Sebesültellátás a harcmezőn: véres leckét vesz Ukrajnában a világ

Európa 1945 óta nem látott akkora háborút, mint a tavaly elindult orosz-ukrán konfliktus. A harcok hevessége és az ezzel járó áldozatok száma a nyugati országokban a koreai háború idején sem tapasztalt mértéket öltött. Az iraki és afganisztáni hadműveletek során az Egyesült Államok és szövetségesei jelentős fejlődést könyvelhettek el a harctéren megsebesült katonák ellátásában, ugyanakkor a mostani konfliktusban ezek a gyakorlatok már nem működnek olyan hatékonyan.

• Az amerikaiak háborús tapasztalatai eddig azt mutatták, hogy a halálesetek többsége a terepen, a kórházba kerülés előtt következik be, emiatt különösen fontos lett az akár orvosi segítség nélkül is végrehajtott evakuáció, jellemzően légi úton, hogy a sérült minél hamarabb kórházi ellátást kaphasson
• Az ukrajnai háború azonban alapjaiban máshogy működik, mint az afganisztáni, sokkal kevesebb lehetőség van a légi mentésre.

• A 2001 utáni háborúkban az amerikai katonák csupán 2 százaléka halt bele a harctéren szerzett sérüléseibe
• Ez az ukránoknál most inkább 5-10 százalék között mozoghat, 40 százalékuk maradandó egészségkárosodást szenved
• A 2001 és 2009 közötti konfliktusokban az Egyesült Államok 70 helikopterét lőtték le – Oroszország 17 hónap alatt 90 gépet vesztett.

• „Nem megölik őket a fronton, belehalnak abba, hogy nem kapnak megfelelő ellátást” – mondta egy interjúban egy orosz felcser.

• 2022-re 650 kiképzett emberük volt erre a feladatra, de ez a szám rendkívül alacsony.

• A felcserek felszerelésének 90 százalékát önkéntesek dobják össze.

Más jellegűek a katonák sebesülései is

• Az afganisztáni és iraki háború alatt az amerikai katonák sérüléseinek 79 százaléka az improvizált robbanóeszközöktől származott.
• Ezzel szemben Ukrajnában a sebesültek 70 százaléka tüzérségi tűz áldozata, mely nem csak sokkal súlyosabb sérüléseket okoz, mint egy házilag összeállított bomba, hanem egyszerre több katonát is képes életveszélyesen megsebesíteni.