Néhány ábra, ami segít elhelyezni a Mészáros-részvényeket

Az Opus után a Konzum Nyrt. is a Budapesti Értéktőzsde A- vagy prémium-kategóriájába került, miután megütötte az ehhez szükséges feltételeket, például egy éven át magasabb volt a piaci kapitalizációja ötmilliárd forintnál. Most épp 55 milliárdnál tartanak (ért már a cég a piac szerint 73 milliárdot is), ebből 18,6 milliárd forint a közkézhányad, tehát nagyjából ennyi van a részvénytulajdonosok közé számolt közel 2800 kisebb befektető kezén.

Mint a BÉT közleménye megállapítja, ez volt 2017 legnagyobb mértékben emelkedő részvénye a világon, miután meghatvanhatszorozta az értékét. Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója pedig úgy fogalmazott, „a Konzum részvényei a befektetők körében népszerűek, a papír forgalom tekintetében is elkezdett felzárkózni a blue chipekhez.” De mire volt ez elég?

A Mészáros Lőrinccel összefüggésbe hozott részvények tényleg megőrjítették a budapesti tőzsde spekulánsait: először az Opimus (később Opus Globál), aztán a Konzum, később az FHB, az Appeninn és a CIG Pannónia részvényárfolyama is hatalmasat ugrott, amikor a felcsúti vállalkozó részesedést szerzett bennük. Az Opusban és a Konzumban jelentős mennyiségű eszközt vontak össze (igaz, ez több dolog miatt csalóka*

, nagy esély van rá, hogy a spekulánsok túlszaladtak). De azért a pesti tőzsde valójában nagy vállalataihoz képest még elég nagy távolság választja el őket.

Az alábbi ábrán az összes Mészáros-részvény*

piaci kapitalizációja látható a többi budapesti A-kategóriás részvény értékével szemben.

Ha egy picit részletesebben nézzük, láthatóvá válik, hogy a Mészáros-részvények együttes piaci kapitalizációja mennyire eltörpül a blue chipekhez képest. A hatalmas árfolyamemelkedés után még mindig csak harmadakkorára értékelik, mint a Richtert, a Magyar Telekoménál is a harmadával kisebb a cégek kapitalizációja. Igaz, a magyar tőzsde blue chipjei is sokat emelkedtek az utóbbi években, és a Mészáros-cégekkel ellentétben jól ismert, visszaigazolt jövedelemtermelő képességük van, ami miatt nagyon is érthető ez az eltérés. Ugyanakkor a spekulánsok fantáziáját tényleg nagyon beindította Mészáros Lőrinc tőzsdei megtestesülése. A cégek részvényeinek értékéhez képest elképesztő lelkesedéssel adták-vették a papírokat. Az alábbi ábra százalékos arányban mutatja a napi forgalmat a Mészáros-részvények megjelenése óta. Ha egymás mellé rakjuk a két arányszámot, tehát hogy az A-kategóriás részvények forgalmának mekkora részét bonyolították a Mészáros-papírokkal, és ehhez képest teljes A-kategória piaci kapitalizációjának mekkora részét teszik ki ezek a részvények, még látványosabb lesz az eltérés. Tavaly július óta a Mészáros-részvények adták a teljes forgalom 13,8 százalékát, miközben a piaci kapitalizációjuk a teljes piac 3-5 százaléka volt csak. De volt olyan nap (tavaly október végén), amikor a napi forgalom kevés díján 40 százaléka bonyolódott a felcsúti polgármester cégeivel.