Kétszer annyit adna Brüsszel a tanári béremelésre, mint idáig mondták, a turizmusfejlesztéstől vennének el

A G7 információi szerint az Európai Bizottság a korábban előirányzott összeg közel kétszeresét, nagyságrendileg 1,8 milliárd eurót fog a magyar pedagógusbér-emelésre fordítani, ha létrejön a megállapodás Magyarország uniós támogatásáról. Az új összeg jóváhagyása a következő napokban válhat hivatalossá. Ezzel az Európai Unió nagyjából három évig, 2025-ig fogja finanszírozni, hogy az elmúlt években egyre inkább lemaradó magyar tanári béreket legalább a diplomás átlag 80 százalékára felvigyék.

A magyar pedagógusbérek utoljára egy évtizeddel ezelőtt, 2013-ban, az életpályamodell bevezetésekor nőttek jelentősen. Ez azóta gyakorlatilag elinflálódott, a tanári jövedelmek távolról sem követték más szektorok bérnövekedését. Így lehet, hogy a tanárok átlagjövedelme ma már a magyar diplomás átlagbér 60 százalékát sem éri el. Különösen keveset keresnek a pályakezdők: euróban kifejezve csak négy balkáni országban alacsonyabb a tanári kezdőfizetés, mint nálunk. Az első 15 évben nagyobb fizetésemelésre idáig nem is volt kilátás, így hiába 454 ezer forint a középiskolai (és 390 ezer az általános iskolai) tanári bruttó átlagbér a KSH adatai szerint, a medián ennél már 50 ezer forinttal alacsonyabb. Az átlagot valójában csak 50 éves kor felett van esélye elérnie a többségnek.

A magyar kormány azonban időközben arról tárgyalt az Európai Bizottsággal, hogy uniós források felhasználásával fogják érdemi léptékben emelni a pedagógus bérszintet úgy, hogy három éven belül a közoktatási átlagbér a mostani 59 százalékról elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. A kormánykommunikációban ez forintosítva úgy jelenik meg, hogy a mostani 400 ezer forintos szintről a pedagógus átlagbér 2025-re az ígéret szerint 778 ezer forintra emelkedne. Ennyire pontosan ugyan valójában nem lehet megmondani, hogy három év múlva mekkora lesz a diplomás átlagbér, hiszen ez a jövőbeli reálbéremelkedéstől és az infláció mértékétől függ, de nagyságrendileg ez reális becslés lehet.

Információink szerint a Bizottság volt az, amelyik a magyar kormány képviselőivel folytatott tárgyalásokon azt kezdeményezte, hogy a Magyarország számára elérhető uniós támogatásokból egy nagyobb részt a pedagógusbérek emelésére fordítsanak. Korábban egyáltalán nem volt jellemző, hogy uniós támogatásokat közvetlen béremelésre használjanak, a magyar közoktatás helyzetét azonban Brüsszelben is kritikus kérdésnek tekintették, így a javaslat átment a bizottsági struktúrákon.

Ők javasolták azt is, hogy ne nominális béremelésről tárgyaljanak, mert az ki lett volna téve az inflációs kockázatoknak, hanem rögzítsék a diplomás átlagbérhez a célértéket.

A magyar kormány elfogadta a javaslatot, és a tárgyalások során arra is rábólintottak, hogy az eredetileg tervezettnél gyorsabban emeljék a diplomás átlagbér 80 százalékára a tanári fizetéseket. A kormány néhány hónapja még azt tervezte, hogy csak 2028-ra érjék el ezt a szintet, de időközben ezt előrehozták 2025-re. Ez a céldátum szerepel a most már hivatalosan is jóváhagyott magyar helyreállítási tervben.

Eszerint a béremelésre három lépésben kerül sor:

• 2023. január 1-től a pedagógusbéreket a diplomás átlagbér mostani 59 százalékáról 64,7 százalékára emelik;
• 2024. január 1-től tovább 71, 8 százalékra;
• 2025. január 1-től pedig 80 százalékra. A kormány kötelezettséget vállalt rá, hogy ezt a minimum 80 százalékos szintet legalább 2030-ig fenntartják, vagyis a következő években is garantálják a további nominális emelést, ha a magyar diplomás bérszint is emelkedik.

Információink szerint menet közben nőtt az uniós finanszírozás mértéke. A megállapodástervezet újabb verziója szerint a Magyarországnak járó uniós forrásokból több, a korábban tervezett 433 milliárd forint közel kétszerese, várhatóan 7-800 milliárd forint megy majd a pedagógus életpálya-modell fejlesztésére.

