A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Danis András, Lindner Attila, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem, és a University College London kutatói.
Új állást találni nem egyszerű feladat. Az ember naphosszat álláshirdetéseket böngész, az önéletrajzát csiszolgatja, és jelentkezések tucatjait küldi el, mire végre újra elhelyezkedik. Mindezek fényében talán nem meglepő, hogy a munkanélküliek jelentős időt, átlagosan tíz hónapot töltenek álláskereséssel két munkahely között.
A volt munkatársak segíthetnek az álláskeresésben. Most megjelent tanulmányunkban azt vizsgáltuk, melyik volt munkatársak hasznosabbak az álláskeresésben: akikkel ugyanabban a foglalkozásban dolgozott együtt az álláskereső (például mindketten kőművesek voltak ugyanannál az építőipari cégnél), vagy a más területeken dolgozók.
Nézzünk egy konkrét példát! Tegyük fel, hogy két volt kőműves – hívjuk őket Annának és Boldizsárnak – épp állást keres. Mindketten ugyanolyan idősek, ugyanannyit kerestek, ugyanannál az építőipari cégnél, a Kőtégla Zrt.-nél dolgoztak, és minden más tulajdonságuk is azonos. Az egyetlen különbség Anna és Boldizsár között az, hogy a Kőtégla Zrt. előtt más cégeknél dolgoztak, így a volt munkatársaikon keresztül felhalmozott kapcsolati tőkéjük eltér egymástól: Anna volt kollégái közül jelenleg mindenki, Boldizsár exkollégáinak azonban csak a fele dolgozik.
Azt várhatnánk, hogy Anna hamarabb talál munkát, mint Boldizsár. Ez azonban attól is függ, hogy pontosan milyen volt kollégákról beszélünk. Például ha Anna korábban rakodómunkásként dolgozott és utána tanulta ki a kőművességet, míg Boldizsár mindig is kőműves volt, akkor Anna volt rakodómunkás munkatársainak hatása vélhetően eltér Boldizsár volt kőműveskollégáinak hatásától. A tanulmány fő eredménye, hogy míg
az azonos foglalkozású volt munkatársak alkotta hálózatok hatással vannak a munkába állásra, addig az eltérő foglalkozású kollégák hálózatainak nincs jelentős hatásuk.
Az alábbi ábra alapján ha egy álláskeresőnek az azonos foglalkozásbeli hálózata erős, ő húsz nappal hamarabb talál állást, mint gyenge hálózat esetén. Ugyanakkor az eltérő foglalkozásbeli hálózatok esetében nincs számottevő különbség gyenge és erős hálózatok között.
A tanulmány azt is megmutatja, hogy az azonos foglalkozású volt munkatársak hatása csak szűken vett foglalkozásokon belül látszik. Az említett kőművesek példáját folytatva, Anna és Boldizsár álláskeresésében a volt kőműves kollégáknak van hatásuk, a más építőipari foglalkozásokban dolgozóknak, például az ácsoknak azonban nincs. Ezen felül a hatás főként az álláskeresési folyamat elején mutatkozik meg, idővel azonban halványul, majd 12 hónap eltelte után teljesen eltűnik.
Összességében elmondható, hogy ha állást keres az ember, nem minden volt munkatárs segít egyformán. Az azonos foglalkozásban dolgozó kollégák hasznosabbnak bizonyulnak másoknál. Ha tehát valaki gyorsan akar állást találni a jövőben, az azonos foglalkozásban dolgozó munkatársakkal való kapcsolatba érdemes fektetnie.
Ha szeretne a Defacto-elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
