Megszűnt tizennégy kekva, köztük az Áder-féle Kék Bolygó, az Élvonal és az MCC alapítványa

Megszűnt tizennégy kekva, köztük az Áder-féle Kék Bolygó, az Élvonal és az MCC alapítványa
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, volt köztársasági elnök a Kék bolygó című podcastjének felvételén a Kossuth rádió stúdiójában 2025. szeptember 12-én – Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Jogutód nélkül megszűnt 14 közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva), köztük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány, az Áder János-féle Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, valamint az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, amelynek Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus volt a kuratóriumi elnöke – közölte a Fővárosi Törvényszék az MTI-vel csütörtökön.

A törlésről szóló összefoglalójában a törvényszék felsorolta azokat a kekvákat, amelyekre vonatkozóan a törlő végzéseket a civil szervezetek névjegyzékében augusztus 31-én közzétette, ezek: Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, Hauszmann Alapítvány, Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, Közép-európai Oktatási Alapítvány, Magyar Kultúráért Alapítvány, Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, Mol – Új Európa Alapítvány, Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány, Batthyány Lajos Alapítvány, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és Tudás-Tér Alapítvány.

Június 15-én a parlament megszavazta az Alaptörvény 16. módosítását, amely lehetővé teszi a kekva-modell kivezetését. A kekvákra vonatkozó törvény június 29-én hatályba lépett módosításának célja az volt, hogy a nem felsőoktatási feladatokat ellátó alapítványok a továbbiakban már ne működhessenek a törvény által biztosított különleges jogi szabályozás alapján, továbbá hogy augusztus 31-ig biztosítsa az állami vagyon kivonását a nem felsőoktatási alapítványokból. Ennek érdekében kellett az érintett alapítványokat a nyilvántartó bíróságnak törölnie. A törlés elkerülhető volt, ha az államháztartáson kívüli alapítók továbbra is működtetni kívánták az alapítványt az általános szabályok alapján közérdekű vagyonkezelő vagy a polgári törvénykönyv szerinti alapítványként, azonban erre vonatkozó kérelem nem érkezett a Fővárosi Törvényszék által nyilvántartott alapítványoktól.

A törölt alapítványok vagyona, jogai és kötelezettségei az államra szálltak, a kijelölt miniszterek gyakorolják az alapítói jogokat, illetve a kormány által kijelölt elszámolási biztos október 31-ig elvégzi a vagyonrendezési és egyéb adminisztratív feladatokat.

Folyamatban vannak a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán azok az eljárások is, amelyekben az alapítványok törlése után kérelemre törlik a kekvák javára bejegyzett tulajdonjogát az ott nyilvántartott mintegy 40 gazdasági társaságban az üzletrészeknek, illetve az 50 százalék feletti részvényeknek, és ezekre bejegyzik az állam tulajdonjogát.

Azt is közölte a Fővárosi Törvényszék, hogy a kifejezetten felsőoktatási feladatokat ellátó kekvák közül a Fővárosi Törvényszék civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezeteket nyilvántartó csoportja 8 alapítványt tart nyilván.

A megszűnő alapítványok vezetésében az előző kormányzat több meghatározó szereplője is részt vett: a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumát Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét Lázár János egykori építési és közlekedési miniszter, a Magyar Kultúráért Alapítványét Demeter Szilárd kultúrpolitikus vezette. Megszűnt a Terror Háza Múzeumot működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány is, ami Schmidt Máriához, az intézmény leváltott főigazgatójához volt köthető.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!