Harmadával többet költött az állam kutatásra tavaly, mégsem történt igazi előrelépés
Épp csak sikerült korrigálni a tavalyi visszaesést.
Ötödével nőtt a kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított pénzek összege 2017-ben az előző évben mért értékhez képest, az állam pedig harmadával költött többet tavaly k+f-re, mint egy évvel korábban, derül ki a KSH legfrissebb összegzéséből. 2017-ben összesen 517 milliárd forint ment el kutatásra és fejlesztésre, ami csaknem százmilliárddal több az egy évvel korábbi összeghez képest.
Jelentősnek tűnhet ez a növekedés, de ne feledkezzünk meg arról, hogy 2016-ban közel harminc százalékot estek vissza a költségvetési kutatási ráfordítások, aminek következtében két éve a k+f pénzek 15 éves emelkedő tendenciája tört meg.
Jól látszik a fenti ábrán, hogy a költségvetésből származó kutatási források aránya a kétezres évek közepe óta visszaszorulóban van. A vállalatok azonban dinamikusan növelik a k+f kiadásaikat, sőt, a külföldi források jó része – tavaly több mint háromnegyede, ami a KSH jelentéséből derül ki – szintén cégektől érkezett az országba. Ráadásul a statisztikai hivatal riportja szerint a k+f tevékenységet végzők létszámában is megmutatkozik ez az átrendeződés, ugyanis az állami szektorban csökkent, a cégek körében pedig nőtt a kutatóhelyeken dolgozók száma.
A vállalatok kutatási tevékenységét azonban nem árt fenntartásokkal kezelni.
Esetenként nagy kérdés, hogy a vállalati k+f költések mögött valódi innovatív tevékenység vagy csak az adóoptimalizálás szándéka áll. A vállalati szférát ugyanis az állam adókedvezményekkel igyekszik kutatásra motiválni, azonban a fentebbi cikkben már megírtuk, hogy ha például a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai k+f tevékenységként az anyavállalattól vásárolnak fejlesztési szolgáltatásokat, akkor az adókedvezmények elnyerésén túl még a nyereségüket is mozgathatják a nemzetközi vállalatstruktúrán belül, miközben valódi fejlesztés Magyarországon nem történik.
Visszatérve a kutatási ráfordítások alakulására, ha megnézzük, hogy azok a GDP hány százalékát teszik ki, azt láthatjuk, hogy valójában csak egy korrekcióra volt elég a tavalyi növekedés. A mutató ugyanis visszatért a kiugróan alacsony, 1,2 százalékos 2016-os arány után az 1,3-1,4 százalék közötti tartományba, ahonnan 2013 óta nem tudott kitörni – pedig a kormányzati cél az 1,8 százalék elérése 2020-ig. A kormány ezzel szeretné elérni, hogy Magyarország a legversenyképesebb ország legyen Közép-Európában.
Ahhoz azonban, hogy a versenyképesség ne csak a statisztikákban mutatkozzon meg, nemcsak az adóoptimalizálás nyomán keletkezett k+f költéseket lenne érdemes pontosabban felderíteni, hanem az állami és uniós pénzekből finanszírozott projekteket is jobban kellene ellenőrizni. Ezeket ugyanis gyakran csak „elkutatják”, vagyis lenyúlják a nyertesek, ami bár papíron innovációként szerepelhet, valójában csak egyszerű lopás, és ha valamit, akkor a versenyképességet biztosan nem növeli.
