Fact-check: Tényleg a teljes költségvetésének negyedét adná Ukrajnának az EU a következő hét évben?

• Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón arról beszélt, az EU új, hétéves költségvetési tervezetének körülbelül negyede menne Ukrajnának.
• Pénteken Orbán Viktor is arról beszélt, hogy egyes szakértői csoportok szerint a büdzsé 20–25 százalékát „utalhatná át” az EU Ukrajnának.
• Megnéztük, az elérhető információk alapján kijön-e a számításaik mögötti matek.

Az EU új, hétéves költségvetési tervezete „Magyarország és Európa számára is elfogadhatatlan” – kezdte a szerdai kormányinfót Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az „ukránbarát tervezetben” 88 milliárd eurót különítettek el kifejezetten Ukrajnának, amit aztán még egy 190 milliárdos, a szomszédos országok EU-s csatlakozására szánt alappal is megspékeltek. És mivel a miniszter szerint a következő hét évben az Európai Bizottság csak Ukrajna csatlakozásával számol, ezért így végső soron olyan, mintha 278 milliárd eurót különített volna el Ukrajnának. „Ez körülbelül a költségvetés egynegyede” – tette hozzá Gulyás.

A kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök is reagált a szokásos péntek reggeli, Kossuth Rádiónak adott interjújában. Orbán szerint a költségvetésből nemcsak azt kell tudni kiolvasni, amit beleírnak, hanem azt is, amit elrejtenek a sorok mögött. „Egymástól függetlenül különböző szakértői csoportok – nemcsak Magyarországon, hanem azon kívül is – az elrejtett, a Bizottság egyedi döntéseinek körébe utalt tételeket is beazonosították, összeadták. Egyes szakértői csoportok szerint ez a teljes költségvetés 20 százalékát utalja át, utalhatja át Ukrajnába, más szakértők szerint pedig 25 százalékát. Elég nagy magabiztossággal, nem a saját tudomásomra alapozva, hanem hozzáértők tudására alapozva, nagy magabiztossággal merem azt mondani, hogy ennek a költségvetésnek legalább 20 százaléka, az Ukrajnát célozza, az európai emberek pénzének legalább 20 százaléka, így a magyarok pénze is, Ukrajnába menne.”

Orbán szerint a költségvetésekkel az a baj, hogy nincs valós stratégiai céljuk, szerinte arra kell válaszolni, hogy milyen célokat akarunk elérni. „Ennek a költségvetésnek egyetlen célja van, hogy ravaszul, leplezetten felvegyék Ukrajnát az Európai Unióba” – mondta a miniszterelnök, aki szerint a költségvetés (amit ő „a reménytelenség költségvetésének” titulált) tönkretenné az EU-t.

Hogy Orbán Viktor pontosan milyen szakértői csoportokra hivatkozott, az nem derült ki, ezzel együtt is érdemes megvizsgálni a kormány fő állításait: vajon igaz, hogy 278 milliárd eurót tervez az Unió Ukrajnának adni, és ez tényleg a költségvetés negyede (vagy legalábbis az ötöde) lenne, ahogy Gulyás Gergely és Orbán Viktor állítja? Ennek próbálunk utánajárni.

Gulyáshoz hasonlóan bontsuk mi is szét az általa említett két összeget, és kezdjük a 88 milliárdos, Ukrajnának elkülönített összeggel! Azt már a miniszter is kiemelte, hogy mivel a kormányinfó pillanatában még nem jelent meg a költségvetési tervezet, így abba megjelenés előtt akár kisebb változtatások is kerülhettek.

Az Európai Unió hétéves időszakokban határozza meg a saját működéséhez és a kiosztott támogatásokhoz szükséges pénzösszeget, illetve az ahhoz felhasznált forrásokat. A következő ilyen ciklus 2028-tól 2034-ig tart, és ugyan a köztes időben is lehet különböző extra kiadásokról vagy átcsoportosításokról dönteni, a hétéves költségvetésben határozzák meg az EU-s támogatások forrásának számító alapok méretét és céljait, így a tervezet alapjaiban befolyásolja az Unió pénzpolitikáját.

A kormányinfó óta fel is került a dokumentum az Európai Bizottság honlapjára, és itt valóban szerepel egy némileg nagyobb, százmilliárd eurós támogatás Ukrajnának. Ez az összeg összhangban áll az elmúlt években Ukrajnának nyújtott támogatásokkal: a százmilliárd hét évre leosztva 14,3 milliárd euróra jönne ki évente, ami nem sokkal több a 2024 és 2027 közötti időszakban nyújtott, átlagosan évi 12,5 milliárd eurós támogatásnál.

Az egyetlen jelentős különbség, hogy míg az összeg korábban a költségvetésen kívül szerepelt – mivel a jelenlegi költségvetés 2020-as elfogadásakor még nem lehetett számolni egy Oroszország és Ukrajna közötti háborúval –, addig ezt a mostani tervezetben már az összesen 200 milliárd eurós „Globális Európa” alapba számították be. Itt a maradék százmilliárdból finanszíroznák például az EU külügyeit, de az előre nem látható vészhelyzetekre és igényekre is elkülönítettek egy 15 milliárdos összeget.

