Túl sokba kerülnek az utolsó kilométerek a futárcégeknek. Keresni kell a címet, a parkolóhelyet és meg kell várni, amíg az ügyfél kinyitja az ajtót.
Rohamosan terjednek Magyarországon a különböző futárcégek által telepített csomagpontok. A Magyar Posta már háromezer helyszínen biztosítja a csomagok átadását: az ország több pontján van már 51 csomagautomata, 185 Mol-benzinkúton és 273 Coop-üzletben alakítottak ki átvevőhelyet, illetve 2600 postafiókon is lehetőség van a küldemények átvételére.
A GLS hazai leánycégéhez hasonló magánvállalatok is 300 település több mint 650 pontján rendelkeznek átvevőhellyel. A cég is együttműködik a Coop üzletlánccal, több mint 70 boltban lehet a csomagot átvenni.
Több ok miatt is egyértelmű, hogy a jövő a csomagautomatáké. Az egyik, hogy az online kereskedelem szárnyal, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt négy évben megduplázódott a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi forgalom Magyarországon. Ez a teljes kiskereskedelmi forgalom 6,2 százalékát adja már, és a volumen tavaly éves alapon 25,9 százalékkal emelkedett.
A futárcégek eközben alig győzik a kiszállítást, ezért a fogyasztókat abba az irányba terelik, hogy ne az otthoni vagy munkahelyi címre rendeljenek, hanem az átvételi helyek egyikére.
Emellett súlyos gond a csomagszállítási üzletágban a szezonalitás: az év egy bizonyos részében – jellemzően karácsony előtt – realizálódik az éves forgalom jelentős része. Ilyenkor sokkal több embert kell felvenni, sok a kezdő, és az egyedi kiszállítások lassítják a logisztikát.
Svédországban már egy ideje pluszdíjat számolnak fel, ha valaki a saját címére kéri a szállítást. Ezt tervezik az egyik legnagyobb európai piacon, Németországban is. A francia posta leánycége, a DPD kommunikációs vezetője a német dpa hírügynökségnek azt mondta, arra számítanak, hogy drágább lesz a lakásajtóig tartó kiszállítás.
Az Hermes szóvivője szerint el kell gondolkodni azon, hogy a jelenlegi díjak mellett hosszú távon is fenntartható-e a pontos címre való szállítás.
A futárcégek működésében az „utolsó kilométerek” a legdrágábbak, ez a legidőigényesebb művelet. Meg kell keresni a címet, parkolóhelyet, és meg kell várni, míg az ügyfél megjelenik és aláírja, hogy átvette a csomagot.
A csomagpontokra való szállítás sokkal egyszerűbb.
A gépkocsivezető ismeri az utat, tudja, hogy kell kipakolni, meg tudja közelíteni a helyszínt, és gyorsan, egy helyen „szórja szét” a küldeményeket. Ez leginkább a kisebb tömegű és térfogatú küldemények esetében ideális megoldás – legalábbis a cég szempontjából.
A GLS Németországban már elkezdte az otthoni címre kézbesítés esetén a drágítást. Igaz, a cég nagyon óvatos, egyelőre az üzleti partnereire – például a webáruházakra – terheli a plusz szállítási költséget. A webáruházon múlik, hogy továbbhárítja-e a vásárlóira vagy sem.
A Magyar Posta akcióval igyekszik a csomagautomatákra szoktatni az ügyfeleket. Egy két kilogrammos csomag kiszállítási díja egy belföldi postapontra*
Lényegében postafiókra.
1355 forintba kerül, de ha valaki csomagautomatába rendeli, most csak 889 forintot kell fizessen.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) is keresi a megoldást. Azt tervezik, hogy újraszabályozzák a világ internetes kereskedelmét. A 47 tagállam, köztük az USA, Kína és az uniós országok közös szabályokat fogadnak el a csomagküldéssel kapcsolatban. Becslések szerint éves szinten 25 ezer milliárd dollár sorsáról van szó.
