„Az emberiség történelmének egyik legveszélyesebb időszaka felé sodródunk”
Látványosan megugrottak a hadikiadások az elmúlt egy évben, Kína pedig masszív atomfegyver-halmozásba kezdett.
Látványosan megugrottak a hadikiadások az elmúlt egy évben, Kína pedig masszív atomfegyver-halmozásba kezdett – derült ki a SPIRI (Stockholm International Peace Research Institute) legújabb tanulmányából.
Mi történik? Az elmezés szerint a világ kilenc, atomfegyvert birtokló országa folyamatosan fejleszti arzenálját, hogy az naprakész legyen, Kína pedig a robbanófejek mennyiségét is folyamatosan növelte az elmúlt egy évben. Az intézet felhívja a figyelmet arra, hogy 2023 januárjában 86 robbanófejjel több volt a világon, mint egy évvel korábban.
Számokban:
- A világon 12512 nukleáris robbanófej található
- Ezekből 9576 potenciálisan bevethető
- Közel 2000 olyan robbanófej van, mely folyamatos készültségi állapotban van, tehát bármikor indítható
Miért fontos ez? „Kína szignifikáns bővítésbe kezdett, és egyre nehezebb ezt úgy értelmezni, mint a számára a nemzetbiztonság fenntartása érdekében szükséges minimum mennyiség elérése ” – mondta Hans M. Kristensen, a SPIRI egyik szakmai vezetője.
- Kína és az Egyesült Államok viszonya az utóbbi években folyamatosan romlik
- A Kína és Tajvan között egyre növekvő feszültség nem csak lokális, hanem globális politikai és gazdasági problémákkal fenyeget.
Tágabb kontextus: Történelmi távlatokban nézve az atomfegyverek száma drasztikusan csökkent a hidegháború óta. A legsötétebb időszakban közel 70 ezer atomfegyver állt a nagyhatalmak birtokában, ez a Szovjetunió felbomlásának időszakában enyhült csak a mostani, közel 12 ezres nagyságrendre. Az utóbbi időszakban az atomfegyverek leszerelése nem politikai okból történik, szimplán csak technikai megfontolásból. Mindeközben pedig a hadikiadások folyamatosan nőnek a világ országaiban – a legerősebb hajtóerő az orosz-ukrán háború volt. 2022-ben Európa 13 százalékkal növelte a kiadásait, ami a hidegháború óta nem látott érték. A NATO korábban a GDP 2 százalékában határozta meg azt az összeget, melyet a tagországok ideális esetben a honvédelmi kiadásaikra fordítanak – ez a szám most nem az ideális, hanem a minimum érték lesz. Magyarország ezt a 2 százalékot már elérte, de a szomszédos Románia (melynek miniszterelnöke már arról beszélt nemrég, hogy a kis létszámú, professzionális hadseregek időszaka lejárt, Európának pedig vissza kell térnie a sorozásos, nagy létszámú hadseregek felállításához) 2,5 százalékot, Lengyelország pedig rekordernek számító 4 százalékot határozott meg a katonai kiadások fedezésére.
