Jól hangzik az alacsony szja, csak kár, hogy nem sokat számít
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül. Szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Danis András, Lindner Attila, Prinz Dániel, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-Európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem, a University College London, és a Világbank kutatói.
A magyar kormány gyakran hangoztatja, hogy köszönhetően az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadónak (szja) és a 9 százalékos társasági adónak, Magyarországon alacsonyak az adók, ami növeli a versenyképességet. Sőt, éppen most fogadtak el egy további adócsökkentést, a gyermeket nevelő anyák adómentessége formájában. Az ellenzék eközben 9 százalékos szja-t és bizonyos termékcsoportok esetében az általános forgalmi adó (áfa) csökkentését ígéri. De mennyire alacsonyak valójában Magyarországon az adók?
Az egyik gyakran használt mérőszám az úgynevezett adóék, ami azt mutatja, hogy 100 forint bér kifizetésének milyen költségei vannak adók és járulékok formájában. Természetesen az, hogy ki mennyi adót fizet a keresete után, sok mindentől függ, ezért itt az átlagos keresetű, egyedülálló, gyermektelen dolgozók esetére koncentrálunk. Az első ábránkon az OECD adataira támaszkodva azt mutatjuk be, hogy az egyes országokban 2023-ban mekkora volt az adóék. A Magyarországon mért 41 százalékos adóék a középmezőnyben helyezkedik el. Igaz, az adóék 2010-ben még 47 százalékos volt, így a csökkenés tényleg jelentős.
A 15 százalékos egykulcsos szja az egyik legalacsonyabb az európai országok között. Több oka van, hogy ennek ellenére az átlagos keresetűek adói nem olyan alacsonyak, mint gondolnánk. A fő ok, hogy az szja-n túl járulékokat is kell fizetni, sőt ezek egy részét a munkáltató fizeti, így a munkavállaló számára ez egy rejtett adóként jelentkezik. A munkavállalói társadalombiztosítási (tb) járulék 18,5 százalék, míg a munkaadói oldalon a szociális hozzájárulási adó 13 százalék. A másik ok, hogy az átlagos és főként az átlag alatti kereseteket az egykulcsos szja miatt magasabb adók terhelik, mint a többkulcsos rendszerekben, amikben a legalacsonyabb jövedelmek jellemzően adómentesek. Magyarországon messze a legmagasabbak például a minimálbért keresők adó- és járulékterhei, miközben az EU-ban a második legalacsonyabb a bruttó minimálbér.
Nem meglepő módon a költségvetés adóbevételeinek nagy része nem az szja-ból érkezik. Második ábránkon a 2025-ös magyar költségvetés főbb adóbevételeit mutatjuk a 2024-es GDP százalékában. Az ábrából jól látszik, hogy a magyar költségvetés leginkább az áfa-bevételekre hagyatkozik, ezek a GDP 10,1 százalékát teszik ki. Második helyezett a tb-járulék 6,7 százalékkal. Az szja csak a harmadik legfontosabb bevételi forrás és a GDP 6 százalékával egyenlő.
A Defacto szerint tehát nem lehet kizárólag az szja-ra fókuszálva értékelni a magyar adórendszert. A háztartásokat ennél sokkal több – igaz, talán kevésbé feltűnő – adó terheli. Az igazságos és hatékony közteherviselés érdekében az összes adónemet együtt kell vizsgálni, félrevezető a választási kampányban a minél alacsony szja-t ennyire középpontba állítani.
Ha szeretne aDefacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni,kattintson ide!