Összességében ez nem növeli a strukturális alapokból Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokat, de az átcsoportosításokkal (tudomásunk szerint többek között a turizmusfejlesztési célú támogatásokat csökkentették) a magyar közoktatásra több EU-s pénz jut majd, vagyis a magyar állami költségvetésből erre a célra kevesebbet kell fordítani.

A 2022-25 közötti tanári béremelés uniós támogatása az EFOP Pluszból, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból történik majd a jóváhagyás alatt álló magyar tervezet szerint. Az EFOP ugyan része a kohéziós alapoknak, melyek 55 százalékát a magyar jogállamisági problémák miatt az Európai Unió befagyasztja, de a közoktatási rész ebbe nem tartozik bele. Így ezek a támogatások attól függetlenül érkezhetnek, hogy Magyarország a Bizottság megítélése szerint teljesíti-e a meghatározott „szupermérföldköveket”.

Az uniós finanszírozásban általában jellemző számlaalapú, utólagos kifizetések helyett a támogatási összeg döntő, 90 százalék feletti részét Magyarország ebben az esetben már előre megkapná, vagyis az összeget a partnerségi megállapodás és az operatív programok elfogadása után gyorsan átutalnák, a várhatóan 7-800 milliárd forintos összeg így a magyar államháztartás rendelkezésére állna.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a 140 ezer pedagógusnak beígért nettó tanári illetménynövelést az EU körülbelül 2025-ig finanszírozná, míg a 80 százalékos bérszint további, legalább 2030-ig vállalt fenntartása a magyar költségvetést terhelné.

A magyar vállalás arra is vonatkozik, hogy a hátrányos helyzetű településeken és a több hátrányos helyzetű gyermeket oktató intézményekben dolgozó pedagógusok a relatíve kedvezőbb körülmények között tanító kollégáiknál többet, méghozzá legalább 12,5 százalékkal többet kereshetnek majd. Ez a különösen egyenlőtlen, a társadalmi hátrányokat csökkenteni képtelen magyar közoktatásban fontos differenciálást jelent, mégha a mértéke nem is biztos, hogy elégséges lenne az érdemi változásokhoz.

A feltételes mód azonban nem véletlen. Az, hogy ténylegesen mikor érkeznek az uniós források, attól függ, hogy az Európai Bizottság mikor írja alá a magyar partnerségi megállapodást és az operatív programokat. Ezt egyelőre legfeljebb találgatni lehet. Elvileg ez már decemberben aktuális lenne, de a magyar kormány feltűnően óvatosan nyilatkozik a kérdésről, miközben a pedagógus béremelést az uniós támogatások érkezésével kötik össze. Ezzel egyrészt „Brüsszel”, illetve a kormányzati narratíva szerint az uniós támogatások ellen ügyködő magyar ellenzéket igyekezhetnek bűnbakká tenni az alacsony tanári fizetésekért, de a kommunikációs szempont mellett valódi bizonytalanság is lehet azt illetően, hogy lesz-e fedezete a beígért béremelésnek.

A kérdés, hogy a Bizottság megfogalmaz-e új kifogásokat és feltételeket Magyarországgal szemben. 2021 óta a támogatások kifizetését az EU az uniós alapjogi charta betartásához köti, és ezzel a lesz pénz vagy nem lesz pénz kérdését olyan általánosabb kérdésektől, többek között az emberi jogi garanciák tényleges érvényesülésétől teszi függővé, amiket nehezebb pontosan definiálni. Gulyás Gergely a keddi kormányzati sajtótájékoztatón azt mondta az esetleges horizontális feltételekről, hogy „nem tudunk arról, hogy lenne ilyen, de a Bizottság bármikor hozhat ilyet, politikai döntése, hogy akar-e pénzt adni, vagy sem. Amíg nem írjuk alá a Partnerségi Megállapodást, illetve az Operatív Programokat, addig ez a kérdés nyitott. Lényegében ez az egyetlen nyitott kérdés.”

A Bizottság elvileg még decemberben közli, hogy Magyarország teljesíti-e megítélése szerint a horizontális feltételeket. Ha nem teljesen, akkor a politikai vita Budapest és Brüsszel között újra kinyílik, és a tanári bérfejlesztésre szánt, 7-800 milliárd forintnyi uniós forrás sorsa más támogatásokkal együtt bizonytalan marad.