„Mondja már ki végre valaki, hogy mindez, ami itt történt, törvénytelen volt” – elölről kezdődhet a balatonföldvári kikötő miatti pereskedés

„Egyáltalán nem vagyunk jó véleménnyel a kikötőről” – mondta a Telexnek két balatonföldvári nő, akiket a magasparton kérdeztünk a város Nyugati Strandjára épített e-kikötőről. „Régen, még mielőtt fizetőssé vált, nagyon sokat voltunk a Nyugati Strandon. A helyieknek ez volt a kedvence. Mióta elkezdték építeni a kikötőt, már mi sem járunk le. Ráadásul azokból a támogatásokból, amiket az önkormányzat elnyert a strand felújítására, semmit nem érzékeltünk akkoriban.”

Szeptemberben, a szezon vége után már nem volt nagy élet sem a balatonföldvári kikötőben, sem a Nyugati Strandból megmaradt partszakaszon, ami – akárcsak 2019 előtt – újra szabadstrandként üzemel. Itt a helyiek elmondása alapján a déli parttól szokatlan módon gyorsabban mélyül a víz, mivel a strand ívét valamikor az 50-es évek környékén feltöltötték. A földváriak körében ezért mindig is nagyon népszerű volt, és ez a gyors mélyülés is közrejátszott abban, hogy itt, a Nyugati Strandon jelölték ki a kikötő helyét is annak idején.

„Már nincs időm lejárni, de 3-4 éve még viszonylag többször megfordultam a strandon. Úgy látom, hogy a földváriak most inkább Szántódra, vagy Zamárdiba járnak át strandolni. Nehéz megmondani, hogy mennyire népszerű most a Nyugati Strand, hiszen a Balaton körül mindenhol megcsappant a forgalom, így Balatonföldvárra is egyre kevesebben látogatnak” – mondta egy férfi, akivel a helyi cukrászda teraszán beszélgettünk.

Az egykor kedvelt strandot teljesen megváltoztató kikötő a helyi civilek tiltakozása és pereskedése ellenére 2025 tavaszán nyitott meg. A terveket még 2019-ben, az önkormányzati választások után tűzte napirendre a földvári képviselő-testület. A koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrend idején Holovits Huba, a város fideszes polgármestere rövidesen ki is írta a pályázatot. Az egyetlen pályázó a Balabo Kft. volt, ami a kikötő létesítésére 1,04 milliárd forint állami támogatást nyert a Kisfaludy Programból. Bár az önkormányzat és a kormányhivatal utat engedett a projektnek, a civilek tiltakozása miatt már számos bíróságon megfordult a kikötő ügye.

2024 végén még úgy tűnt, hogy a Kúria ítélete – mely szerint egy partszakaszt nem lehet egyszerre strandolásra és kikötésre is kijelölni, és a strand funkciója így nem változtatható meg – végleg lezárja az ügyet. Ám a Balabo keresete nyomán a Pécsi Törvényszék szeptember közepén hozott ítélete hatályon kívül helyezte a Kúria döntését. Az új döntés szerint a kormányhivatalnak az időközben született jogszabályváltozások miatt új eljárást kell lefolytatnia és a módosított körülményekhez mérten kell ismételten kiadnia a környezetvédelmi dokumentációt, amely a kikötő létesítési engedélyének az alapja.

Vissza az elejére

„A bíróság új ítélete a Kúria döntése ellenére visszarepítette az egész ügyet az elejére” – mondták a Telexnek a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület (MBE) tagjai. Ők a helyi civilek képviseletében már az elejétől kezdve küzdenek a kikötőépítés ellen, és rendre perre vitték a kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi határozatokat. „Magyarországon a Kúria fölött nincs jogorvoslati lehetőség. Ennek dacára a beruházó egy alsóbbrendű bíróságnál kezdeményezett pert, hogy mondja ki, a kormányhivatal hibázott akkor, amikor eleget tett a Kúria döntésének. A Pécsi Törvényszék most jogszabályváltozásokra hivatkozva új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt. Tulajdonképpen megint el lett húzva az egész történet. Ha ez tényleg nem egy következmények nélküli ország, mondja már ki végre valaki, hogy mindez, ami itt történt, az törvénytelen volt.”

