Az Eurostat adatai arra utalnak, hogy viszonylag jó béreket tudnak kialkudni maguknak a pályájuk legelején álló munkavállalók Magyarországon.
A munkát vállaló 18-24 évesek körében a szegénység kockázata valamivel nagyobb, mint a teljes népességben az Európai Unió egészét nézve. A szegénység kockázata az EU-ban dolgozó fiatalok 11 százalékát érintette az Eurostat frissen kiadott, 2017-re vonatkozó statisztikája szerint*
Bár a statisztikai hivatal 2017-re adta ki a friss adatokat, azok valójában az országok túlnyomó részében az egy évvel korábbi helyzetet jellemzik.
, míg ez az arány az összes felnőtt munkavállalót nézve már csak 9,4 százalék.
Magyarország esetében azonban épp az európai tendenciák ellenkezőjét tapasztalhatjuk. A fiatal magyar dolgozók körében ugyanis a szegénységnek való kitettség rátája mindössze 6,6 százalék, ami uniós összehasonlításban egészen alacsony: ha rangsorba állítjuk a tagállamokat, Magyarország a hetedik helyre kerül.
Ezzel szemben a teljes dolgozó felnőtt népességet nézve már az uniós átlagot meghaladó 10,2 százalékos arányt rögzített az Eurostat. Ez utóbbi adattal Magyarország már egyáltalán nem szerepel olyan jól az Európai Unión belül, a tagállamokat e ráta szerint sorba rendezve a huszonegyedik helyre kerül.
A jelenség hátterében az áll, hogy az Eurostat az adott tagállam jövedelmi viszonyaihoz képest határozza meg a szegénységi küszöböt: ha valaki az országában mért medián jövedelem*
amelynél pontosan ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet
60 százalékánál kevesebbet kap, akkor őt már potenciálisan szegénynek minősíti az uniós statisztikai hivatal. Luxemburgban ráadásul a fiatalok körében kifejezetten jellemző a minimálbéres fizetés, amelynek a bruttó összege havi 2000 euró. A legrosszabb helyzetben lévő Romániában ezzel szemben 2017-ben még 300 euró körül alakult a minimálbér.
