Hódmezővásárhelyen évek óta visszatérő probléma az ATEV fehérjefeldolgozó üzemének szaga. A telephelyen elsősorban baromfivágóhídi melléktermékeket, például gyorsan bomló vért dolgoznak föl, és egyebek mellett baromfilisztet, hemoglobin vérterméket, toll-lisztet és takarmányzsírt állítanak elő. A vállalat szerint a korábbi környezetvédelmi fejlesztések jelentősen javítottak a helyzeten, a kritikus nyári időszakokban azonban továbbra is előfordul, hogy a szag a város egyes részein is érzékelhető. Az ATEV most újabb, átfogó szagcsökkentő programot indított.
A cég azt mondta a Szegedernek, hogy évente nagyjából 15–20 problémásabb nap van, egyes városrészekben pedig ennél is kevesebb. Becslésük szerint ez a 2021 előtti időszakhoz képest két–háromszoros csökkenést jelent, akkor helyezték üzembe ugyanis az új gázmosót és biofiltert. Most azt szeretnék elérni, hogy a problémás napok száma a nullához közelítsen.
A hatóság szerint megfelelnek az előírásoknak
A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalhoz évente mintegy 5–8, az ATEV hódmezővásárhelyi telephelyének működésével összefüggő lakossági bejelentés érkezik. A környezetvédelmi hatóság ezeket minden esetben kivizsgálja, az érvényes egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező telephelyeket pedig legalább évente ellenőrzi.
A legutóbbi éves ellenőrzést 2025. szeptember 4-én végezték el. A kormányhivatal szerint az ATEV ekkor az engedélyben foglaltaknak megfelelően végezte tevékenységét, a szagártalomra vonatkozó mérési eredmények pedig megfeleltek a jogszabályi előírásoknak. A vizsgált időszakban a biofilterek 95 százalékot meghaladó szagcsökkentési hatásfokkal működtek.
Az ATEV 2026 nyarán is elvégezte a szükséges méréseket, a mérési jegyzőkönyvet benyújtotta a hatóságnak, az eredmények feldolgozása és elbírálása azonban még folyamatban van. A kormányhivatal szerint az ATEV-vel szemben szankciót nem szabtak ki.
A helyiek tapasztalatai azonban nem ennyire kedvezőek. A Szegeder által megkérdezettek közül többen úgy érzik, hogy a szag az életminőségükre is hatással van, egyikük pedig arról beszélt, hogy az otthona eladásának gondolatával is eljátszott. „Leginkább csak elviselni lehet.” A megkérdezettek szerint a probléma rendszeresen előkerül a helyi közösségi oldalakon is.
Szeptember elején terepen is megbizonyosodtunk a szaghatásokról: az üzem közelében erősen, mintegy 2,8 kilométerrel távolabb pedig gyengébben, de még felismerhetően lehetett érezni a bűzt. A környéken élők szerint az intenzitás változó, és bizonyos időjárási helyzetekben, például esős, borongós időben erősebb lehet. Hódmezővásárhely Béketelep és Susán városrészeinek egyes területein ilyenkor a szellőztetés is nehézzé válhat.
Az időjárás is befolyásolja, mennyire érződik a szag
Azt az ATEV is megerősítette lapunknak, hogy az érzékelhetőséghez az időjárás is hozzájárul. Derült, gyenge szeles éjszakákon inverzió alakulhat ki, ilyenkor a szaganyagok nagyobb koncentrációban maradhatnak a talaj közelében. Ha a légmozgás a város felé tart, a szag a lakott területeken is erősebben érzékelhetővé válhat.
A vállalat a melegebb nyarakat is fontos tényezőként említi. Tájékoztatásukban HungaroMet-adatokra hivatkoztak, amelyek szerint 1971 és 2000 között évente átlagosan 27 hőségnap és két forró nap volt jellemző, 2016 és 2025 között pedig 56, illetve 12.
Megemlítették azt is, hogy tartós melegben a bomlási folyamatok már a vágóhidakon, a begyűjtés és a szállítás során is gyorsabban megindulhatnak, így az alapanyag is magasabb szagterheléssel (azaz büdösebben) érkezhet az üzembe. A szaghatást egyébként az alapanyag állapota, átvétele és mozgatása, valamint a feldolgozás során keletkező technológiai levegő is befolyásolja.
Az új program már a szagképződést is csökkentené
Az ATEV egy új programon dolgozik, amelynek egyik lényeges eleme, hogy a probléma gyökerét fogná meg: nemcsak a már keletkezett szaganyagok kezelésén változtatnának, hanem az alapanyagból keletkező szagot is mérsékelnék. Ennek része az alapanyag hűtése és hűtve tartása, a hűtött vérbegyűjtés kiterjesztése, valamint az elszívó- és légtisztító kapacitás növelése. Emellett felülvizsgálnák a technológiai folyamatot és az üzemi ütemezést, valamint szigorítanák a szállítási lánc szabályait.
