Fact-check: tényleg a GDP 4 százalékába kerülne Magyarországnak, ha 2027-ben le kellene állnia az orosz földgázról?
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón olyat tett, ami a magyar kormányban nem annyira szokás: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik jelentésére hivatkozott. Mindezt tette annak védelmében, hogy a kormány álláspontja szerint nagyon költséges és veszélyes lenne leválni az orosz földgázimportról. Csakhogy az IMF kutatása nem pont arra jutott, mint amit Gulyás mondott. A félreértésről viszont leginkább maga a valutaalap tehet, amely félremagyarázta saját kutatóinak elemzését. És bár igaz, hogy az IMF szerint fájna Magyarországnak, ha két év múlva nem kaphatna több orosz földgázt, a Gulyás Gergely által idézett számok nem erre vonatkoznak.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón elmondta, hogy a következő nemzeti konzultációban szerepel majd egy kérdés arról, hogy Magyarország leváljon-e az orosz földgáz és kőolaj vásárlásával. Hogy hogyan lesz megfogalmazva a kérdés, nem tudjuk, de a kormány álláspontja elég egyértelműen az, hogy az orosz földgáz nagyon jó és fontos az országnak, arról leválni pedig jelentősen emelné a magyar családok rezsidíját, így aki emellett érvel, az a magyar háztartásoknak akar rosszat. És hogy mindez mennyire rossz lenne, ahhoz a miniszter a Nemzetközi Valutaalapot hívta segítségül.
A miniszter az IMF idén augusztusban publikált, Promoting Energy Security in Hungary – A Model-Based Analysis című jelentésére hivatkozott, amely szerinte kimondta, hogy „a 2027 végére az Európai Bizottság/Brüsszel által tervezett orosz energiaembargó komoly fenyegetést jelent a magyar gazdaság számára” és hogy az IMF számítása szerint az orosz gázról való teljes leválás Magyarországot és Szlovákiát, de a kettő közül is Magyarországot érintené a legrosszabbul „és akár a GDP 4 százalékát is meghaladó veszteséget is elszenvedhetne az ország emiatt”.
A miniszter viszont nem teljesen pontosan értelmezte az IMF elemzőinek állítását, ami nem Gulyás hibája, hiszen az IMF a szóban forgó jelentésben rosszul hivatkozik a saját elemzőinek másik tanulmányára.
A Gulyás által hivatkozott jelentés egy modellszámítás arra, hogy különböző magyar és uniós közpolitikai lépések hogyan tudnák javítani Magyarország energiabiztonságát. Ebben a jelentésben idéznek egy másik, 2024-ben az Energy Economics című folyóiratban megjelent, az IMF elemzői által írt tanulmányt, amelyről a jelentésben egyetlen mondat szerepel: „Az IMF munkatársainak kutatási eredményei szerint Magyarországnak kellene a legnagyobb, a GDP 4 százalékánál is nagyobb kibocsátás-visszaeséssel szembenéznie abban a helyzetben, ha az egész EU-ban elérhetetlenné válna az orosz földgáz.”
Csakhogy az idézett tanulmány nem igazán erről szól. Abban azt elemzik, hogy mekkora gazdasági kárt okozott volna, ha 2022-ben, az energiaválság esetén teljesen megszűnt volna az EU felé az orosz gázellátás.
Ez tehát egy hipotetikus és múltba tekintő elemzés, ami különböző forgatókönyveket vett számításba. A tanulmány valóban azt állítja, hogy ebben a helyzetben Magyarország, Csehország és Szlovákia járt volna a legrosszabbul, és valóban a magyar GDP 4,2-6,5 százalékának megfelelő veszteséget okozott volna Magyarországnak egy olyan speciális, elképzelt helyzet, hogy az orosz gázellátás leáll, az európai földgázpiac pedig teljesen szétzilálódik, vagyis más irányból nem lehet pótolni a kieső gázmennyiséget.
A tanulmány lényegi állítása az, hogy az integrált uniós energiapiac nagyon sokat segíthet egy ilyen esetleges sokk átvészelésében, különösen akkor, ha az EU energiahálózata integrált a világ LNG, vagyis cseppfolyóstottföldgáz-piacába is. Egy ilyen, regionálisan és globálisan integrált piaci helyzetben a magyar GDP csak kicsit több mint 1 százalékkal esett volna vissza a tanulmány szerint.
Az állítás tehát nem az, hogy ha 2027-ben már nem lehet több orosz gázt venni az EU-ban, akkor biztosan több mint 4 százalékkal visszaesik a magyar GDP. A nyári IMF-jelentés tesz azzal kapcsolatban állításokat, hogy Magyarországnak jelen helyzetben nagyon fájna, ha hirtelen elzárnák az orosz gázcsapokat, az egész jelentés viszont pont arról szól, hogy milyen közpolitikai lépésekkel lehetne csökkenteni, minimalizálni egy ilyen helyzet költségeit.
Az IMF többek között a megújuló energiatermelés engedélyezésének felgyorsítását, az épületekre és közlekedési eszközökre vonatkozó szigorúbb energetikai elvárások bevezetését, a fosszilis energiahordozók állami támogatásának kivezetését javasolja. Emellett azt is, hogy a háztartásokat ösztönözni kellene az energiahatékonyabb megoldások alkalmazására (Magyarországon ugyanis a lakosság a legnagyobb gázfogyasztó, sokan gyakorlatilag az utcát fűtik rosszul szigetelt házaikkal télen, mégsem indult eddig átfogó állami program lakossági épületkorszerűsítésre). Mindez a mélyebb uniós energiaintegrációval együtt az IMF szerint jelentősen csökkentheti az ország számára annak kockázatát, ha egyszer nem lenne elérhető az orosz földgáz, például a 2027-es uniós embargó miatt.
Az IMF tehát valóban arra jutott az elemzései során, hogy Magyarországnak fájna, ha 2027-től nem kaphatna orosz földgázt, de pont arra tesz javaslatokat, hogy hogyan lehet ennek gazdasági költségeit és kockázatát csökkenteni. Arról pedig nincs számítás az IMF tanulmányaiban, hogy a 2027-es uniós embargó mekkora kárt okozna a magyar GDP-nek, a 4 százalékos mínusz egy saját maguktól nem pontosan idézett, másra vonatkozó cikkből származik.
