„A legjobb az lenne, ha Kiss-B. Atilla lemondana” – titkos társulati ülést tartottak az Operettszínház dolgozói
Titkos társulati ülést tartottak hétfőn a Budapesti Operettszínház dolgozói, ezen azokat a kérdéseket beszélték át, amelyekre egyelőre sem a színház jelenlegi vezetőségétől, sem az új kulturális kormányzattól nem kaptak válaszokat. A társulat tagjai ezt megelőzően a hétvégén szerveztek akciót a közösségi médiában, ahol az ujjaikkal O betűt formálva készítettek szelfiket, és az 👌 emojit használva azt írták, nem vesznek részt az Operett Forgatagon, amivel a szolidaritásukat fejezik ki a színház vezetősége ellen tiltakozók iránt. A bejegyzést többek közt megosztotta az Operettszínházban még aktív Gubik Petra, Janza Kata és Peller Károly; a társulat korábbi meghatározó tagja, Szinetár Dóra; és két egykori igazgató, Kerényi Miklós Gábor és Lőrinczy György is.
Az Operettszínház igazgatója, Kiss-B. Atilla korábban úgy nyilatkozott, a társulatnak csak egy szűk része elégedetlenkedik, holott a vezetőségnek címzett nyílt levelet már nyáron több mint ötven dolgozó aláírta. A Telex a színház öt tagjával beszélt, közülük többen csak név nélkül vállalták a megszólalást. Egységesen állították viszont, hogy az elégedetlenek ötvennél jóval többen vannak, sokan viszont még mindig tartanak Kiss-B. retorziójától, mivel az igazgató eddig is gyakran élt a bosszú eszközével. Az egyik tiltakozó színész lapunknak ennek ellenére azt mondta:
„az Operett társulata soha nem állt még ki ennyire magáért”.
Peller Anna is részt vett a hétfői alternatív társulati ülésen, a színésznő a Telexnek azt mondta, szinte minden szektor képviseltette magát a megbeszélésen, mert minden területen érzékelnek szakmaiatlanságokat. Peller húsz éve társulati tag, és úgy fogalmazott, vérzik a szíve a színházáért. Egy másik tag, Vásári Mónika Jászai Mari-díjas színésznő azzal kezdte, hogy az Orbán János Dénesnek (OJD) kifizetett százmilliók csak katalizálták a tiltakozásaikat, valójában már jóval korábban, a 2023-as igazgatóválasztásnál jelezték az elégedetlenségüket az akkori kormányzatnak azzal, hogy a tagságuk több mint kétharmada az igazgatói posztot öt év után újra megpályázó Kiss-B. Atilla ellen szavazott. Ennek ellenére Kiss-B. újra megkapta a Nagymező utcai intézményt.
2026 áprilisában viszont az új kulturális kormányzatot is megkeresték azzal, hogy a vezetőségtől nem kapnak kielégítő válaszokat a kérdéseikre, és a szakszervezettel együtt azt kérték Tarr Zoltán tárcájától, hogy gazdasági és szakmai szempontok alapján világítsák át az intézményt. A levelükre egyelőre nem érkezett válasz.
„Már nyolc évünk ráment erre. Azt szeretnénk elérni, hogy a minisztérium előre vegye az ügyünket”
– mondta az egyik, neve elhallgatását kérő színész.
A színház dolgozóival folytatott beszélgetéseink alapján a főbb problémáik a következők:
Alacsony előadásszámok: 2026 júliusában a színház dolgozói közös közleményben jelezték: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy az Orbán János Dénes szakmai vezetése alatt álló KMTG több százmilliós összegeket fizetett ki a költőnek több, az Operettszínház repertoárján szereplő műre, mert a vezetés korábban forráshiányra hivatkozva építette le a bemutató- és előadásszámot. Korábban a Revizor Online derítette ki, hogy öt év alatt szinte feleződött az Operettszínház előadásainak száma, az állami támogatásuk viszont kétmilliárddal nőtt. 2018-ban még 559, 2023-ban már csak 311 előadást játszottak, a központi támogatás 2018-ban (a taóval együtt) 3,1 milliárd volt, 2023-ban viszont már 5,3 milliárd forint.
