Hétfőn emberek milliói tapasztaltak meg olyasmit, amitől úgy érezhették, az ipari forradalom előtti időkbe vezették vissza őket. Az Ibériai-félsziget áramellátásának szinte teljes leállása miatt közel egy napon át nem jártak a villamoshálózatra kötött közlekedési eszközök, nem működtek a wifi- és mobilhálózatok, a lemerült laptopok sötéten tátogtak, és a bankkártyák is egyszerű plasztikdarabbá váltak a kezekben.
Nem kell ahhoz flepnis preppernek lenni, hogy egy félnapos áramkimaradás világvégi hangulatot vagy legalábbis szorongató érzéseket okozzon bárkiben, különösen, mikor ennyire tömegesen és váratlanul üt be a krach.
Az európai kormányok ezért egy ideje próbálják arra ösztönözni a polgáraikat, hogy jobban készüljenek fel a lehetséges válságokra. Főleg, hogy ezek bekövetkezéséhez a modern korban egy kisebb szikra is elég. A londoni Heathrow repülőtéren márciusban például azért volt órákon át tartó áramkimaradás, mert egy trafóállomáson tűz keletkezett, ez pedig közel egy napra megbénította a kontinens legforgalmasabb repterét, ezzel hatalmas fennakadásokat okozott a globális légi közlekedésben.
Az Európai Bizottság éppen a múlt hónapban adott ki stratégiai javaslatot arról, az emberek hogyan készüljenek fel a különféle csapásokra: a szélsőséges időjárási eseményekre, árvízre és tűzvészre, áramkimaradásokra és világjárványra vagy akár katonai támadásokra.
Az európai veszélyhelyzeti felkészülés jelszava a „72 órás önellátás” lett, és első lépésben azt javasolja, hogy mindenki tartalékoljon a háztartásában:
- 72 órára elegendő élelmiszert
- 72 órára elegendő vizet
- 72 órára elegendő alapvető szükségleti cikket.
A javaslat szerint a polgároknak „proaktív intézkedéseket kell tenniük a válsághelyzetekre való felkészülés érdekében, például dolgozzanak ki háztartási vészhelyzeti terveket”. A stratégiát részben a németországi és a skandináv országok tervei ihlették. A híresen előrelátó nemzetek lakóinak már eddig is osztogattak tájékoztató kiadványokat, és olyan digitális alkalmazásokat dolgoztak ki, amelyekben az emberek tanácsokat kaphatnak arról, mit kell tenniük a különféle válsághelyzetekben.
A #Preparedness (#Felkészültség) hashtaggel futó stratégiát maga Hadja Lahbib, a válságkezelésért felelős európai biztos szemléltette egy egyszerre hasznosnak és szórakoztatónak szánt videóban. Lahbib a túlélőpakként is funkcionáló női táskája tartalmát mutatta meg, amely tartalmazott:
- egy vízálló tasakot, benne a személyi dokumentumaival,
- egy mini zseblámpát, öngyújtót és gyufát,
- az olvasószemüvegét,
- egy palack vizet,
- készpénzt,
- egy 18 funkciós svájcibicskát,
- a gyógyszereit,
- némi élelmiszert,
- külső akkumulátort (power banket),
- egy pakli kártyát az idő eltöltéséhez és
- egy vezeték nélküli AM rádiót.
A Bizottság emellett szorgalmazza, hogy a tagállamok tartsanak egy felkészültségi napot, ahol felhívhatják a figyelmet a veszélyhelyzetek lehetséges következményeire; hogy a téma bekerüljön az iskolai tantervekbe; illetve egy uniós „készletezési stratégiát”, amely biztosíthatja a megfelelő nyersanyag-, óvóhely-, generátor-, valamint élelmiszer- és vízkészleteket.
