„Rendkívül rákkeltők a koronavírus vakcinák egy friss kutatás szerint” – írja a közmédia híradójának weboldala, arra hivatkozva, hogy egy nagyszabású, több millió ember adatait megvizsgált koreai kutatás mutatta ki ezt. A cikk egyes ráktípusoknál 30, 50, sőt, a prosztataráknál egyenesen 69 százalékos kockázatemelkedést tulajdonít az oltásoknak, és azt állítja, hogy a hagyományos, és az új generációs, mRNS-alapú vakcináknál is megfigyelhető ez a jelenség. Ami nagyon durva lenne, ha igaz lenne. De szerencsére nem igaz.
Már a címen megakadhat a szeme annak, aki rendszeresen fogyaszt egészségügyi híreket. Az említett koreai kutatás ugyanis egyáltalán nem friss, ahogyan a hirado.hu állítja, hanem több mint egy hónapos, és a világsajtóban már szeptember végén nagy karriert futott be a brit bulvársajtóból kiindulva. Fura, hogy a magyar közmédia csak most szemlézte, és még furább, hogy azt már nem vette észre, hogy azóta már az egész álhírt elindító Daily Mail is korrigálta a cikkét.
Ahogyan még szeptemberben több tényellenőrző műhely és valódi szakértő is rámutatott, a koreai tanulmány valójában nem tesz ok-okozati összefüggést az oltások és a rákkockázat közé, csak azt állapítja meg, hogy a kettő korrelációban van, azaz együtt jelenik meg. A tanulmányban szó szerint az szerepel, hogy „our findings do not establish causal relationships”, vagyis „a kutatási eredményeink nem állapítanak meg ok-okozati összefüggéseket”.
De akkor hogy lehet, hogy mégis csak azt mutatják az adatok, hogy az oltottak között több a rákos megbetegedés? A megoldás nagyon egyszerű: az oltott populációban arányaiban sokkal több a rákszűrésekre rendszeresen járó ember, mint az oltatlanok között (ezt nem csak a logika diktálja, kutatási eredmények is alátámasztják). Emiatt természetes hogy náluk több rákos megbetegedést diagnosztizálnak. Ami jó hír, hiszen ez azt jelenti, hogy korábbi, jobban kezelhető stádiumban veszik észre a daganatot.
A hirado.hu cikke tehát azon a logikai buktatón hasal el (annak tetejébe, hogy meg sem próbált tényellenőrizni), amit felismerési torzításnak hívunk: azok az emberek, akik nagyobb valószínűséggel oltatják be magukat, nagyobb valószínűséggel mennek el rákszűrésre is, így rövid távon (a kutatás egy év adataival dolgozott) nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják őket – de valójában nem ennyivel nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk a betegség.
Ráadásul a közmédia cikke a tanulmány adatai közül önhatalmúlag kimazsolázta azt a hat ráktípust, ahol a tanulmány jelentősen megnövekedett kockázatot állapított meg – de azt elhallgatta, hogy összességében, minden daganatos betegséget számításba véve, ennél jóval alacsonyabb kockázatot hoztak ki a koreai kutatók.
Árulkodó jel az is, hogy a kutatás szerint a rákkockázat gyakorlatilag már az oltás másnapján megugrik – márpedig a rákkeltő anyagok hatása ennél sokkal-sokkal hosszabb távon jelentkezik csak jelen ismereteink szerint. Ez persze elvileg jelentheti azt is, hogy a koreai kutatók az eddig ismert karcinogénektől radikálisan eltérő hatásmechanizmust fedeztek fel a Covid-oltásoknál. Ez azonban akkora tudományos szenzációt jelentene, hogy ebben az esetben biztos, hogy erre az eredményre húzták volna fel az egész tanulmányt – de valójában meg sem említik, csak a cikk ábráiból olvasható ki ez a jelenség.
(Cikkünk megjelenése után a hirado.hu módosította a cikke címét, beleírva a svájci lap nevét, ahonnan szinte szó szerinti fordításként átvették a cikket. Az eredeti verzió itt érhető el.)
