TelexAfterG7TámogatásShop

Menü

Kereső

Belépés Támogatás

Évtizedek óta nem volt ekkora földrengés Európa közelében

G7

frissítve

Kolozsi Ádám
Kolozsi Ádám

A térségben ekkora rengésnek a lehetőségéről sem tudott idáig senki.

Bár nagy földrengések időről-időre történnek Törökországban, a hétfő hajnali 7,8-as magnitúdójú rengés kiemelkedően erős és pusztító volt, különösen, hogy ez a Gaziantep környéki régiói idáig nem számított különösebben veszélyes területnek. Hasonló erejű földrengésre Európában és a Földközi-tenger térségében csak több évtizedente kerül sor.

Az első beszámolók 7,4-es magnitúdóról szóltak, de a rengés hivatalos értéke a Richter-skálán most már 7,8. Ez nem elhanyagolható különbség, hiszen a Richter-skála logaritmikus, a hetes és nyolcas érték között 32-szeres a különbség.

2023-ban még világszinten sem volt ilyen erős földrengés, Európa közelében pedig egészen ritkák az ilyen erejű mozgások. 7,8-as földrengés 1955-ben, Andalúziában volt utoljára a kontinensen, és hasonló erejű, de a mélyebb fészek miatt kevésbé pusztító volt az 1940-es bukaresti. A tudományos mérések kezdete óta a legerősebb török földrengés az 1999-es izmiti volt, de az is gyengébb volt a mostaninál. A Márvány-tenger közelében akkor több mint 17 ezren meghaltak, 50 ezren megsérültek, és félmillióan váltak otthontalanná.

A most hétfő hajnalban, helyi idő szerint negyed ötkor bekövetkező földrengés tehát ennél is erősebb, és a rengés fészke alig 15 kilométerre volt a földfelszíntől.

„Ez kifejezetten sekélynek számít, ami nagyon nagy felszíni megrázást jelent, de általában viszonylag kis területen igazán pusztító” – mondta a G7-nek Timár Gábor egyetemi tanár, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi tanszék vezetője. Ha ilyen erejű a földrengés, maga az epicentrum sem pontszerű valójában, feltételezhetően egy 100-120 kilométer hosszú, 25 kilométer széles sáv egyszerre mozdult meg.

A térségben ekkora rengésnek a lehetőségéről sem tudott idáig senki

– fogalmaz Timár Gábor. Gaziantep térségében 6,7-es volt a legnagyobb rengés a mérések kezdete óta, a történelmi leírásokból ismert nagy 1822-es földrengés is valószínűsíthetően csak hetes körüli volt.

A hétfői földrengést követően a pár órán belül szokás szerint érkező utórengések is pusztítóak, volt közöttük 6,7-es is. Az egyik utórengésben, már a reggeli órákban, egy hatemeletes lakóház omlott össze Gaziantepben:

A késő délelőtt frissített hivatalos török közlésekmár 912 halálos áldozatról tudnak, ennyien haltak meg a török részen. De súlyos károk voltak Szíriában is, ahol reggel hétig 320 halálos áldozatról számoltak be. Rengetegen lehetnek még a romok alatt, félő, hogy a végső halálozási adat a mostani 1200 többszöröse lesz.

Az epicentrum Kahramanmaraş térségében volt, ez az önmagában is félmilliós település a kétmilliós, Budapestnél nagyobb Gazianteptől északra található. A pusztítások mértékére jellemző, hogy a még hettita alapokon, jelentős részben a rómaiak által épített masszív erőd is súlyos károkat szenvedett. Egyes részek szinte a földdel váltak egyenlővé, lakóházak Malatyától Urfán át a kurd „főváros” Diyarbakirig és a szíriai Aleppóig omlottak össze.

„Ez a legnagyobb földrengés, amit valaha detektáltunk a központ történetében” – nyilatkozta Rael Ahmed, a szíriai országos földrengésközpont vezetője.

Tektonikailag három kőzetlemez találkozik a térségben: a Törökország nagy részét magában foglaló anatóliai, az arábiai és az afrikai. Az első adatok szerint nagyjából oldalirányú elmozdulás történhetett a törésvonalak mentén, nagyjából a Földközi-tenger csücskétől Gaziantepig. Máskor a legerősebb földrengések jellemzően a nagy alábukó zónáknál, például Japán, Chile vagy Indonézia térségében történnek. A mostani rengés ereje ezért is olyan szokatlan.

Ekkora amplitúdónál a betonstruktúrák is össze tudnak dőlni. Hogy milyen szokatlan erejű rengésről van szó, azt az is mutatja, hogy történelmi helyek omlottak össze. A gaziantepi erőd mellett történelmi bazárok is súlyosan megsérültek, ami arra utal, hogy az építésük óta valószínűleg nem érte ekkora erőhatás őket

– érzékelteti a hétfői földrengés történelmi súlyát Timár Gábor.

Erdogan török elnök még a korai órákban bejelentette, hogy minden mentőalakulatot a helyszínre vezényeltek, a Vörös Félhold humanitárius szervezet is részt vesz a mentésekben, ők egész Törökországban véradásra is felszólítottak. Törökország négyes vészhelyzeti fokozatot jelentett be, ez azt jelenti, hogy nemzetközi humanitárius segítséget is kérnek a mentéshez.

Gaziantep környéke etnikailag nagyjából a török – kurd választóvonalnál van, de rengeteg itt a szíriai háború után Törökországba került menekült is. A határ túloldala, ahol szintén nagyon súlyos károk vannak, bizonytalan státuszú: egyes részek ténylegesen a török hadsereg ellenőrzése alatt állnak, mások az Aszad-ellenes szír lázadók kezén vannak, Aleppót pedig a háborúban lőtték rommá.

A szíriai lázadók humanitárius szervezete, a Fehérsisakosok is azonnali segítséget kért:

Segítségre van szükségünk. Szükségünk van a nemzetközi közösségre, hogy tegyen valamit. Északnyugat-Szíria most katasztrófa sújtotta terület. Mindenkitől segítségre van szükségünk, hogy megmentsük az embereket

– kérte Iszmail Al Abdullah szóvivő.
Kövess minket Facebookon is!
FacebookKövetem!
Legfontosabb
Friss hírek