A világ 250 legjobb egyeteme között a Semmelweis, az Oxford 11. éve vezeti a THE globális rangsorát

A világ 250 legjobb felsőoktatási intézménye között, a 247. helyen szerepel a budapesti Semmelweis Egyetem a Times Higher Education (THE) 2027-es globális egyetemi rangsorán – derül ki az egyetem közleményéből.

A Semmelweis jelentősen előreugrott a listán, tavaly még csak a legjobb 300 közé fért be (a 272. helyen), idén hazai és kelet-közép-európai régiós szinten is a legmagasabbra rangsorolt egyetemmé vált.

A brit székhelyű Times Higher Education az egyik legrégebbi és legismertebb globális egyetemi rangsor, amely 118 ország több mint húszezer felsőoktatási intézménye közül a legjobb 2200 egyetemet értékeli különböző területek mutatói alapján.

Az Oxford Egyetem idén rekordot döntött: tizenegyedik éve vezeti a rangsort.

Az első tízbe egyébként csak amerikai és brit felsőoktatási intézmények kerültek: az Oxfordot a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a Princeton és a Stanford (megosztott harmadik helyen) követi a dobogón. Idén először összesítve megelőzték az ázsiai egyetemek az európaiakat, az első 15 közé három ázsiai egyetem is bekerült.

A magyar egyetemek mezőnyében magasan vezet a Semmelweis, a legjobb ezer közé csak az Óbudai Egyetem (601–800. közötti helyen), a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (801–1000. helyen) fért be. A szegedi és a pécsi egyetem pont lecsúszott a bűvös ezresről, mindkettő az 1001–1200-as tartományba került.

A Semmelweis Egyetem a kelet-közép-európai régióban is vezet: az észt Tartui Egyetem a 301–350., a cseh Károly Egyetem a 401–500., míg a lengyel Wrocław Medical University és Jagelló Egyetem az 501–600. közötti tartományban található.

A THE öt terület mutatóit elemezve rangsorolja a világ egyetemeit, ezek az oktatás (pl. oktatási reputáció), a kutatási környezet (pl. kutatási reputáció, kutatási bevétel és produktivitás), a kutatások minősége (pl. idézettség), az ipari bevételek (pl. a szabadalmakban megjelenő egyetemi hivatkozások) és a nemzetközi orientáció (pl. nemzetközi hallgatók száma, nemzetközi együttműködésben született cikkek). A THE jellemzője, hogy méretfüggetlen indikátorokat is alkalmaz: többek között a hallgatói-oktatói arányt, az egy oktatóra jutó bevételt vagy a kutatások idézettségét vizsgálja, így a nagyobb egyetemek pusztán méretük miatt nem kerülnek előnybe a kisebb intézményekkel szemben.

A Semmelweis az öt indikátorból kettőben is jelentősen előrelépett, egy továbbiban pedig a pozícióját megőrizve növelte pontszámát. A legelőkelőbb helyen ezúttal a kutatások minőségét (Research quality, a kutatások szakterületi idézettsége) illetően rangsorolják: ebben az indikátorban a világon a 166. legjobbnak számít. A második legjobb eredményt az oktatás (Teaching) indikátorcsoportban érte el: itt a 242. helyre rangsorolták. Összességében az egyetem minden indikátorcsoportban bekerült a legjobbnak értékelt 25 százalékba.

Merkely Béla, az egyetem rektora a Semmelweis honlapjának úgy értékelte az eredményt, az elsősorban az egyetemet jellemző szinergizmusnak és az egyetem erős nemzetközi beágyazottságának is köszönhető. „Olyan orvos- és egészségtudományi egyetem vagyunk, amelyet tudományosan is meghatározó klinikai struktúra vesz körül” – magyarázta. A Semmelweis emellett a világ egyik legnemzetközibb egyeteme is, csaknem 16 ezer hallgatójának több mint harmada külföldi, akik a világ közel 130 országából érkeztek.

Azt a Semmelweis közleménye is említi, hogy az egyetemi rangsorokat az utóbbi években több kritika érte, hiszen eltérő, esetenként nehezen összevethető szempontok alapján igyekeznek teljesen különböző profilú intézményeket összehasonlítani. Ugyanakkor, írják, „az olyan, globálisan ismert listák, mint a THE, továbbra is fontos tájékozódási pontot jelentenek nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is”.

Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense korábban azt nyilatkozta, hogy nem tartja reális célnak, hogy a globális egyetemi rangsorok első száz helyére magyar egyetem kerüljön. Olyan anyagi szakadék van ugyanis a top százban lévő egyetemek és a magyar felsőoktatás között, amit szerinte nem lehet áthidalni. „Ezek a rangsorok médiatermékek, amik főleg nemzetközi promócióra jók, és arra, hogy megmutassák: a nemzetközi tudományiparban nagyjából hol tart egy egyetem” – mondta. „A globális listák első száz helyén döntően olyan országok egyetemei vannak, amik több pénzt fordítanak oktatásfejlesztésre” – tette hozzá. Ilyenek például Kína, az angolszász országok, néhány skandináv ország. Szerinte ezekkel versenyezni nem érdemes, mert nem állnak rendelkezésre ugyanazok a források.