Az észak-európai országok valóban élen járnak a vészhelyzeti tervezésben, a svéd hatóságok például azt javasolják, hogy tartsunk otthon mindig:
- elegendő vízkészletet,
- energiadús élelmiszereket,
- takarókat,
- alternatív fűtőberendezést és
- rádiót
Több állam emellett azt is tanácsolja, hogy a nem létfontosságú gyógyszerekből (például fájdalomcsillapítóból) is tartsunk készleten valamennyit, és egy nukleáris baleset esetére legyen ezek között néhány jódtabletta is.
Prepperek és aggregátorok
A prepper szubkultúra – amelynek a tagjai hobbiszerűen űzik a katasztrófahelyzetekre, sőt civilizációs összeomlásra való felkészülést – kis számban Magyarországon is megtalálható, a Deutsche Welle pár éve riportot is készített két követőjükkel. Ők hasonló veszélyhelyzeti túlélőcsomagot állítottak össze, mint amit a magyar katasztrófavédelem is javasol, de hasznos ötletük még a walkie-talkie is, amellyel néhány kilométeren belül mobiltelefon híján is tartani tudjuk egymással a kapcsolatot.
Persze nem a fogyasztói társadalomban élnénk, ha a vészhelyzet+készlet keresőszavakra az online kereskedések nem ontanák magukból a különféle eszközöket. Találunk itt hordozható akkumulátoros mosógépet és zuhanykészletet, USB-töltős kávéfőzőt és LED-lámpát, de természetesen egyben is megrendelhető „az ember 3 napos túléléséhez” elegendő komplett vészkészlet sürgősségi élelmiszerrel és izoterm fóliával.
Bár ezt egy vészhelyzeti program sem tanácsolja, kézenfekvő megoldásnak tűnik egy aggregátorral áthidalni az áramszüneteket. Ezeket egyre nagyobb számban is szerzik be, az E.on viszont arra figyelmeztet, hogy az ilyen eszközök használata komoly veszélyt jelenthet a hálózaton munkát végzőkre, mert mint írják, „a belső fogyasztói hálózatra kapcsolt aggregátor áramot táplálhat vissza a feszültségmentesített hálózatszakaszba”, így pedig az azon munkát végző szakembert akár halálos áramütés is érheti. Ezek használatát tehát csak megfelelő műszaki–védelmi intézkedésekkel javasolják.
Megoldást jelenthetnek még a napelemes töltők is, amelyek szintén sokféle változatban elérhetők. A mobilok töltéséhez elég egy 5 wattos, a táblagépek és laptopokhoz egy 10–20 wattos napelemes töltő szükséges.
Fejben készülni
Ágnes a Barcelona közelében lévő, Sant Sadurní d'Anoia nevű kisvárosban él, náluk déltől este kilencig nem volt áramszolgáltatás. Délutánra minden telekommunikációs kapcsolatuk megszűnt, a szupermarketek sorra zártak be a településen, csak a bangladesi kisboltban tudtak hozzájutni egy zacskó hasábkrumplihoz, mert a friss ételek addigra mind elfogytak. Ágnes azt mondta, ők jól viselték a helyzetet, de azt szerinte is rémisztő volt látni, hogy ma már mennyire függünk az áramtól. És hogyan készülne fel egy következő, hasonló helyzetre? Például mostantól biztosan mindig feltöltve tartja majd a laptopját, de szerinte mégis inkább
mentálisan érdemes felkészülni arra, „milyen lehet az élet internet meg Netflix nélkül”.
Hasonló következtetésre jutottak a CEU tavaly novemberi, Készüljünk-e a világvégére? című panelbeszélgetésének résztvevői is, akik szerint a krízisekre való felkészülésnek nemcsak életmódbeli, de lelki tényezői is vannak, és hétköznapi gyakorlatokkal, például a mindfulness technikákkal vagy relaxációval is remekül tréningezhetjük magunkat rájuk. De nagy ereje lehet ilyenkor a szolidaritásnak, az összefogásnak és a közös cselekvésnek is. Elég csak arra gondolnunk, hogy máris kevésbé félünk, ha megfogjuk egymás kezét a sötétben.
Ehhez a cikkhez a Google Trends adatait is használtuk.
