Fact-check: Tényleg eltitkolt az amerikai CDC egy kutatást, ami kimutatta, hogy a higanytartalmú oltások 1135 százalékkal növelik az autizmus kockázatát?
Robert F. Kennedy Jr. amerikai egészségügyi miniszter interjút adott Tucker Carlsonnak, amiben megint elővette az oltások és az autizmus közötti kapcsolatot. Oltásellenes körökben rögtön körbement, hogy egy eddig eltitkolt tanulmányról beszélt, ami kimutatta, hogy a tiomerzál higanyvegyületet tartalmazó hepatitisz-B-oltások 1135 százalékos emelkedést okoznak az autizmus előfordulásában a beoltott gyerekek körében.
JRFK maga is említi ezt a számot, de az eredeti kutatásban, amiről egyedül egy rövid összefoglaló található meg a neten, 1135 százalékos emelkedést nem említenek. Az absztraktot egy FOIA-kérelem (Freedom of Information Act – közérdekű adatigénylés) révén hozták nyilvánosságra, és szó sincs arról, hogy eltitkolt kutatásról lenne szó, az 1999-es EIS Conference Abstract Presentation között található meg, vagyis egy CDC/EIS által szervezett belső konferencián mutatták be. Ezt egyébként az oltásellenes, Kennedy által létrehozott Children's Health Defence szervezet is leírja a honlapján.
Thomas Verstraeten és kollégái ebben a kutatásban azt vizsgálták, hogy van-e összefüggés a tiomerzálos (higanyvegyület-tartalmú) vakcinák és bizonyos neurológiai fejlődési zavarok között. A kutatók a Vaccine Safety Datalinket (VSD) használták a munkájuk során, ami az amerikai oltások és egészségügyi eredmények összekapcsolását lehetővé tevő adatbázis. Több ezer gyereket vizsgáltak meg, akik 1990 és 1996 között születtek, és 1–7 hónapos kor között kaptak, vagy nem kaptak tiomerozáltartalmú oltást. Az összefoglalóban még csak nem is említik konkrétan a hepatitisz-B oltást, de a higanyvegyületet valóban rutinszerűen használták az oltásokban 2001-ig, amikor Amerikában úgy döntöttek, hogy eltávolítják a legtöbb gyermekkori oltásból.
Az 1135 százalékos emelkedés – ami valójában 11,35-szörös növekedést jelentene – helyett a kutatás a legnagyobb expozíciós csoportban körülbelül 7,6-szoros relatív kockázatról számol be az autizmus diagnózisára vonatkozóan. A szöveg úgy szól, hogy az autizmus relatív kockázata (RR) a legmagasabb expozíciójú csoportban 7,6 volt (ha az 1135 százalékot szeretnénk ebből kihozni, akkor az RR-nek 11,35-nek kellene lennie). A 7,6-szoros kockázat is egy erősen szóródó becslés, az úgynevezett konfidencia-intervalluma 1,8-tól 31,5-ig terjed, tehát nagyon bizonytalan az érték pontos nagysága.
Tehát magában az eredeti összefoglalóban sem szerepel az 1135 százalék, nem tudni, JRFK honnan vette ezt az adatot. A kutatás viszont valóban kimutatta, hogy nő a neurológiai fejlődési rendellenességek kockázata, ha a gyerekek magasabb adagban kaptak tiomerzáltartalmú vakcinákat.
Csakhogy ezt a kutatást aztán később nem publikálták lektorált folyóiratban (sőt, valójában semmilyenben), egyedül a fent említett konferencián adták elő az előzetes adatokat a kutatók. Talán erre utalhatott az amerikai egészségügyi miniszter, amikor azt mondta, hogy a tanulmányt „eltitkolták”, az ilyesmi azonban nem ritka jelenség: ha egy konferencián kutatók előadják az előzetes eredményeiket, az nem azt jelenti, hogy a kutatás olyan minőségű, hogy lektorált folyóiratban is megállja a helyét.
A tanulmányban maguk kutatók nem is zárták ki a véletlen vagy más zavaró tényezők lehetőségét, és óvatos következtetést javasoltak. Azt írták: az adataik alapján van összefüggés a tiomerzál és neurológiai fejlődési problémák között, de további kutatások szükségesek a témában.