Térjünk át a Gulyás által említett maradék 190 milliárd euróra, amit szerinte az EU a jövőbeli csatlakozásokra tett félre, és ami nagyrészt szintén Ukrajna markát ütheti. A kormányinfó után közzétett EU-s tervezetben sehol nem esik szó olyan alapról, amiben kifejezetten az EU-hoz csatlakozó országoknak tennének félre akármekkora összeget. Ez pedig nem véletlen.

„Egy csatlakozás esetén, ahogy a múltban is, van egy külön felülvizsgálati záradék a hétéves költségvetési keretben, amely kimondja, hogy ha egy tagjelölt ország csatlakozik, akkor felül kell vizsgálni az egész költségvetést” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tervezettel kapcsolatos szerdai sajtótájékoztatóján. Von der Leyen szerint ez logikus, ugyanis az ország méretétől függően kell újratárgyalni a költségvetést, a tőlük érkező befizetés és a nekik nyújtott új támogatások figyelembevételével. Ezt alátámasztandó, a most kiadott tervezet 11. cikkelye valóban említést tesz róla, hogy ilyenkor a csatlakozásból eredő kiadási igényeket figyelembe véve szükséges a felülvizsgálat.

A tervezett költségvetésben elkülönítettek még egy négyszáz milliárd eurós összeget arra az esetre, ha egy ismeretlen válsághelyzet üti fel a fejét a tagországokban. Ez ugyanakkor nem támogatásként, hanem egy később visszafizetendő hitelként működne, és Ursula von der Leyen szerint egy olyan eszköz lenne, „amely használatára normális időkben nem kerülne sor”, azaz nem egy lehetséges csatlakozás miatt tartják fenn.

Az tehát nem egyértelmű, hogy Gulyás Gergely mire gondolhatott a 190 milliárdos csatlakozási összeggel, de az is kérdés, hogy miért annyira biztos benne, hogy a csatlakozásra szánt elméleti összeg mind Ukrajnának menne. Ukrajna 2022-ben, a háború kitörése után adta be az uniós csatlakozási kérelmét, és az azonnali felvételüket akkoriban tíz ország, köztük Magyarország is egy közös nyilatkozatban kérvényezte.

Ukrajna mellett ugyanakkor több ország is tárgyal az EU-val egy lehetséges csatlakozásról – például Montenegróval 2012-ben, Szerbiával pedig 2014-ben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások –, de ott van a lehetséges jelöltek között Észak-Macedónia és Moldova is. Jelenleg Montenegró van a legelőrehaladottabb fázisban az uniós csatlakozáshoz, és egy, a Politicóhoz kiszivárgott dokumentum szerint a magyar kormány a költségvetésre küldött álláspontjában is arról írt, hogy „míg Ukrajna csatlakozása nem reális, a Nyugat-Balkán számos tagjelölt országa valószínűleg készen fog állni a csatlakozásra 2034 előtt”.

A jelenlegi adatok alapján 278 milliárd helyett tehát csak 100 milliárd euró támogatást szánna Ukrajnának a költségvetés-tervezet 2028 és 2034 között. De ez valóban a teljes költségvetés negyede lenne?

A jelenlegi tervezet alapján az EU költségvetése a következő hétéves időszakra összesen 2 ezermilliárd euró (átváltva 800 ezer milliárd forint) lenne. Miután 2020-ban az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, 2021-től már máshonnan kellett finanszírozni azt az összeget, amit korábban a britek tettek bele a költségvetésbe. Az így kieső pénzt az EU végül egy egyszeri kölcsönnel pótolta, így a jelenlegi költségvetés-tervezetben már egy körülbelül 150 milliárd eurós összeget kellett elkülöníteni ennek visszafizetésére. Emellett 107 milliárd eurót számoltak az adminisztrációs munkákra, ideértve az EU-ban dolgozók fizetését. Ezen felül

• 865 milliárd euró menne nemzeti és regionális partnerségi programokra (a regionális és agrárpolitikát is beleszámítva);
• 410 milliárd euróból létrejönne egy, részben a kutatási Horizont-programból álló versenyképességi program, ebből a biotechnológiától a védelmi iparig támogatnának fejlesztéseket, utóbbira megötszöröznék a mostani pénzt;
• 200 milliárd euró jutna a korábban említett „Globális Európa” kiadásaira;
• a többi például az Erasmus+-ra menne.

A Politico keddi cikkében bemutatott, a tervezet előtti egyeztetésekről kiszivárgott – de meg nem erősített – adatok szerint két nappal ezelőtt még csak 1,7 ezermilliárd eurósra tervezték a költségvetést. Ha azt vesszük alapul, hogy Gulyás Gergely esetleg ebből az információból kiindulva próbálta meg kiszámolni az általa gondolt 278 milliárdos támogatás arányát, akkor is csak 16,4 százalékot kapnánk, ami jócskán elmarad a költségvetés negyedétől. Mivel ugyanakkor semmi jel sem utal arra, hogy ez a szám megalapozott lenne, ezért ha a tervezetben feketén-fehéren megjelenő 100 milliárdos összeggel számolunk, és az előzetes 1,7 ezermilliárd eurós teljes keret helyett a tervezetbe bekerült 2 ezermilliárd eurós költségvetést nézzük, akkor megkapjuk, hogy mindössze nagyjából a teljes költségvetés öt százaléka menne Ukrajnának.

A számításokkal kapcsolatos kérdéseinket a Miniszterelnökségnek is elküldtük, illetve rákérdeztünk arra is, milyen szakértői csoportokra gondolhatott Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjúban, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.