Az MBE ügyvédje, dr. Sebők Márton szerint úgy épült meg a kikötő, hogy gyakorlatilag nincs környezetvédelmi engedélye, a Kúria pedig ezt véglegesen ki is mondta. „Időközben kijött egy kormányrendelet, ami megengedi, hogy utólag is módosítsák a helyi építési szabályzatot (HÉSZ). Erre hivatkozva helyezték hatályon kívül a Kúria ítéletét. Tehát ez most nem azt jelenti, hogy a beruházónak adtak igazat, hanem azt, hogy elölről kell kezdeni az eljárást” – mondta az ítéletről.

Az említett jogszabályváltozás a Kúria ítélete után, tavaly augusztusban született, a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet, azaz a BATÉK. A kormányrendelet miatt márciusban az Aligai Fürdőegyesület az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy a testület annak bizonyos tartalmi elemeit nyilvánítsa alaptörvény-ellenesnek és a visszamenőleges hatállyal semmisítse meg őket. Az indítványozók úgy látják, a BATÉK egyes pontjai súlyos visszalépést jelentenek a Balaton környezetének védelmében, és sértik az állampolgárok egészséges környezethez való jogát.

Az MBE álláspontja szerint a BATÉK egy kormányrendelet, ami ütközik azzal a magasabb rangú törvénnyel, ami alapján a Kúria is meghozta a döntését. „A módosítással a Nyugati Strand területét közforgalom elől el nem zárható területbe sorolták át a HÉSZ-ben. Tehát egy kormányrendelet ír felül egy olyan, jelenleg is érvényben lévő törvényi szabályozást, amely szerint ez egy strand, és annak területe nem csökkenthető és más célra nem használható.”

A Kúria döntése nyomán a kormányhivatal csak elutasító határozatot adhatott ki a kikötő környezetvédelmi engedélyére. Ezt támadta meg a Balabo, ezért a Veszprém Megyei Kormányhivatal alperes volt az eljárásban. Az MBE ügyvédje úgy látta, hogy csak névlegesen, mivel a per során érezhetően a beruházót támogatta. A kormányhivatal a beadványában arra hivatkozik, hogy a megváltozott jogszabályi környezet változtatott a korábbi értelmezésen, ezért a hatóság nem is hozhatott önálló közigazgatási döntést. Így a kormányhivatal is új eljárás előírását szorgalmazta.

„Szerintem ez felfogható társadalmi egyeztetésnek”

Mindeközben nemcsak a jogszabályok terén, hanem a kikötő ellen küzdő földvári civilek élén is változás történt. A 2024-es önkormányzati választásokig Herényi Károly volt az elnök, akit az országos közvélemény 2010 előtt az MDF országgyűlési képviselőjeként és egyik vezetőjeként ismerhetett meg. Az önkormányzati választásokon Herényi még a várost 16 éve vezető Holovits Huba ellenfeleként indult, de utána kilépett az egyesületből és Balatonföldvár alpolgármestereként folytatta. Herényi alpolgármesterként már az egyesülettel szemben, a kikötő engedélyezése mellett kezdett érvelni, amit az MBE árulásként értékelt.

„Engem itt elmondtak mindenféle árulónak. Megszoktam, nem ma kezdtem ezt a pályát” – mondta, amikor arról kérdeztük, hogyan látja a saját szerepét az ügyben, és mi vezetett ahhoz, hogy kilépett az MBE-ből. „A kikötővel kapcsolatban az álláspontom változatlan: én már az elején kijelentettem, hogy nem ellene vagyok. Az én szempontom az volt, hogy a kikötő építése az összes jogszabályi előírásnak feleljen meg.”

