Talán nincs is olyan ember, aki kóstolta már dobozból, műanyag palackból és hagyományos üvegből a kólát, és ne mondaná azt, hogy mindegyiknek egy kicsit más íze van. Van, akinek a dobozos ízlik (jelen!), van, aki valamiért a műanyag palackra esküszik, és van, aki vadássza az üvegeset, ahol csak tudja. De tényleg van különbség az ízben? Min múlik, hogy más az ízérzékelésünk, ha különböző csomagolásból isszuk ugyanazt a szénsavas üdítőt?
A gyártók ugyanazt az italt töltik mindegyik fajta csomagolásba, itt biztosan nincs különbség. Arról, hogy hol van eltérés, több különböző elképzelés kering, és a leginkább megalapozottnak az tűnik, hogy a különböző csomagolások bevonata különbözőképpen lép kölcsönhatásba a bennük található szénsavas folyadékkal.
A dobozos üdítők jellegzetes ízét például a csomagolásban található vízbázisú polimer adja. A gyártók az alumíniumdobozok belsejét ezzel vonják be, hogy megakadályozzák a doboz korrodálódását – és ez a vegyület egyben tompíthatja is az üdítő ízét. Az anyag azt is garantálja, hogy az üdítőnek ne legyen fémes íze az alumínium miatt. Hogy mégis miért érezhetnek néhányan fémes ízt ilyenkor? Valószínűleg azért, mert a szájuk hozzáér a polimeres bevonattal nem rendelkező dobozszájhoz, és nagy az esélye, hogy egyébként is érzékenyebbek a fémes ízre.
A műanyag palackokat ezzel szemben acetaldehiddel vonják be, itt ez zavar be az üdítő eredeti ízébe. Az sem segít a helyzeten, hogy a szén-dioxid könnyebben távozik a műanyag palackból, mint az alumíniumdobozból vagy az üvegpalackból, mivel a műanyag porózusabb, mint a másik kettő. Ez megmagyarázhatja azt is, hogy egyesek szerint miért állottabb az íze az ilyen csomagolásban árult üdítőknek.
Ha az ízhez szeretnénk a legközelebb kerülni, akkor érdemes üvegpalackos változatot vásárolni – ezt ugyanis nem vonják be sem polimerrel, sem acetaldehiddel, így semmi plusz nem kerül az italba, és semmi nem is vonódik ki belőle.
Szakértők szerint mindezeken kívül befolyásolhatja az üdítő ízét az, hogy milyen hőmérsékleten és milyen hosszan tárolják. Az sem mindegy, hogy aki issza, az mennyire érzékeny az ízekre – vannak olyanok, akiknek teljesen mindegy, miből isszák az italt, nem éreznek különbséget.
Hogy éppen ki melyik csomagolású üdítőt tartja finomabbnak, erősen változik, de talán nem meglepő, hogy vizsgálták már a kérdést tudományos szempontból is – és többször is kiderült, hogy nemcsak a valódi fizikai folyamatok, hanem a várakozások és a placebohatás is befolyásolja az ízérzékelést.
Egy amerikai kutatás például azt találta, hogy az emberek jellemzően azt várják, hogy a dobozos üdítő lesz a legrosszabb ízű. Ugyanakkor egy nemzetközi tanulmány arra az eredményre jutott, hogy az embereknek jobban ízlik a kóla coca-colás pohárból, mint a sima vizesből, még akkor is, ha mindegyik üvegből készült.
Nemcsak üdítőt, sört is teszteltek a kutatók azzal kapcsolatban, hogy az előítéletek változtatnak-e az ízérzékelésen. A kísérlet során a résztvevőknek ugyanazt a sört szolgálták fel műanyag pohárban, csak a szemük láttára vagy dobozból vagy üvegből töltötték ki. Az emberek azt a sört értékelték jobb ízűnek, amiről tudták, hogy üvegből jött, még akkor is, ha pontosan ugyanarról a típusról volt szó. Persze felmerülhet a kérdés, hogy itt nem a fenti kémiai folyamatok miatt torzult-e az íz, csakhogy a vakkóstolás során, ahol a résztvevők nem tudták, hogy a sör üvegből vagy dobozból származik, nem jelentettek ilyen preferenciát.
(Mental Floss, New Scientist, Reader's Digest)
