Vannak történetek, amik filmben már túl hihetetlenek lennének, és Åke Viking és felesége sztorija ilyen történet: egy kalandregényes toposz hozta össze őket, egy palackba zárt és tengerbe dobott üzenet. Nem véletlen, hogy legendavadász oldalak is gyanakodva állnak a meséhez, már csak azért is, mert már több „üzenet a palackban” sztoriról kiderült, hogy hoax. De Vikingék – ez is, mintha csak egy kitalált név lenne – házasságáról olasz és svéd nyelvű források is írtak, első kézből. Emellett a kitalációnak tűnő tündérmese nem az internet új keletű fantazmagóriája, mert már az ötvenes években megírta a világsajtó. Még a magyar lapokba is eljutott, 1958-ban például a Tolna megyei népújság így számolt be róla:
„A 23 éves Ake Viking svéd hajószakácsot és a 18 éves szicíliai Paolina Puzzot egy a Földközi-tengerbe dobott sörösüveg vezette az oltár elé. A dolog így történt: Három évvel ezelőtt Sebestiano Puzzo, 12 gyermek édesapja, barátjával háza közelében halászott. Sikerült is egy sörösüveget kihalásznia a tengerből; az üvegben levél volt, amelyet Ake Viking a romantikus érzelmű ifjú hajószakács egy »16-20 év körüli leánynak« címzett. […] Ezután az események már gyorsan követték egymást: Viking háromhavi szabadságát Szirakuzában, a lány szüleinél töltötte és a legrövidebb időn belül házasság lett e romantikus szerelemből.”
Ebben a beszámolóban csak pár részlet nem stimmel, egyébként a lényege igaz, mint azt a cikkben említett Paolina Puzzo több lapnak is elmesélte már. A love story 1955-ben indult, amikor a halászhajón dolgozó Åke Viking magányában társkereső üzenetet írt, majd azt egy akvavites palackba (tehát nem sörösüvegbe) zárta és a tenger sorsára bízta. A palack három hónapig hánykolódott a Földközi-tengerben, majd a szicíliai Siracusa partjaihoz sodródott, ahol kifogta egy halász. Ez a halász Paolina apja volt, aki kíváncsiságból hazavitte a számára ismeretlen nyelven írt üzenetet, és egy helyi pap segítségével lefordította.
„Egy gyönyörű valakinek a távolban. Írj nekem, akárki vagy” – szólt az üzenet, ami mellé az akkor húszéves Viking a címét és a fényképét is mellékelte. A Puzzo család nagyon szegényen élt, 12 gyerek lakott együtt a szülőkkel. Paolinának, aki 15 éves volt akkor, rögtön megtetszett a fotón látható idegen, de nővére, az éppen eladósorba került Maria is érdeklődött. Ezért végül egy válaszlevélben mindkét lány fényképét elküldték a svéd tengerésznek.
Mivel Viking éppen tengeren volt, jelentős késéssel kapta meg a levelet, így Puzzóék három hónapig vártak a válaszra. Amikor megérkezett, már rutinosan mentek a paphoz fordíttatni, de a lényeget már abból le lehetett szűrni, hogy a férfi Maria fotóját visszaküldte, Paolináét viszont megtartotta. Viking azt írta, vele szívesen folytatná a levelezést, és így is lett. Svédül leveleztek, a szicíliai lánynak egy Siracusában dolgozó dán nővér segített értelmezni a férfi leveleit és megfogalmazni a válaszokat. Így annak is szemtanúja volt, hogy a levelek egyre szenvedélyesebbek lettek.
Aztán eljött 1957 márciusa, amikor Åke hosszabb szabadságot kapott, és ellátogatott Szicíliába, hogy életében először találkozzon Paolinával. A nő visszaemlékezése szerint a családja nagyon készült a látogatásra, szinte felújították a házukat, hogy minél kevésbé tűnjenek szegénynek. De a svédet, aki egy nagy szótárral érkezett, nem az anyagi javak érdekelték, hanem a levelezőtársa. Két hetet töltöttek együtt, és a szótár segítségével ismerkedtek, aztán Åke megkérte Paolina kezét. A lány családja pedig áldását adta a frigyre.
Az esküvő Szicíliában zajlott, biztonsági őrökkel és rendőri felügyelettel. Addigra ugyanis egy svéd újságíró megírta a pár megismerkedésének romantikus történetét, és a cikket más lapok is átvették. A palackpostából szárba szökkent szerelem sztorija villámgyorsan elterjedt a sajtóban, és sokan akarták látni az esküvő napján a párt. Még egy gazdag özvegyasszony is felbukkant, akinek annyira tetszett Åke és Paolina története, hogy ki akarta fizetni az egész esküvőt – abban az esetben, ha őt is meghívják.
Miután egybekeltek, a pár Svédországba költözött. Paolina szülei azzal a feltétellel mentek bele ebbe, ha Åke felhagy a tengerészélettel – nem akarták, hogy a lányuk magányos legyen egy idegen országban. Így a férfi családi farmján, Istrumban telepedtek le, az újdonsült férj pedig a szomszédos Skarában vállalt munkát szakácsként. Miután megtanult svédül, Paolina is talált állást egy idősek otthonában. Később Istrumban saját házat vettek, és két lányuk született.
Nemcsak a kezdés, a befejezés is tündérmesébe illő: Åke és Paolina Viking boldogan éltek, míg meg nem haltak. Illetve Paolina még ma is él Skarában, de a férje több mint negyven év boldog házasság után 2001-ben meghalt stroke-ban. Egészen addig ők ketten szívesen beszéltek a sajtónak megismerkedésük történetéről, de Åke halála után Paolina már nem akarta a figyelmet. Húsz évnek kellett eltelnie a férje elvesztését követően, míg újra vállalt interjúkat. Elmondása szerint azért nyílt meg újra, mert úgy érezte, a történetük sok embert tölt el reménnyel.
