Amikor valaki egy jobb céghez kerül, nemcsak a fizetése nő, de az egészsége is javul. Azok, akik magasabb fizetésű munkahelyre kerülnek, gyakrabban kezdenek el szív- és érrendszeri gyógyszereket szedni, többször vesznek részt diagnosztikai vizsgálatokon, és ritkábban használnak mentális betegségek kezelésére szolgáló gyógyszereket.
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül. Szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Danis András, Prinz Dániel, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem és a Világbank kutatói.
A krónikus betegséggel élő emberek kisebb eséllyel dolgoznak, és kevesebbet keresnek. De mi a vállalatok szerepe a munkavállalóik egészségében? Nemrég megjelent tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a vállalatok minősége miként befolyásolja dolgozóik krónikus betegségeinek felismerését és kezelését, valamint mentális egészségüket.
Azok, akik magasabb béreket fizető vállalathoz kerülnek, nagyobb arányban kezdenek el szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszereket szedni, több diagnosztikai vizsgálaton vesznek részt, és csökken körükben a mentális betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek szedése – a testi egészség romlásának jelei nélkül. Az eredmények a 2009–2017 közötti időszakra vonatkoznak. Az azóta eltelt időben a magánegészségügy igénybevétele elterjedtebbé vált, ami tovább növelheti a talált különbségeket.
A tanulmányban munkahelyet váltó dolgozókat vizsgálunk. A mellékelt ábra a kétszer olyan jól fizető vállalatokhoz váltó dolgozók vérnyomáscsökkentő-fogyasztásának valószínűségét mutatja a vállalatváltás előtti és utáni időszakban (a vízszintes tengelyen a vállalatváltás óta eltelt időt ábrázoljuk hat hónapos bontásban). Azt látjuk, hogy a vérnyomáscsökkentők használatának növekedése közvetlenül a munkahelyváltás után bekövetkezik. Hasonló jelenségek figyelhetők meg a lipidszintcsökkentő gyógyszerek (sztatinok) alkalmazásában is.
Világszerte, így Magyarországon is jelentős a fel nem ismert magasvérnyomás-betegség előfordulása: becslések szerint hazánkban például csak a betegek mintegy fele kap kezelést. A magas koleszterinszint is hasonlóan alulkezeltnek tűnik, így a fenti változások mindegyike pozitív. Mi állhat az eredményeink mögött? Erre az adataink nem adnak közvetlen választ, de a jobb minőségű vállalatoknál alaposabb a foglalkozás-egészségügyi ellátás (ami elősegítheti a krónikus betegségek jobb felismerését), és alacsonyabb a munkahelyi stressz (ami javíthatja a mentális egészséget).
Összességében a vállalatok dolgozók egészségmegőrzéséhez való hozzájárulására tekinthetünk béren kívüli juttatásként is. Ha az egészségnyereség oldaláról számszerűsítjük ezeket az előnyöket (például úgy, hogy megbecsüljük a nagyobb vérnyomáscsökkentő-fogyasztásból származó élettartam-növekedés pénzbeli értékét), az a jobban fizető vállalatok béreihez még legfeljebb 1-2 százalékot ad hozzá – tehát nem elhanyagolható, de csak mérsékelt a szerepe a béregyenlőtlenségekben.
Ha szeretne a Defacto-elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
