Hallerné Nagy Anikó szerint a NER nemcsak a strandolóktól vette el a Fertő tavat, hanem a helyi vállalkozóktól a megélhetésüket is

Hallerné Nagy Anikó szerint a NER nemcsak a strandolóktól vette el a Fertő tavat, hanem a helyi vállalkozóktól a megélhetésüket is
Tima Zoltán építész, a KÖZTI vezető tervezője – Fotó: Nagy Márta/Telex
Nagy Márta
Nagy Márta
Soproni tudósító
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

„A legfontosabb, hogy az embereknek jövő nyáron visszaadjuk a Fertő tavat” – mondta Hallerné Nagy Anikó, Sopron országgyűlési képviselője, hozzátéve, hogy ehhez az kell, hogy a jelenlegi állapotokból kihozzák a maximumot. A Tisza politikusa Szemerey Samuval, az Építészeti és Magasépítési Beruházásokért felelős államtitkárral a sajtónak és vagy kétszáz érdeklődő helyinek mutatta be pénteken a soproni Liszt-központban, hogy mi a kormány szándéka a megörökölt, azaz félbehagyott, lebetonozott Fertő-parttal.

„A NER nemcsak a strandolóktól vette el a tavat, hanem a helyi vállalkozóktól a megélhetésüket is, miközben a beruházás kizárólag a saját üzleti érdekeiket szolgálta” – hangsúlyozta visszatekintőjében Hallerné Nagy Anikó. A konkrét terveket Tima Zoltán építész, a KÖZTI vezető tervezője mutatta be, ami azért volt különösen érdekes – bár ezt a fórumon nem mondták el –, mert a Fidesz-kormány által indított eredeti terveket is ő jegyezte.

Sőt, néhányan a teremben ráismerni véltek a látványtervekre. Ezek akkor készültek, amikor az elakadt beruházás utáni nagy társadalmi nyomásra a Fidesz egy szerényebb tervet készíttetett.

Hogy miért éppen a Ybl-díjas építész, az állami Fertő parti megaberuházás generáltervezője ismertette most a Tisza-kormány elképzeléseit, arról Hallerné Nagy Anikó a fórumot követő sajtótájékoztatón a Telexnek azt mondta: mert ő ismeri a legapróbb részletekig a tervet, mindazt, ami eddig abból megvalósult, és azt is, hogy mi kell ahhoz, hogy a strand kinyithasson.

A strand a legfontosabb és ez mindent felülír

Tima Zoltán előadásából az derült ki, hogy a Fertő magyar oldalán negyven hektárnyi terület az, amin szárazföldi adottságok vannak, a szárazulatok nagy része a kotrás során kihordott iszap. Az újratervezés során alapvető kérdés lesz, hogy a beruházó be akarja-e engedni a turistákat vagy nem? Ha igen, akkor olyan funkciókat is ki kell alakítani, ami a turizmus számára is értékelhető, vonzó.

A tervező három részre osztotta a fertőrákosi öböl partját. A középső az egykori strand területe, az északi oldalon van a több kihívással küzdő, már megnyitott kikötő, aminek legnagyobb problémája, hogy nincs közműkapcsolata. A harmadik a déli vitorláskikötő, ami a korábbi kikötő helyén létesül és csónakok elhelyezésére is lehetőséget ad.

A strand újjáépítése és megnyitása a legfontosabb – ez többször elhangzott a fórumon. Ehhez fogadótér és parkoló kell. Az átmenetinek tekinthető tervekben a strand közepén egy biotó vagy inkább biomedence is szerepel, de az még kérdés, lesz erre pénz és akarat. Sportlehetőségek, öltözők, vizesblokk és vendéglátó egységek szerepelnek még az egyszerűsített tervben.

Nagyon fontos eleme az elképzeléseknek, hogy legyen közlekedési lehetőség a tavon Ausztria felé, vagyis induljon újra a hajózás. A területre felújított út vezet majd, mellette alakítanak ki 350 parkolót, az út végén buszfordulóval.

„Több tartalmat akarunk, mint ami 2017 előtt volt, de nem sokkal többet” – mondta a tervező, aki szerint azért terveztek most faszerkezetű épületeket, mert azok jobban illenek Fertő partjára, és fenntarthatóbbak. A kivetített látványterveken határozott karaktert ad majd a strandnak egy kis fürdőházat imitáló faszerkezet, ami nappal is, de kivilágítva főleg éjszaka lesz látványos. A beépítettség arányai drasztikusan csökkentek, a zöldfelület viszont nőtt: 75 százalékos.

Az eredeti tervekben szerepelt ökopark egyelőre nincs napirenden, de északnyugaton 11 hektáron van ennek kialakítására lehetőség. A madárvilág megfigyelése és a Fertő élővilágának tanulmányozása lehet itt turisztikai program.

De mindez csak átmeneti

Szemerey Samu államtitkár előadásából derült ki aztán a lényeg. Bár a soproni származású, politikussá vált szakember először a fenntarthatóságról, mint fontos célról beszélt, és arról, hogy a világörökségi cím éppen 25 éves, és a beruházásnak úgy kell megvalósulnia, hogy a kulturális örökséget továbbvigye, a konkrét ütemtervhez érve jött a meglepetés: mindez átmeneti megoldás.

