Itt a törvény az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról és a megfigyelt személyek jogairól
Megjelent a részletes törvény a pénteki Magyar Közlönyben, ami megalapozza az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) működését. A terv az, hogy nyilvánosságra hozandó iratok nagy része már idén kutathatóvá válik, mind az ezzel foglalkozó kutatók, mind a „múltat megismerni kívánó más személyek” számára. Kivéve a B dossziékét, azok nyilvánosságra hozatalát 2027. február 25-ig halasztották.
Ezek a hálózati személyekről – azaz a beszervezett vagy beszervezni kívánt ügynökökről, informátorokról, titkos megbízottakról – vezetett személyi jellegű iratanyagok, amikben a törvény szerint szerepelnek fényképes kérdőívek, adatlapok, önéletrajzok, környezettanulmányok, beszervezési nyilatkozatok, jelentések a beszervezés lefolyásáról, kiképzési tervek, jelentések a kapcsolattartási módszerekről.
A törvény hatálya kiterjed a Belügyminisztérium egykori III. Főcsoportegységénél, annak területi és helyi szerveinél, valamint azok elődeinél, katonai csoportoknál és határőröknél keletkezett irattári anyagokra – beleértve azokat is, amik korábban titkos vagy szigorúan titkos minősítést kaptak. Emellett bekerülnek az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottságoknál keletkezett anyagok, és az internálással és kitelepítésekkel kapcsolatos iratok.
A törvénnyel kapcsolatos korábbi viták során a kormánypárt többször hangsúlyozta, hogy nem sebeket akarnak feltépni, csak a feldolgozási folyamatot akarják segíteni – még ha ez néhány fájdalmas beszélgetéssel is jár majd. Ezért a törvényben azt írják, hogy az „emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok, valamint a kegyeleti jog védelme alapvető követelmény”. Ezért úgy teszik kutathatóvá az iratokat, hogy az érintettek jogait is megóvják, miközben megfelelően érvényesíthető a közérdekű adatok megismeréséhez való jog.
Az ÁBTL veszi át az iratokat és kezeli, feldolgozza azokat, valamint kutathatóvá teszi az iratanyagot és biztosítja az érintettek számára a személyes adataik megismeréséhez való joguk gyakorlását. A megfigyelt személyek számára minden, az iratokról készült másolatot soron kívül és térítésmentesen kell biztosítania, és a megfigyelt személyek megkaphatják a róluk jelentő és velük foglalkozó állambiztonsággal együttműködő személy természetes személyazonosító adatait.
Az intézmény élén a főigazgató áll, akinek személyét nyilvános pályázat útján választják ki, és a helyettesével együtt az Országgyűlés elnöke hat évre nevezi ki. A kinevezés előtt a jelölteket meghallgatja a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó állandó bizottság, valamint a kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó állandó bizottság is.
„Nem lehet a Levéltár főigazgatója, főigazgató helyettese az, aki a kinevezés előtti tíz évben a kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, párt országos szervének tisztviselője vagy alkalmazottja volt, valamint aki a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség és elődei alkalmazásában állt, vagy azok jelentéseit megkapta, illetve e szervekkel kapcsolatban álló, állambiztonsággal együttműködő személy volt.”
A törvény további részleteit itt megtalálja. Hogy miért fontos az ügynökakták nyilvánosságra hozatala, arról itt írtunk korábban.
