Nyikita Szimonjan vasárnapi halálhíre után újra magyar nevet láthatunk a legidősebb olimpiai bajnokok listáján: a 98 éves Benedek Gáborét. Az örmény származású Szimonjan az 1956-ban győztes szovjet futballválogatott csatára volt, egy hónapig sem állt a lista élén, 99 évesen halt meg. Ezt a szimbolikus, a világban is komoly érdeklődésnek örvendő listát 1942 óta vezetik. A legidősebb bajnokok születésnapi köszöntése miatt népszerű szerte a világban.
A listán ugyan a görög Georgiosz Orfanidisz sportlövő neve szerepel mint az elsőként nyilvántartott legidősebb olimpiai bajnok, ám az nem világos, hogy pontosan mikortól állt az élen, és hányan előzték meg. A törökországi Izmirben született sportolónak ugyanis nem rögzítették születése napra pontos dátumát. Ő valamikor 1859-ben született, ezért annyi biztos, hogy az 1858-ban született és 1938. május 11-én meghalt golfozó, George Lyon egy ponton a legidősebb bajnoknak mondhatta magát. Őt a pontos születési dátumuktól függően vagy az íjász Lida Howell követte az 1938 decemberében bekövetkezett haláláig, vagy már rögtön Orfanidisz. Annyi biztos, hogy a görög bajnok valamikor 1938-ban vette át az elsőséget, és 1942-es haláláig tartotta is.
A tiszafüredi születésű Benedek Gábor, aki értelemszerűen a jelenlegi legidősebb magyar olimpiai bajnok is egyben, a harmadik magyar, aki az elmúlt tíz évben a világ legidősebb bajnoka címét viselheti. Az egykori kitűnő öttusázó élettörténetét ebben a cikkben mutattuk be.
Az első magyar bajnokot, aki elmondhatta magáról, hogy a világ legidősebb bajnoka is egyben, 2011. augusztus 2-tól követte világszerte megkülönböztetett figyelem. Tarics Sándor az 1936-ban, a berlini olimpián győztes vízilabdacsapat tagja volt, Komjádi Béla fedezte fel, a mentora is tette a csapatba. A mérnöki diplomával rendelkező Tarics 1948-ban hagyta el Magyarországot, miután „már kezdtek eltünedezni az emberek”.
Az Egyesült Államokban, San Franciscóban telepedett le, ahol a civil életében még nagyobb karriert futott be, mint a sportban. Kitalált ugyanis egy olyan szabadalmat, ami világhírűvé tette. A Dobos torta réteges szerkezetét látva támadt az a korszakos ötlete, hogy ilyen alapra kellene építeni a felhőkarcolókat, mert az hatékonyan elnyelné a kőzetlemezek mozgását. Iránban és a Szent András-törésvonal mentén, Los Angelesben is a tervei alapján építettek fel vaspogácsákra magas épületeket, amik kibírták a rengéseket, és épségben maradtak.
Taricsot beválasztották az ENSZ földrengésügyi bizottságába is, mérnöki irodájában előfordult, hogy százan dolgoztak. Magyarország 1990 után kezdte el felfedezni őt, szívesen jött Budapestre, azon belül a műegyetemre, ahol korábban diplomázott.
A 2008-as és a 2012-es olimpián is ott volt, előbbin, Pekingben boldogan járta a magyar versenyeket, különösen a vízilabdameccsekre ment szívesen. Londonban már kerekesszékben ült, úgy volt neki kényelmesebb, de a repülés nem viselte meg. A 2012-es olimpián tette fel neki a kérdést egy amerikai kolléga, hogy mi a hosszú élet titka. „Vagy igazad van, vagy boldog vagy” – válaszolta nemes egyszerűséggel és a rá jellemző humorral.
Élete utolsó interjújában – amit egyébként nekem adott –, két hónappal 2016. májusi halála előtt arról beszélt, hogy esténként a Fermat-sejtésként emlegetett matematikai tétel tölti ki a gondolatait, hátha még eszébe jut a halála előtt valami megoldás.
Halála után egy vitorlázó, Durward Knowles volt a rangidős bajnok. A bahamai sportoló egészen különleges karriert futott be, mert első olimpiája (1948, London) és az utolsó között (Szöul, 1988) kereken negyven év telt el. Nyernie 1964-ben sikerült, 1956-ban bronzérmes volt.
2018. februárban az alpesi síelő, a norvég Lydia Wideman lett a legidősebb, aki az 1952-es téli olimpia bajnoka volt. 2019. április 13-án Keleti Ágnes vette át a rangsor első helyét, majdnem hat évig a nevétől elválaszthatatlan volt a jelző: a világ legidősebb olimpiai bajnoka.
Keleti apja a holokauszt áldozata volt, ő úgy menekült meg a nyilasok elől, hogy cselédnek állt, és hamis papírokkal vészelte át a háborút. Életműve annyiban hasonlított Taricséhoz, hogy róla sem olvashattunk sokáig, mert 1956 után, amikor Melbourne-ben négyszer csendült fel a Himnusz a tiszteletére, nem tért haza, Izraelben telepedett le. A 2000-es évek elejétől Magyarországon élt, felszámolta izraeli életét. Amikor a hosszú élet titkáról faggatták, a leggyakoribb fordulata az volt, hogy „kerüld a tükröt, mert anélkül annyi idősnek képzeled magad, amennyinek csak akarod”.
Keleti Ágnes 2025. januárban halt meg. 103 évvel és 359 nappal ő volt a legidősebbek között is a legidősebb, minden idők legtovább élt olimpiai bajnoka. Ezen az örökranglistán egyébként Tarics Sándor áll a második helyen.
Keletit októberig Charles Coste francia kerékpáros, majd októbertől novemberig Simonyan követte a legidősebb élő olimpiai bajnokok listáján. Mostantól Benedek Gábor áll az élen.
Sok rekordja mellett Benedek az öttusasport első magyar olimpiai bajnoka csapatban (Szondy Istvánnal és Kovácsi Aladárral) és világbajnoka egyéniben. Az Aranycsapat 6:3-as londoni diadala idején rendezték Santo Domingóban azt a vb-t 1953-ban, ahol tökéletesen versenyzett és győzött. Pályafutását az törte derékba, hogy a forradalom leverése miatt nem fogott kezet a szovjet sportolókkal az 1956-os melbourne-i olimpián december elején. Testvére, Ferenc is öttusázó volt, később edzősködött, Balczó András nélküle nem érhette volna el kivételes sikereit. 2020-ban Benedek Gábor úgy nyilatkozott, hogy joggingol, most viszont már a futás nem része a napirendjének, a memóriája viszont még 98 évesen is elsőrangú.
A sporttörténészek azt is nyilvántartják, ki a legidősebb olimpikon. A kanadai Rhoda Wurtele alpesi síben indult az 1952-es olimpián, és januárban már a 104. születésnapját ünnepelheti. A dán műugró, Birte Christoffersen pedig az olimpiai érmesek rangsorában az első, ő 1948-ban a toronyugrás bronzérmét szerezte meg, és már 101 éves is elmúlt idén.
