Húszezer vagy egymillió nyugdíjas akar újra dolgozni? Nem mindegy
Ötvenszeres a különbség a politikai elképzelés és a statisztika között.
Emlékszik még valaki arra, amikor Harrach Péter és Kósa Lajos nyár elején azt állította, hogy előzetes kutatások szerint 800 ezer – 1 millió nyugdíjas szeretne valamilyen formában munkába állni?
Ők voltak azok, akik benyújtották a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amit azóta el is fogadott a parlament. Ennek lényege, hogy ezentúl az idősek is dolgozhatnak rugalmas időbeosztásban, akár heti két napon, 4 órás munkarendben, miközben csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük, és a nyugdíjukról sem kell lemondaniuk.
A KSH a héten tette közzé elég mélyreható elemzését a magyar munkaerő-tartalék összetételéről, amiről írtunk bővebben itt. Ebben a következőt írják:
A munkaerő-felmérés kérdéseire adott válaszok alapján a nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek csak töredéke, 20–30 ezer fő volt 2016-ban a potenciális munkaerő-tartalék része, annak ellenére, hogy napjainkig közel 200 ezer nő vonult 40 éves munkaviszonnyal a korhatár előtt még relatíve fiatalon nyugdíjba.
Szóval a statisztikai hivatal felmérése alapján tavaly mindössze 20-30 ezer olyan nyugdíjas volt, aki nyitott volt arra, hogy munkát vállaljon. Igaz, ez a felmérés csupán a legfeljebb 74 éves nyugdíjasokat fedi le, de gyanítható, hogy az ennél idősebb nyugdíjasok körében még kisebb a munkavállalási kedv. És ez a szám még úgyis ilyen alacsony, hogy a kormány 2011 óta maga küldött korhatár előtt nyugdíjba 200 ezer édesanyát.
Fotó: MTI/Mészáros János
