„A virágkocsik közül a Biogal Rt. »Álmos vezér megáldja fiát a nagy út előtt« című kompozícióját ítélte a legjobbnak a Knézy Jenő elnökletével működött zsűri.”
Ezzel a tökéletes mondattal számolt be 1996-ban a Hajdú-bihari Napló az az évi Debreceni Virágkarneválról, amely sűrítve tartalmazta az esemény minden fontos elemét. Az 1966 óta megrendezett hajdúsági karnevál kocsijait ugyanis jellemzően a város első számú cégei és intézményei állítják ki, rajtuk a magyar folklór- és rajzfilmvilág ismert alakjaival, amiket aztán egy híres emberekből álló zsűri bírál el.
A közel hatvan év virágkarneváljainak volt is pár rendszeresen visszatérő alakja, a Nagytemplom és a Szent Korona mint állandó elem, a pásztorok és hortobágyi szürke marhák, valamint Lúdas Matyi minden mennyiségben. De váratlan kreációkból is jutott majdnem minden évre: ’69-ben a Tanácsköztársaság (virág)-páncélvonata robogott végig a Vörös Hadsereg útján (ma Piac utca), ’88-ban az Aranybika hotel egy torreádorviadalt varázsolt a platóra, a Magyar Posta kompozíciójában pedig ufóknak adta át a küldeményét a bajszos postás a kézbesítések határtalanságát érzékeltetve.
A kétezres években aztán megjelentek az egzotikus állatok, a Disney-karakterek és a szuperhősök is, és a kis Vukot felváltották a Minyonok. Igaz, két éve még felbukkant azért a Mézga család is. A szocializmus szellemvilágának alakjait és a szárazvirágokból kirakott Lenin-portrékat a rendszerváltás után is követte néhány bizarr alkotás, a virágkarneválokon mintha tényleg kicsit megállt volna az idő Debrecenben. Még akkor is, ha a város egyik legnagyobb beruházását adó kínai akkucég, a CATL tavaly a környezetvédelem jegyében egy virágokból kirakott óriáspandát és két bocsát ültette a platóra.
„A színpompás menet reggel 9 órakor indult a Kálvin téri Csokonai szobortól és végighaladt a Péterfia utcán és a Simonyi úton, a nagyerdei stadionban vonult el a zsűri előtt. (…) A nagy érdeklődés nemcsak azért volt indokolt, mert először láthattak a Hajdú-Bihar megyeiek virágkarnevált, hanem azért is, mert a felvonulás egyes részletei valóban szépek voltak, és saját eszközeikkel méltóképpen tolmácsolták a béke és barátság gondolatát” – számolt be a Hajdú-bihari Napló az 1966. augusztus 20-án, első alkalommal megrendezett Debreceni Virágkarneválról. Az újságíró ezután még kiemelte, hogy a felvonulás nem hasonlít a nyugati államok propagandisztikus virágkarneváljaira, amelyeken az ember puszta dekoráció, a debreceni karnevál ezzel szemben az esztétikumot és a sportot olvasztja egybe. És valóban: fekete tornadresszes lányok kísérték a virágokkal díszített olimpiai öt karikát, miközben néptánccsoportok alkottak látványos élőképeket.
Az alkotmány ünnepén megrendezett hajdúsági karneválból hagyomány született, a béke és barátság mottója pedig hamarosan kiegészült „A tiszta és virágos Debrecenért” mozgalom eszméjével is. Debrecen Tanácsa ugyanis a lakosságot is bevonta a város kollektív felvirágoztatásába. Volt év, amikor 368 ezer négyzetméter új parkot készítettek és 2500 fát ültettek, miközben virágok lepték el az erkélyeket és lakótelepek előkertjeit. A virágkultusz gyökerei legalább a 16. századig nyúlnak vissza, a Református Kollégium falai között ekkoriban a botanika legjelentősebb képviselői dolgoztak, Méliusz Juhász Péter például itt készítette el az első magyar nyelvű növénytani könyvet. Majd a felvilágosodás korának két híres botanikusa, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály nemcsak a Magyar Füvészkönyvet alkotta meg, de több növény magyarosított nevét is nekik köszönhetjük.