A program több eleme már el is indult. Augusztus 27-én megérkezett az első hűtött vérszállítmány Mohácsról, így megkezdődött a hűtött vérbegyűjtésre való átállás tesztelése. Szeptember közepéig egy új szagmegkötő oldatot is tesztelnek.
A részletes intézkedési tervet szeptemberben véglegesítik. Az alapanyag hűtéséhez, illetve az elszívó- és légtisztító kapacitás bővítéséhez tervezésre, beszerzésre és egyes esetekben engedélyezésre is szükség lehet. A program pontos forrásigénye egyelőre egyeztetés alatt áll.
Az ATEV szerint a szaghatás teljes megszüntetését nem lehet minden körülmények között garantálni. Céljuk, hogy a lakott területen érzékelhető szaggal járó időszakok gyakorisága, időtartama és intenzitása csökkenjen, különösen a nyári, kritikus időszakokban. Számszerű csökkenési arányt egyelőre nem adtak meg, ezt a program műszaki tartalmának és a mérési módszertannak a véglegesítése után határoznák meg.
Az ATEV az elmúlt években több, a szagkibocsátás csökkentését szolgáló fejlesztést hajtott végre. Megújították az üzem légvezetékeit és elszívó ventilátorait, kétfázisú gázmosót telepítettek, korszerűsítették a biofiltert, az átrakó épület levegőjének kezelésére pedig külön gázmosó–biofilter egységet építettek. A biofilter töltetét 2026 tavaszán teljes egészében lecserélték.
Az ATEV szerint a levegő- és szennyvízkezelési fejlesztések együttes értéke több mint 2,5 milliárd forint volt a hódmezővásárhelyi telephelyen. A vállalat szerint ezek számottevő javulást hoztak, a kritikus nyári időszakok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a rendszer további fejlesztésre szorul. A vágóhídi kapacitások bővülésével a feldolgozandó melléktermékek mennyisége is növekedett, ezért az elszívó- és légtisztító kapacitások felülvizsgálatát és bővítését is szükségesnek látják.
Márki-Zay szerint egyelőre nincs kézzelfogható változás
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere augusztusban az Agrárminisztériumhoz fordult az ügy miatt. Ezt követően a miniszter kabinetfőnöke felhívta, és abban állapodtak meg, hogy a helyszínen egyeztetnek az ATEV-vel. Erre azonban egyelőre nem került sor.
A politikus szeptember 2-án a Szegedernek azt mondta, nincs tudomásuk olyan konkrét intézkedésről vagy beruházási ütemtervről, amely a szaghatás tartós csökkentését vagy megszüntetését célozná. Az önkormányzat az ATEV új programjáról sem kapott még olyan részletes tájékoztatást, amely alapján meg lehetne ítélni annak várható eredményességét, és érdemi egyeztetés sem történt. A problémát szerinte akkor lehet megoldottnak tekinteni, ha az üzem működése tartósan nem jár zavaró szaghatással a környéken élők számára.
Az Agrárminisztérium a Szegeder megkeresésére azt írta, az egyeztetések eredményeként az ATEV augusztus 20-án reggel leállította a hódmezővásárhelyi üzem termelését, amelyet másnap reggel indítottak újra.
Más ATEV-telephelyeken nem érkezett hasonló panasz
Az ATEV többi működő telephelyének környezetében is megkerestük az illetékes önkormányzatokat arról, hogy érkezett-e az elmúlt években lakossági panasz a telephely működésével összefüggő szaghatás miatt.
A bőnyi és a böhönyei Közös Önkormányzati Hivatalok szerint hozzájuk nem érkezett ilyen panasz. A böhönyei hivatal úgy véli, ennek egyik oka lehet, hogy a telephely a lakott területen kívül helyezkedik el.
A budapesti Illatos úti telephely ügyében a Főpolgármesteri Hivatalt kerestük meg, amely szintén nem kapott ilyen panaszt. Kerestük még a IX. kerületi, valamint a debreceni, mátyásdombi és solti önkormányzatokat is, tőlük azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Az ATEV-et ismételten megkerestük arról, hogy miért nem érkeznek hasonló panaszok a többi telephelyről, miközben Hódmezővásárhelyen évek óta visszatérő probléma a szaghatás. Elmondásuk szerint ez annak köszönhető, hogy a vásárhelyi a legnagyobb kapacitású üzemük, és itt dolgozzák fel túlnyomórészt a vágóhidakról származó, gyorsan romló vért is. A vállalat szerint ez a két tényező együttesen magyarázhatja, hogy Vásárhelyen többször merül fel a szaghatás problémája.
Márki-Zay Pétert szeptember 17-én ismét megkerestük, hogy megtudjuk, történt-e szeptember eleje óta bármi változás az ügyben. Ezzel kapcsolatban a Titkárság azt mondta, jelenleg is egyeztetnek az ügyben az ATEV-vel.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