A partra vezető bekötőút bővítése és megerősítése már elkezdődött ugyan, de jövő év őszénél előbb nem készül el. Rendbeteszik az úttal párhuzamos patak partját, külön kerékpárút is épül és a közműveket is cserélik. Ennek fognak áldozatul esni a patak parti fák is, ami aztán többen sérelmeztek is a fórumon. A Telex rákérdezett: nem tartanak-e attól, hogy a várhatóan 2028-ban induló nagyobb beruházás során tönkremegy a munkagépek alatt az az út, amit most építenek. Az államtitkár válasza szerint ez megörökölt programelem, ráadásul már folyamatban van, de vannak arra műszaki megoldások, hogy megőrizzék a burkolat épségét.

Az út építésével párhuzamosan elindul a strand fejlesztése. Hogy idézzük az államtitkárt: POP-Up strand lesz. Vagyis ideiglenes. 2027 nyarán megnyitják, s bár akkor még utat építenek a bejáratnál, majd az egyik sávot lezárják, hogy a strandolók közlekedhessenek. Mielőbb kiírnak egy új tervpályázatot is a teljes terület felújítására, aminek a már meglévő állapotokat kell majd továbbgondolnia, ezt követi majd a közbeszerzés. A kivitelezés indítása 2028-ban várható.

A tájékoztatók végén a fórum résztvevői kérdezhettek, így derült ki, hogy a terület nem lesz lezárva, ami jó hír, de az üzemeltetési kérdések, így a belépőjegyek ára is például, még koraiak. Felszólalt Rodics Katalin ismert kutatóbiológus, a Greenpeace szakembere is, aki arra figyelmeztette a kormány képviselőit, hogy a fejlesztési terület a nemzeti parkhoz tartozik, ahol a természet védelme az elsődleges. De köszönetet is mondott, amiért a számtalan sürgető feladatuk mellett a Fertő ügyét fontosnak tartják.

A soproni fórum – Fotó: Nagy Márta/Telex
A soproni fórum – Fotó: Nagy Márta/Telex

A fórumot követő sajtótájékoztató központi kérdéseleme volt a fejlesztés finanszírozása, de a beruházás összegét még tervezni sem lehet addig, míg az alapvető programelemekben nem születik megállapodás, vagyis amíg az új terv megszületik. De Hallerné Nagy Anikó ígérte: mindent elkövetnek, hogy a program, főleg az első része, finanszírozható legyen.

Téma volt a parlamentben is

Hallerné Nagy Anikó kedden a parlamentben is felhívta a figyelmet a Fertőre. Napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta, hogy a tó és az azt övező különleges táj sorsa nem lehet néhány ember üzleti érdeke. Az elmúlt évek mérlege szerint pedig az volt. A 2018-ban megindult Fertő parti fejlesztés olyan gigantikus méretű és a tájba olyannyira nem illő terveket akart megvalósítani a negyed évszázada UNESCO világörökségi védelem alatt álló szikes tó partján, amiben luxusszálloda, apartmanházak, lebetonozott sportpályák és parkolók is szerepeltek. Mindez a nemzeti park területén.

A beruházás már indulásakor kiváltotta sokak ellenérzését, tiltakoztak természetvédelmi szakemberek és civil szervezetek is, többek között a Greenpeace, de a Fertő védelmére – és a vitatott tervek átalakítása érdekében – alakult és nőtt hangadó civil kezdeményezéssé a Fertő tó Barátai Egyesület.

A parlamenti felszólalásban elhangzott az a tény is, hogy a tó jellegzetes képét adó nádtetős cölöpházakat a tulajdonosoknak saját költségükön kellett lebontaniuk, kártalanítást pedig a mai napig nem kaptak. A beruházás során mintegy negyven hektárnyi nádast irtottak ki, az egykori strand területét lebetonozták, beton- és szögesdrót kerítéssel zárták el a lakosság elől a partot. Természetkárosítás miatt a Greenpeace perelt is. A Győri Törvényszék először nem adott igazat a zöldeknek, az ítélet szerint a környezetvédőknek kellett volna azt bizonyítaniuk, hogy a kotrás károkat okoz a természetben, és az ott élő védett állatokat veszélyezteti, elpusztíthatja. A Kúria viszont felülvizsgálati megsemmisítette ezt az ítéletet és kimondta: a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet.

Hallerné Nagy Anikó szerint a fejlesztésekre eddig több mint 12 milliárd forint közpénz ment el kézzelfogható eredmény nélkül. A projekt első nagy, mintegy 9 milliárd forintos kivitelezési szakaszát 2020-ban a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte el, és a Mészáros-csoport cégei a későbbi, összesen 30-40 milliárd forintosra tervezett komplexum tenderein is rendszeresen befutók voltak.

A Fidesz-kormány 2022-ben gazdasági megszorításokra hivatkozva végül leállította a munkálatokat, azóta többször ígéretet tettek ugyan az újraindításra, részleges nyitásra is, de ebből nem lett semmi. 2025-ben Barcza Attila Sopron és térségének akkori fideszes országgyűlési képviselője, a Fertő tó és környezetének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos azt is bejelentette, hogy újratervezik a Fertő tavi beruházást, mert már szerintük sincs társadalmi igény új szállodára.

A civilek és a környezetvédők végül megelégelve azt, hogy nyolc év után sincs érdemi előrelépés a Fertő ügyében, júniusban levágták a partot lezáró kerítés lakatját és bevonultak az egykori strand területére. Lehangoló volt a látvány.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!