Nem látja esélyesnek Magyar Péter, hogy legfőbb ügyésznek választja a Tisza Szathmáry Zoltánt

Nem hozott még végleges döntést a Tisza-frakció arról, támogatják-e Szathmáry Zoltánt, akit Baka András köztársasági elnök jelölt legfőbb ügyésznek – jelentette be Magyar Péter egy hétfői parlamenti sajtótájékoztatón. Ugyanakkor elmondta, hogy a rendelkezésükre álló információk alapján nem látják biztosítottnak, hogy a Tisza-frakció részéről „akár a kétharmados, akár a feles támogatást meg tudja szerezni” Szathmáry Zoltán.

„Ez a jelölés pont a Tisza-frakció ülésének kezdetekor érkezett, úgyhogy csak előzetesen tudtuk megtárgyalni a köztársasági elnök úr jelölését. Azt tiszteletben tartjuk, hiszen az alkotmány neki adja ezt a jogot és kötelességet, hogy jelölje a legfőbb ügyészt az Országgyűlésnek.”

A miniszterelnök azt ígérte, a végleges döntéssel a frakcióülés és további információk begyűjtése után fognak jelentkezni. „Ha most kérdezik, akkor nem látjuk esélyét annak, hogy a jelöltet a Tisza-frakció meg fogja választani” – mondta Magyar a rövid nyilatkozata végén. Az újságíróknak most nem volt lehetőségük kérdezni a miniszterelnöktől.

Baka András köztársasági elnök hétfőn délelőtt jelentette be, hogy Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek. Szathmáry korábban a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályánál dolgozott főosztályvezető ügyészként. Szathmáry jelölését már bírálta Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke: szerinte Polt Péter kabinetfőnöke, Nagy Gábor Bálint után most Polt osztályvezetője következik, így „az ügyészség működésében érdemi változás nem várható! Marad a Polt-féle csapat!”

Baka András a parlament hétfői ülésén napirend előtti felszólalásban hosszan beszélt arról, hogy hogyan látja az ügyészség helyzetét és ennek megfelelően miért támogatja Szathmáry jelölését. Elmondása szerint az ügyészség társadalmi és szakmai megbecsültsége mélypontra jutott és az ügyészség egyes tagjainak vélt vagy valós politikai kötődése azt a látszatot keltette, hogy az ügyészség politikailag nem független. „Az a közvélekedés, hogy bizonyos szint fölött megakadt a büntető igazságszolgáltatás” – mondta Baka.

Az ügyészség állapota ma rendkívül rossz, még a saját vezetői szerint is. A Legfőbb Ügyészségen és a Központi Nyomozó Ügyészségen belül kívülről is látható zavar és káosz uralkodik – mondta Baka. A két szervezetet belső rivalizálás és ellentmondások sújtják. A Legfőbb Ügyészség és az alsóbb szintű ügyészségek között akkora bérfeszültség van, ami önmagában megrontja ezek egymáshoz való viszonyát.

A köztársasági elnök elmondása szerint hosszú, széles körű szakmai konzultációt folytatott a legfőbb ügyész lehetséges személyéről és arra jutott, hogy az ügyészi szervezet magasabb szintjéről kell valakit választani. „Alulról, kívülről, külföldről nem lehet kibogozni” sok ügyet, ami jelenleg is zajlik. Baka mindenkit óva intett attól, „látszólag egyértelmű, vagy éppen a nyilvánosság előtt a leghangosabban és leggyakrabban ismételgetett álláspontok alapján alkossanak véleményt, és döntsenek a legfőbb ügyész személyéről és az ügyészség jövőjéről.”

De mi történik, ha nem szavazza meg a parlament Baka jelöltjét?

A legfőbb ügyész pótlásáról az Alaptörvény rendelkezik, amelyben egészen pontosan ez szerepel: „a legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

Ebből kiderül, hogy:

• tisztségre betöltésére csak a köztársasági elnök tehet javaslatot;
• a megválasztáshoz pedig nem a jelenlévők, hanem az összes képviselő kétharmadának szavazatára, tehát legalább 133 képviselő támogatására van szükség.

De mi történik, ha nincs meg a 133 képviselő támogatása? Szerencsére erre a forgatókönyvre van precedens, 2006-ban ugyanis már előfordult ez. Sólyom László köztársasági elnök akkor a pártokkal való egyeztetés nélkül Horányi Miklóst, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Főügyészét javasolta legfőbb ügyésznek. Az ő megválasztását az akkor kormányzó MSZP és SZDSZ képviselői nem támogatták, a parlamentben csak 157 igen és 194 nem szavazatot kapott, így nem lett belőle legfőbb ügyész.

Sólyomnak ekkor új jelöltet kellett keresnie, a választása végül Kovács Tamás katonai főügyészre esett, akit aztán 320 igen szavazattal 15 ellenében legfőbb ügyésszé választottak. Fontos körülmény azonban, hogy ez jó sokáig eltartott, Horányiról ugyanis még 2006 július 3-án szavazott az Országgyűlés, míg Kovácsot csak több mint három hónappal később, október 9-én választották meg.

Ha tehát a parlament tiszás többsége, vagy a képviselők egy része nem fogja támogatni a Baka András által jelölt Szathmáry Zoltánt, akkor a köztársasági elnöknek kell majd új jelöltet találnia. Ez a folyamat aztán hónapokkal elhúzhatja a legfőbb ügyészi pozíció betöltését.

Baka ráadásul jelölheti másodszor is ugyanazt a Szathmáry Zoltánt, ahogy Török Gábor felhívta rá a figyelmet, maga is így került annak idején a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára. Őt Sólyom 2008-ban kétszer is jelölte és a parlament mindkétszer leszavazta, hogy aztán 2009-ben, a harmadik jelölés alkalmával válasszák csak meg.