A Kreml kénytelen a frissen elcsatolt területek lakosságát megkérdezni, hogy hova is rajzolják a határokat
Az ukrán ellentámadás miatt a Kreml sem tudja, hogy pontosan hol is érnek véget Oroszország frissen átrajzolt határai.
Még meg sem száradt a tinta a tisztességesnek távolról sem nevezhető népszavazás lapjain, az oroszok már bejelentették, hogy négy ukrán megye az Orosz Föderáció tagja lett. Azonban a területek átminősítése már nem ilyen egyszerű, a heves ukrán ellentámadások miatt komoly fejtörést okoz a Kremlnek, hogy kitalálják, igazából mekkora területet tekintenek a sajátjuknak. Egy hétfői sajtóértekezleten a Kreml szóvivője, Dimitri Peskov azt mondta, hogy Herszon és Zaporizzsja megyék tekintetében még kicsit gondolkozniuk kell, hová is rajzolják a határvonalakat.
Így aztán annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten pénteken már aláírta a dokumentumot, mely szerint az elcsatolt négy ukrán megye többé elválaszthatatlan Oroszországtól,
a Kreml még mindig nem tudja, hogy ezek a területek igazából hol érnek véget.
Október első napjai egyébként is áttörést hoztak az ellentámadásokkal kapcsolatban: az ukránok visszafoglalták az egyik fontos szállítmányozási központnak tartott Limant, és sikerült az oroszokat Herszon megyében is visszavonulásra kényszeríteni.
https://twitter.com/AFP/status/1576874226488860672
A két másik, szintén elcsatolt megye, Doneck és Luhanszk esetében az oroszok a 2014-es határokat tekintették irányadónak, noha a szeparatisták sosem tudták a megyék teljes területét ellenőrzésük alá vonni. Mivel Herszon és Zaporizzsja megyék adminisztratív határai nem esnek egybe a valóban oroszok által irányított területek határával, nem tudni, hogy pontosan mit tekintenek a magukénak, és ebben a Kreml szóvívője sem kívánt nyilatkozni, viszont azt megígérte, hogy majd konzultálnak az ott élőkkel a kérdésről, ugyanakkor azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy újabb népszavazást tartsanak.
