Szép és vonzó számokat prezentáltak az orosz gazdaságról, de a valóság belerondít a képbe.
Megtartották Szentpétervárott az egykor csak orosz Davosként emlegetett gazdasági fórumot, a SPIEF-et (St. Petersbrurg International Economic Forum). A rendezvényre már nem voltak hivatalosak a nyugati sajtó munkatársai, és a legtöbb ország csak alacsony rangú képviselőt küldött maga helyett.
Mi történt? Bár a SPIEF korábban az egyik meghatározó gazdasági rendezvény volt, a háború miatt leginkább az orosz propagandagépezet dübörgését lehetett hallani a fórumon. A rendezvényen próbáltak szép köntöst adni az orosz gazdaság teljesítményére, azonban a valóság riasztóbb képet fest – ezt Alexandra Prokopenko, az Orosz Nemzeti Bank egykori munkatársa tárta fel a Carnegie elemzőintézetnek.
- Az oroszok leválása a globális gazdaságról nem úgy sült el, ahogy azt Putyin rezsimje szerette volna.
- A kiugró adatok a háborúnak köszönhetők, a kereslet az állami megrendelésekből, a hadiipar kielégítésére jön.
- 2023 első négy hónapjában az orosz védelmi ipar 25 százalékkal nőtt, ezen belül bizonyos termékek rekordszintű növekedést értek el: navigációs eszközökből 60 százalékkal, védőruházatból 47 százalékkal több készült, mint egy éve.
- Ezek a számok azonban előrevetítik azt a kihívást, amivel az orosz gazdaságnak a háború után szembe kell néznie: a termelést a háború húzza fel, annak lezárulta a gazdasági növekedés megtorpanásával jár majd.
- A munkanélküliségi ráta rekord alacsony, 3,3 százalékra zsugorodott.
- A hadiiparban, a védelmi iparban és az építőiparban is az átlagos fizetés háromszorosáért lehet elhelyezkedni.
- A gazdaságban a túlhevülés jelei látszanak, nagyobb a kereslet, mint a kínálat, elszálltak az árak.
A fenti eredmények önmagukban nézve valóban jónak tűnnek, ám „nincs az az értelmes befektető, aki ne látná át, hogy a kedvező gazdasági kilátások mögött a pusztító ukrajnai háború, az atomcsapással való fenyegetés és az orosz zsoldosok és az orosz védelmi minisztérium közötti belső csatározás áll” – írja Alexandra Prokopenko. A rendezvény közönségén is látszott, hogy már más idők járnak: egykor a vendégek között volt Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár is, most azonban a nyugati országok inkább távol maradtak, a nyugati sajtó munkatársai meghívást sem kaptak. Magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elment a fórumra, csakúgy, mint az osztrák kancellár – mindkét ország erősen kitett az orosz érdekeltségnek.
Felülnézet: Oroszországban a kékgalléros munkaerő iránt óriási a kereslet. Az orosz vállalkozások hirtelen versenyben találták magukat a védelmi, a hadi- és az építőipar elszívógépezetével, akik az átlagfizetés többszörösét kínálják, amit a civil szektor nem tud kitermelni. Fehérgalléros munkaerőt is egyre nehezebb találni: két hullámban menekültek el az országból a magasan képzett férfiak, az egyik a háború kitörése után látszott, a másik ősszel, amikor Putyin bejelentette a mozgósítást.
Mi várható? A hirtelen megugrott hadiipari termelés miatt szépnek látszó adatok pontosan emiatt sérülékenyek: a háború végeztével nem lesz szükség ennyi hadieszközre, viszont addigra az ország könnyűipara komoly károkat szenvedhet el. Ráadásul az orosz kormány nagyjából 40 milliárd dollárnyi hiteltartozást halmozott fel csak ebben az évben, amit különböző különadókkal próbál enyhíteni: bár a hivatalos propaganda szerint az így beszedett 300 milliárd rubelt a családosok megsegítésére fordítják, a tanulmány szerint ez inkább annak a beismerése, hogy romokban van a költségvetés.