Az alkalmazottaknak viszont évente 80 előadást kell teljesíteniük, ami évek óta lehetetlen, egyrészt az alacsony előadásszámok, másrészt a hármas szereposztások miatt. „Aki nagyon sok, akár öt-hat darabban is benne van, havonta legjobb esetben négy előadást játszik. Ez nevetségesen alacsony. Miközben a társulatot még jobban felduzzasztották, a színészek egyre kevesebb lehetőséghez jutottak” – magyarázta Vásári Mónika. Peller Anna hozzátette, nemcsak az a probléma, hogy így kielégítetlen marad a társulat munkaigénye, de ha egy színész egy előadásból havonta csak egyet játszik, teljesen kijön a gyakorlatból, emiatt sokan rettegve mennek fel a színpadra.
Alacsony nézőszámok: Pontos évi nézőszámra vonatkozó adatot nem találtunk a színház beszámolóiban, de az általunk megkérdezett dolgozók szerint Kiss-B. igazgatása alatt sok korábbi nézőt veszített el az Operettszínház. Az egyik ismert társulati tag szerint bár Kiss-B. Atilla gyakran hivatkozik arra, hogy szinte mindig telt ház van, valójában a szervezési osztálynak az a feladata, hogy „mindegy, mennyiért, csak szórják ki a jegyeket”, amiket így sok esetben 50 százalékos áron értékesítenek, de tudnak 1000, 500 és 200 forintért kínált jegyekről is.
Alacsony színvonal: Alanyaink a nézőszámeséstől nem teljesen függetlenül említették meg, hogy Kiss-B. igazgatása alatt a színház új produkcióinak művészi minősége is jelentősen visszaesett. Vásári Mónika azt mondta, az Operettszínház mint brand szűnt meg az elmúlt időszakban, egy másik színész pedig úgy fogalmazott: „A jelenlegi vezetéssel nem látunk esélyt arra, hogy visszakerüljünk a szakmába, hogy visszajöjjenek hozzánk a rendezők, hogy újra jöjjenek a nézők.”
Alacsony fizetések: Kiss-B. Atilla a júliusi válaszlevelében arra hivatkozott, hogy a személyi juttatások egy főre jutó átlagos havi kifizetésének értéke 2019-ben 392 891 forint volt, ami 2026-ra 833 732 forintra nőtt. Vásári Mónika azt mondta, ez biztosan nem igaz, és hogy ezt bizonyítsák, szívesen nyilvánosságra hozták volna a saját fizetéseiket is, de ezt jogi okokból nem tehették meg. Szerinte ez az átlag legfeljebb úgy jött ki, hogy azokat a kifizetéseket is beleszámolták, amiket jogdíjakra utalt ki a színház – például Orbán János Dénesnek. A színésznő szerint OJD-n kívül további két-három alkotó is lehet, akik közel hasonló nagyságrendben részesülnek jogdíjakból, ami jelentősen felhúzza az átlagot.
A zaklatási botrány: Bár több mint hatéves ügyről van szó, a társulat tagjai továbbra is problémának tartják, hogy egy olyan igazgató vezeti a színházukat, aki korábban aktívan részt vett komoly zaklatási esetek eltussolásában. 2020-ban több munkatárs azt állította, hogy a Kiss-B. Atilla mellett dolgozó ügyvezető igazgató, Kriza Zsigmond szexuálisan zaklatta, verbálisan bántalmazta őket. A sértettek szerint többször is segítséget kértek Kiss-B.-től, aki nem segített, és csak azután ismerte be, hogy a gyanú árnyéka rávetült Krizára, hogy több tucat dolgozó felmondott a színházban.
A párbeszéd hiánya: Kiss-B. Atilla a társulat szeptemberi kiállásakor azt nyilatkozta, hogy megérti a felháborodást, de párbeszédre kéri a dolgozókat, mert ő is partner a közös gondolkodásban, és minden alkalommal megválaszolja a tiltakozókban felmerülő kérdéseket. Az általunk megszólaltatott dolgozók mindegyike ennek éppen az ellenkezőjéről számolt be: szerintük a vezetőség nem akarja meghallani a kérdéseiket, és mostanra elfáradtak abban, hogy nem kapnak rendes magyarázatokat. „Nyolc éve szerződtetési tárgyalásunk sincs, így legtöbbször nem tudjuk előre, hogy milyen produkcióban fogunk játszani, hogy ki lesz a rendező, a koreográfus, csak kapunk egy e-mailt, hogy benne vagyunk” – mondta Vásári Mónika.