Herényi szerint az önkormányzat a második per után módosította a HÉSZ-t, és a Balabo is készített egy 400 oldalas környezetvédelmi hatástanulmányt. A polgármestert pedig, aki az elejétől fogva a kikötőépítés híve volt, újraválasztották. „Szerintem ez felfogható társadalmi egyeztetésnek. Ezek után nem láttam értelmét a további pereskedésnek. Az én elsődleges célom, miután megválasztottak képviselőnek és elfogadtam az alpolgármesteri pozíciót, a város érdekeinek a képviselete. A város érdeke pedig azt kívánja, hogy tegyünk pontot az ügy végére, mert ez a régóta húzódó vita kifejezetten rontja Balatonföldvár megítélését” – mondta az alpolgármester, akivel a strandon beszélgettünk a kikötőről.

Szerinte a Balabo minden esetben érvényes engedélyek birtokában dolgozott, és nem lehet őket azzal vádolni, hogy a törvények be nem tartásával építkeztek, tehát bontásra sem kötelezhetők. Úgy gondolja, hogy ha a kikötő netán az új eljárás végén sem kapja meg az engedélyt, fennmaradási engedélyért folyamodhatnak. „Ha ránéz valaki, ez egy kulturált, európai színvonalú kikötő. A strandolók örömmel használják és mindenki elégedett vele” – mondta Herényi.

„Bízunk benne, hogy az az akadály, amiről évek óta beszélünk, fel fog oldódni”

Az évek óta húzódó pereskedéssel és annak fejleményeivel kapcsolatban megkerestük dr. Viszkei Andrást, a Balabo társtulajdonosát is. Elmondta, hogy a Kúria ítéletével egyfelől nem értettek egyet, másfelől nem is igazán értették azt az ok-okozati rendszert, ami alapján döntést hoztak. Hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartják a legfőbb bírói testület álláspontját, és mindvégig a bíróságok és a hatóságok állásfoglalásának megfelelően, jogkövető módon jártak el.

Viszkei szerint az a legnagyobb probléma, hogy az a komplex jogszabályi rendszer, ami a Balaton környékét szabályozza, sok esetben nem egyértelmű. Ezért döntött úgy a bíróság, hogy a megváltozott jogszabályi körülményekre figyelemmel másképp kell eljárnia a környezetvédelmi hatóságnak, mint ahogy korábban tette. „Arra számítunk, hogy a kormányhivatal az új határozatát azon jogszabályváltozások fényében fogja meghozni, amik 2024 óta történtek. Bízunk benne, hogy az az akadály, amiről évek óta beszélünk – és jelesül ez nem több mint hogy a kikötő létrejötte és működése összeilleszthető-e a HÉSZ-szel –, fel fog oldódni” – mondta.

A tulajdonos elmondása alapján maga a kikötő létesítése meghaladta a 2 milliárd forintot. Ennek egy kicsivel több mint a fele, 1,04 milliárd forint állami támogatás. A Balabo költségvetéséből épült, de az önkormányzat tulajdonába kerülő parti egységekkel együtt 2,5 milliárd forint körüli összegre tehető a beruházás teljes költsége.

„A mi és a strandon megforduló emberek véleménye szerint ami itt elkészült, az egy gyönyörű, európai szintű létesítmény. Büszkék vagyunk rá, hogy ennek a projektnek köszönhetően a korábbi fizetős strand nemcsak hogy egy hatalmas szabadstranddá, hanem egy közösségi térré alakult, ami tényleg igazzá teszi azt a mondást, hogy a Balaton mindenkié. Évről évre nagyon sok pénzt költünk arra, hogy a terület rendezett legyen. A karbantartását is jelentős részben mi viseljük, ez így is van rendjén. Kizárólag arra vágyunk a kikötővel kapcsolatban, hogy tényleg nyugodt helyzet alakuljon ki, amiben a nagy többség boldog” – értékelte a már több mint egy éve üzemelő kikötőt és az azt körülölelő strandot a tulajdonos.

