A digitális oktatás nem csak a tanulmányokban növelheti a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradását

A gyerekek mentális és érzelmi készségeit nagy mértékben befolyásolja a családi hátterük. Ez a hatás most a sokkal több otthon töltött idő miatt még inkább felerősödhet, ami a hátrányos helyzetű gyerekek fokozott lemaradását eredményezheti. Chetti Nicoletti és Emma Tominey arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen negatív következményei lehetnek a család összezártságának, és hogyan segíthet az állam ezeket elkerülni.

A koronavírus-járvány miatt világszerte az iskolák bezárására kényszerültek, aminek következtében rengeteg gyerek tölti otthon a mindennapjait, és rengeteg szülő kényszerül arra, hogy átvegye a tanár szerepét. Ez sokszor nem könnyű feladat azoknak a szülőknek, akik a munka és más tevékenységek mellé próbálják most beszorítani a gyermekeik oktatását is. Sajnos ez sokszor stresszhelyzethez vezethet otthon, főleg, ha már korábban is stresszes körülmények között élt a család.

Emellett a munkaerő-piaci bizonytalanság, a járvány miatti félelem is növeli a háztartások stressz-szintjét, és a gyerekek sem viselik jól az elzártságot a barátaiktól és osztálytársaiktól. Azokban a hátrányos helyzetű háztartásokban, ahol a szülők mentális és érzelmi készségei alacsonyabb szintűek, már korábban is veszélyeztetettebbek voltak a gyerekek, de mivel most csak a családdal érintkeznek, ezért ez a befolyás még inkább eszkalálódik. Ezen túl is nagyobb az esélye pszichológiai problémák kialakulásának fiúknál vagy tinédzsereknél, akik egyébként is sérülékeny helyzetben vannak.

A kutatók három fő területet határoznak meg, amik nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek mentális és érzelmi egészsége sérüljön. Az egyik legfontosabb az anya mentális egészsége. Azok a gyerekek, akiknek az anyja mentális problémákkal küzd, jóval stresszesebb környezetben kénytelenek felnőni. Ha náluk is kialakulnak mentális vagy érzelmi problémák, akkor az anya nehéz helyzete miatt ez idővel csak rosszabbodni fog. A jelenleg kialakult helyzetben egyre nő a veszélye, hogy a szülők mentális egészsége csökken, főleg alacsony jövedelmű családoknál, ahol a válság bizonytalanabb körülményeket teremt.

A másik tényező, hogy mennyi és milyen időt tudnak együtt tölteni a szülők a gyerekekkel. A gyerekek fejlődésének fontos mozgatórugója, hogy a szülők mennyit foglalkoznak a tanításukkal, mennyi hasznos időt töltenek velük. Akikkel nem töltenek elég időt, hátrányba kerülnek a társaikkal szemben, és ez fokozottan igaz most, hogy egész nap csak a családdal vannak a kijárási korlátozások miatt.

Végül a szülők nevelési módszere is nagy hatással van a gyerek fejlődésére. Ez halmozottan igaz otthoni oktatás mellett, amikor a nap 24 óráját a szülőkkel tölti a gyerek. A szigorú nevelés, kiabálás vagy tettlegesség fokozottan növeli a gyerekek hajlamosságát mentális vagy érzelmi problémák kialakítására, főleg, ha már alapból hátrányos helyzetű gyermekről van szó.

Az állam azonban segíthet, hogy ezek a tényezők kevésbé érvényesüljenek, és ezzel felzárkóztathatja a hátrányos helyzetű gyerekeket érzelmi és mentális fejlődésükben. A legfontosabb, hogy csökkentsék a családokra és azon belül is az anyákra nehezedő stresszt, amivel elkerülhető vagy csökkenthető a mentális betegségek megjelenése a családokban.

Mivel az egyik legnagyobb stresszfaktor a munkából vagy annak elvesztéséből származik, ezért a kormány legfontosabb feladata, hogy biztonságot adjon a hátrányos helyzetű családoknak.

Ezt jól kialakított szociális védőhálóval lehet elérni, ahol a munka elvesztése nem okoz akkora nehézséget a családoknak.

Ezen kívül fontos, hogy könnyen elérhető mentális segítséget biztosítsanak mind a szülőknek, mind a gyerekeknek, ha szükség van rá.

Szintén fontos, hogy az állam valamennyi terhet levegyen a szülőkről az otthoni oktatás szempontjából is. A szerzők szerint az olyan kezdeményezések, mint itthon a köztévén vetített oktató műsorok vagy az Index iskolatévéje sokat tud segíteni azoknak a szülőknek, akiknek nehezen fér bele az idejébe, hogy a gyerekek oktatásával is ők foglalkozzanak.