Kiss-B. egyébként szeptemberre meghirdetett ugyan egy hivatalos évadindító ülést, de amikor a vezetőség tudomására jutott, hogy a munkatársak jó része azt tervezi, hogy hangot ad a tiltakozásának és egy ponton kivonul, lefújták az eseményt. A vezetőség később ezt a feszített munkarenddel magyarázta. „Azóta sincs társulati ülésünk. Úgy kezdtük el az évadot, hogy az igazgató nem beszél velünk, nem áll ki velünk szemtől szembe” – mesélte Vásári.
A remény évadát rendezi: Homonnay Zsolt
Peller Anna szerint míg korábban a színházban igazi műhelymunka zajlott, és izgalmas kortárs darabokat is bemutattak, mostanra nemcsak a bemutatóik színvonala esett sokat, de méltatlanul bánnak a színház megbecsült művészeivel is, akik nagyon kevés lehetőséghez jutnak.
Pedig Kiss-B. a 2026–2027-es szezont a remény évada címen hirdette meg két előadásra: az egyik Kálmán Imre operettje, A montmartre-i ibolya, a másik a Mindig itt leszünk… Mohács 500 című rockmusical, amit a történelmi évfordulón már be is mutattak. Mindkét előadás rendezője Homonnay Zsolt színész, aki mostanra a színház első számú rendezőjévé nőtte ki magát. 2023 óta a színház három bemutatójából egyet fixen Homonnay rendezett (egy másikat pedig Bozsik Yvette). A lapunknak nyilatkozók szerint színész kollégájuk, Homonnay „árulását” különösen nehezen élik meg. Mert miközben Homonnay is gyakran bírálja az igazgatót a háta mögött, művészeti vezetőként mégis hozzá lojális, és nem áll ki a társulat mellett.
Kivezetni az Operettet a 100 éves mocsárból
Az Operettszínház dolgozói a nyílt levelek és más közösségi akciók eszközeinél viszont egyelőre nem terveznek drasztikusabbat, azt mondták, ha nem lépnének színpadra, azzal legfeljebb a nézőkkel szúrnának ki. De mostanra összejöttek annyian, hogy egyre kevésbé tartanak a vezetőség retorzióitól, és azt tervezik, hogy folytatják a tagokkal a gyűléseket.
„A legjobb megoldásnak a társulat azt tartaná, ha Kiss-B. Atilla lemondana” – mondta egy társulati tag, de szerinte ez már csak az igazgató küldetéstudata miatt sem fog megtörténni. Szó szerint idézte a vezető korábbi mondatát, amely szerint őt „a Jóisten kérte föl arra, hogy az Operettet kivezesse a 100 éves mocsárból”. A másik megoldás a társulat szerint az lehetne, ha a minisztérium eltávolítaná Kiss-B.-t, és kineveznének egy megbízott igazgatót, majd kiírnának egy rendes igazgatói pályázatot.
Peller Anna hozzátette, szerinte nemcsak az igazgató személyéről van szó, hanem az operettszínházi tradíciót kellene most megmenteni. „Ez a színház nem olyan régen még Európa-szerte elismert intézmény volt. Bűn lenne elveszni hagyni azt a szellemiséget, amit a Latabárok és Honthy Hannák alapoztak meg.”
Kiss-B. Atilla egyike volt azoknak a színházigazgatóknak, akiket a Fidesz-kormány a társulat akaratával szembemenve emelt vezető pozícióba. Az egykori operaénekes Kiss-B.-t Kásler Miklós annak ellenére nevezte ki 2019. február 1-jétől az Operettszínház élére, hogy a társulat több mint fele az addigi igazgatót támogatta, míg Kiss-B.-t csak 9 százalékuk. Majd négy év múlva még mindig csak a társulat 28 százaléka szavazott rá, vagyis kétharmad ellene. Kiss-B. Atilla jelenlegi, második ötéves igazgatói ciklusa 2029. január 31-én jár le.