Ezek a kutatások aztán meg is születtek, ugyanúgy Thomas Verstraetentől, és ezek már meg is jelentek lektorált lapban, méghozzá 2003 novemberében a Pediatricsban. Ez egy Q1-es besorolású tudományos folyóirat, ami jellemzően a megbízhatóságra utal. Ez a tanulmány a CDC VSD-alapú vizsgálatainak lektorált folytatása. Két részletesebb, kétfázisú retrospektív kohorsz-vizsgálatot végeztek több mint 140 ezer gyerek adataival, ugyanúgy a VSD-adatbázisból. A vizsgálat célja az volt, hogy tisztázza a tiomerzálos oltások és különböző neurológiai rendellenességek közötti összefüggéseket.
Az első vizsgálat során a kutatók találtak jelentős összefüggést tikkelésnél, és a beszédkiesésnél is kisebb, de szignifikáns kapcsolatot fedeztek fel. A második vizsgálatban viszont semmiféle összefüggést nem találtak neurológiai rendellenességek és a tiomerzáltartalmú vakcinák között. A konklúzió az volt, hogy nem találtak bizonyító erejű, szignifikáns összefüggést a tiomerzáltartalmú vakcinák és az idegi fejlődési eredmények között.
Kennedy azt mondta az interjúban, hogy az „eltitkolt” CDC-vizsgálat után statisztikusok úgy manipulálták az adatokat, hogy azt az eredményt kapják: nincs kapcsolat az oltások és az autizmus között. Példának felhozta, hogy a második kutatásban nem idősebb gyerekeket vizsgáltak, a kutatási kimenetelt csak 2 éves korig nézték, amikor nem lehet megbízhatóan felállítani autizmus-diagnózist. Bár ez utóbbi igaz, a fent említett vizsgálat valójában 5–7 éves korú gyerekeknél nézte meg a fejlődési rendellenességeket. A tanulmányban benne van, hogy a vizsgált gyerekek 1991 és 1997 között születtek, és 1–7 hónapos koruk között kapták a tiomerzáltartalmú vakcinákat. Csak olyan gyerekeket vontak be, akik legalább 6 éves korukig folyamatosan biztosítottak voltak az adott egészségbiztosító rendszeren belül (HMO/MCO). A kimeneti adatok (vagyis a diagnózisok) így 5–7 éves korukból származtak, mivel a VSD rendszer diagnózisokat ez idő alatt gyűjtött, és legalább 6 éves korukig kellett követni őket a vizsgálatban való részvételhez.
Hozzá kell tenni azt is, hogy Verstraeten a második kutatás publikálása idején már nem a CDC-nél, hanem egy nagy gyógyszercégnél dolgozott. Verstraeten tagadta az ilyen jellegű manipulációt, és az általa közölt adatok alátámasztják számos más független kutató által elért következtetéseket. 2003-ban a GlaxoSmithKline gyógyszercég gyártott olyan vakcinákat, amik tartalmaztak higanyvegyületet, különösen bizonyos hepatitisz-B vakcinákat. Azonban ekkorra a GSK már kifejlesztett tiomerzálmentes változatokat is ezekből a vakcinákból.
Nemrég egyébként írtunk arról, hogy valójában mennyi higany van ma az oltásokban. Valóban vannak olyan oltások, amikben található tiomerzál, amit az 1930-as évek óta használnak egyes oltóanyagokban arra, hogy megelőzzék a bakteriális és gombás fertőzéseket. Amibe került tiomerzál, abban így rendkívül kevés higany volt, és (ahogy tavaly írtuk) évtizedek vizsgálatai során, rövid és hosszú távú kutatásokkal bizonyították, hogy a vádakkal ellentétben a tiomerzál nem kapcsolható össze az autizmus kialakulásával. Ennek ellenére kivették ezt az anyagot az oltóanyaggyártásból, és jelenleg az életkorhoz kötött, kötelező védőoltásokhoz alkalmazott oltóanyagok közül egy sem tartalmaz tiomerzált, csak néhány influenza elleni oltóanyagban található meg, csekély mennyiségben. Az anyag felezési ideje egyébként hét nap, így gyorsan kiürül a szervezetből.