A Debreceni Virágkarneválnak két századfordulós rendezvény ágyazott meg. 1900 szeptemberében a helyi polgári kerékpáros egyesület országos kerékpárversenyt szervezett, ennek egyik attrakcióját egy virágkorzó adta: kackiás bajszú bringások díszítették fel bokrétával a biciklijüket. 1905 júniusában viszont már önálló virágkorzót szerveztek, mégpedig jótékonysági céllal: az esemény teljes bevételét a Mentő Egyesület kapta meg új mentőkocsik beszerzésére. A korzó helyszínét, a Nagyerdőből nyíló, villákkal és nagypolgári nyaralókkal teli Simonyi utat a rendőrség lezárta, és csak jeggyel lehetett bejutni. A 23 kocsiból álló menet élén Debrecen város fogata haladt, de képviseltette magát a Lawn-Tennis Társaság és külön Kállay főhadnagy kocsija is.
Hogy honnan és pláne hogyan került az a több százezer, sőt egyes években egy-két millió szál virág a kompozíciókba, arra egy 1981-es újságcikk adott részletes választ. E szerint a kocsik tervei már 3-4 hónappal a felvonulás előtt megszülettek, majd megkezdődhetett a kivitelezés megszervezése, mindenekelőtt a virágok nagy mennyiségű lekötése elsősorban debreceni és más közeli települések kertészeteiben. A virágokat csak 3-4 nappal a karnevál előtt szállították Debrecenbe, és mivel még az ellenállóbb fajták sem bírtak volna ki ennyi időt a nyári melegben, ezért hűtőházban tárolták őket.
A dekoráció legnagyobb mennyiségben használt fajtája a büdöske néven ismert bársonyvirág (Tagetes), ami olcsó és ellenálló növény, de gyakori még az őszirózsa, a szegfű és a tujaágak felhasználása is. A kocsik díszítését az augusztus 20-ra virradó éjszakára hagyják, amikor az egyes vállalatok és szervezetek telephelyén több tucat munkavállaló és önkéntes dolgozik a kompozíciókon. „A szirmokat vékony dróttal szúrják át, így tudják hozzákötni a kompozíciót tartó vasrudakra és dróthálóra. Minden szálat egyenként kell megkötni: aprólékos, türelmet igénylő, hosszú munka ez” – részletezte a beszámoló.
1975-ben augusztus 20-a éppen egy esős napra esett, így a 10. jubileumi virágkarneválon együtt ázott a díszpáholyban a pártelit: az MSZMP KB titkára, a kohó- és gépipari miniszter és a megyei pártbizottság első titkára. A Csokonai Gimnázium ezúttal a nők nemzetközi évét szimbolizáló kocsival indult, a Vetőmagtermeltető Vállalat a világbéke gondolatát földgömbbel és virágtállal fejezte ki. De saját kocsival készült a Debreceni Konzervgyár, a Hungária Műanyaggyár és a Magyar Gördülőcsapágy Művek is.
„Lenin jobbról, Lenin balról – innen indultunk el annak idején, és majdhogynem a május 1-i felvonulást helyettesítettük. Már az is micsoda enyhülés volt, hogy augusztus 20-át egyáltalán megünnepelhettük. (…) A stílus a politikával változott, és igazodott a politikához. Akkor sem lehetett volna az aktuális politika ellen virágkocsit csinálni, és most sem” – fogalmazott egy interjúban Pikó Sándor debreceni képzőművész, a virágkarneválok meghatározó alakja, aki több, mint 35 éve készít az eseményre kreációkat hatalmas hungarocelltömbökből.
A 2022-es virágkarnevál felhozatala különösen erősre sikerült. A Magyar Honvédség és a debreceni 5. Bocskai István Lövészdandár közös kompozíciója A béke őrzői címmel indított kocsiján egy ágaskodó lovat vett körbe néhány leopárd, amikre egy arany turul vigyázott. A hivatalos magyarázat szerint a kompozíción szereplő állatok a honvédség új, modern járműveit szimbolizálták: a négykerék-meghajtású Gidrán harcjárművet és a lánctalpas Leopardot. De a Nemzeti Színház is megjelent egy kompozícióval a 2023-as budapesti rendezésű Színházi Olimpia tiszteletére, a Színház az egész világ című virágkocsin a színház különböző művészeti ágainak képviselőit, színészt, táncost, zenészt, bábost és zsonglőrt láthatott a közönség.