„Lehet megint pereskedni és kezdődik elölről az egész”

Az önkormányzat szerint már legalább 20 éve lógott a levegőben a kikötőépítés terve – és valóban, 2003 és 2012 között egyszer már lakossági ellenállás miatt meghiúsult az ötlet. A Nyugati Strandon épített kikötő tervét a 2019-es önkormányzati választások után vette elő újra a városvezetés. Ez egybeesett a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program balatoni e-kikötők építésére kiírt pályázatával. A civilek tiltakozó akciót és petíciót indítottak, mondván, az önkormányzat mélyen hallgatott a kikötő terveiről a kampányban. Ennek ellenére az új képviselő-testület a polgármester javaslatára rövidesen önkormányzati szándéknyilatkozatot fogadott el az e-kikötőt megvalósító projekt érdekében.

A Nyugati Strand felújítására és fejlesztésére 2017 és 2021 között EU-s és kisfaludys forrásokból összesen 246 millió forintot kapott az önkormányzat. A kikötő kivitelezésére 2020. április 1-jén összesen 1,04 milliárd forintot nyert el a Balabo Kft. a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatán. A város pályázatát a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli jogrend alatt írta ki a polgármester arra hivatkozva, hogy a kikötő építése nagymértékben hozzájárul majd a járványt követő gazdasági újjáéledéshez és a balatoni turizmus fellendüléséhez. Az egyetlen pályázó a Balabo volt, amellyel koncessziós szerződést kötött a városvezetés.

A kikötő 2025 elejére felépült, úgy, hogy az ügy közben nagyon sok bíróságot megjárt, és több olyan ítélet is született, amely alapján az építkezést fel kellett függeszteni. 2021 elején az MBE polgári perben támadta meg a Veszprém Megyei Kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi határozatot. Miután a Pécsi Közigazgatási Bíróság első alkalommal új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt, és megállapította, hogy a határozat ellentétes volt a HÉSZ-szel, a kormányhivatal két nap alatt újra kiadta az engedélyező dokumentációt. Miután a bíróság másodszor is elutasító döntést hozott, az önkormányzat módosította a HÉSZ-t, amiből kikerült az a részlet, amely összeférhetetlen volt a kikötőépítéssel.

A Kúria 2024 szeptemberére másodszor hozott ítéletet a 2023 elején elkezdődött kikötőépítésről, újfent megsemmisítette a kiadott környezetvédelmi határozatot és rögzítette, hogy a kormányhivatalnak az új eljárásban meg kell tagadnia az engedély kiadását. A Balabo az Alkotmánybírósághoz fordult a döntés felülvizsgálatáért, de az építkezést nem állították le. A testület döntéséig a Pécsi Törvényszék is felfüggesztette a Kúria szeptemberi ítéletének végrehajtását. Az alkotmányjogi panaszt azonban elutasították, a Kúria ítélete nyomán pedig újból visszavonták a beruházás engedélyét, és a kormányhivatal új eljárást indított. A Kúria iránymutatásának megfelelően ezúttal elutasította a beruházó kérelmét a kikötő létesítésére. A kikötő azonban addigra majdnem teljesen elkészült.

A Balabo ezt követően nyújtott be felülvizsgálati keresetet a Pécsi Törvényszékre, és ennek következményeként született a legutóbbi ítélet. Bár egyelőre még nem kapták kézhez a bíróság írásos indoklását, Sebők Márton szerint két lehetőség áll az egyesület előtt. Egyfelől újból indítványozhatják a Kúriánál – ahol kétszer a civileknek adtak igazat –, hogy függesszék fel a bírósági ítéletet. A másik lehetőség, hogy ha a kormányhivatal határozata nyomán kiadják az engedélyt, „akkor lehet megint pereskedni és kezdődik elölről az egész”.