A CIA évekig üzemeltetett bordélyházakat, ahol bedrogozták a kuncsaftokat, és figyelték, mi történik
A CIA mindenféle paranormális jelenséggel foglalkozó, MK Ultra nevű hírhedt projektjéről sokan hallottak már, többek között a Stranger Things-sorozatot is ezek a kísérletek ihlették. Az 1953-tól húsz éven át futott szupertitkos projektnek rengeteg kisebb-nagyobb leágazása volt, olyanok is, amikről máig keveset tudunk, mivel 1973-ban, a Watergate-botrányt övező kormányzati pánikban a CIA akkori igazgatója elrendelte a teljes dokumentáció megsemmisítését. Így tűntek el a beszédes nevű Operation Midnight Climax (éjféli csúcspont művelet) nyomai is – legalábbis a nagy részük, mert oknyomozó újságíróknak később azért csak sikerült összerakniük a részleteket.
Az Operation Midnight Climax azt kutatta, hogy emberekből hogyan lehet titkokat kiszedni, illetve hogyan lehet dolgokra rávenni őket drogok és szex kombinációjával. Ehhez prostituáltakat, LSD-t, pszilocibint, illetve kuplerájba járó gyanútlan kuncsaftokat alkalmaztak, akiknek természetesen fogalmuk sem volt, miben vesznek részt.
A CIA San Franciscóban és New Yorkban üzemeltetett a projekt részeként nyilvánosházakat, ahol az ügynökség által fizetett és kiképzett lányok drogot tettek a férfiak italába, majd szex után a kísérlet által előírt dolgokat tették, megpróbáltak titkokat kiszedni a bedrogozott vendégekből vagy elültetni a fejükben gondolatokat, akár gyilkosságra rávenni őket. Mindez abszolút tudománytalan módon ment, sem a prostituáltak, sem a CIA-ügynökök nem kaptak pszichológiai, pszichiátriai hátteret hozzá. Viszont minden esetet részletesen rögzítettek, a szobák be voltak kamerázva, mikrofonozva, és egy egyirányú tükör mögül figyelhették az eseményt a CIA ügynökei is.
Az egész projektet egyébként részben Mindszenty József bíboros hírhedt koncepciós pere inspirálta, visszaemlékezések szerint a CIA vezetői egészen elhűltek attól, ahogy a felvételeken a bíboros egészen monoton, robotikus hangon beszélve minden ellene felhozott vádat beismer. Mindszentyt az ÁVH válogatott módszerekkel vallatta, kínozta, és valószínűleg különféle pszichoaktív szereket is bevetettek, hogy vallomást csikarjanak ki belőle – ez annyira jól sikerült, hogy a CIA-nál egyenesen bepánikoltak, hogy az oroszok milyen brutális agymosó, agykontrolláló technikákat fejleszthettek ki.
Ezt tetézte, hogy a koreai háborúból hazatérő hadifoglyoknál is azt tapasztalták, hogy testileg-lelkileg teljesen megtörve mondják fel a kommunista propagandát. Valószínűleg itt is egészen régimódi kínzás állhatott a háttérben, de a CIA arra jutott, hogy a szovjeteknek új típusú pszichés manipulációs, agymosási, elmekontrollálási módszereik lehetnek, és muszáj nekik is kifejleszteniük hasonlókat.
A Midnight Climax projektet 1954-ben indították, és több mint tíz éven át futott. 1963-ban drasztikusan visszavágták a költségvetését, mert a CIA vezetői szerint nem produkált használható eredményeket. A titkos bordélyokat San Franciscóban 1965-ben, New Yorkban 1966-ban zárták be. Miután 1973-ban a dokumentáció nagy részét megsemmisítették, szenátusi vizsgálat indult az MK Ultra kísérleteivel kapcsolatban, de írásos nyomok és együttműködő szereplők híján (a CIA-ügynökök rendszeresen azt vallották, hogy nem emlékeznek a projekt részleteire) ez nem sokra jutott.
1974-ben Seymour Hersh Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró a New York Timesban írt nagy tényfeltáró cikket a projektről, ami akkora botrányt kavart, hogy két évvel később Gerald Ford elnök rendeletben tiltotta be a drogokkal való kísérletezést emberi tesztalanyokon (kivéve, ha abba a tesztalany előzetesen írásban beleegyezik).
Az, hogy valójában milyen eredményeket ért el a CIA, és mit derítettek ki arról, hogyan lehet az emberek szextől felfűtött agyával babrálni pszichedelikus drogok segítségével, sosem derült ki.
(Források: San Francisco Chronicle, Washington Post, Popular Mechanics)
