A vasútbezárásoknál hiánygazdaságra hivatkozott Lázár, most viszont okoskodás, hogy a MÁV nem talál 32 milliárdot

Egy hónappal a 10 vasúti mellékvonal bezárásáról szóló döntés után egy új autópálya építkezésén tartott sajtótájékoztatót Lázár János építési és közlekedési miniszter, ahol keményen bírálta a MÁV vezetését.

Mi történt? A kormány tervei szerint 2026 őszére autópálya fogja összekötni Nyíregyházát és Szatmárnémetit – mondta Lázár János szerdán a már legalább július közepe óta épülő M49-es gyorsforgalmi útról szóló sajtótájékoztatón

• Az M3-as autópálya és a magyar–román határ között két szakaszban épülő sztráda első, 28 kilométeres szakaszához már hozzá is kezdett a Duna Aszfalt, 175 milliárd forintos beruházással. Az autópálya második, 17,5 kilométeres szakasza 150-160 milliárd forintból fog megépülni.

Miért fontos ez? Lázár szerint a beruházás célja, hogy a Nyíregyháza-Debrecen-Miskolc háromszögből egy Győrhöz hasonló új gazdasági övezet épüljön ki, az itt dolgozók pedig könnyebben juthassanak el munkahelyeikre.

• A kormány a rossz költségvetési helyzet miatt 2022 őszén úgy döntött, hogy ezen kívül minden más tervezett autópálya-beruházást leállít. A spórolás a vasúti közlekedést is elérte, augusztus elején tíz vasúti mellékvonal bezárását jelentették be.

arra kérte a MÁV vezetését, hogy „ne okoskodjanak”, és „csinálják azt, amire utasította őket”. A nyilatkozat előzménye, hogy augusztus 24-étől a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal egyik szakaszán 140 helyett 100 kilométer/órával mehetnek a vonatok egy műszaki probléma miatt.

• A MÁV a felújításra külön pénzt kért a kormánytól, mire Lázár a Szabad Európa tudósítása szerint azt mondta, „aki egy 800 milliárd forintos tömegközlekedési kasszában nem találja meg a 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot”.

: Lázár augusztus elején még máshogy látta a MÁV pénzügyi lehetőségeit: a tíz mellékvonal bezárása után a Rádió7-nek adott interjújában elnézést kért a késések miatt, és azoktól is, akik utazás közben sérültek meg a MÁV vonatain, egyben megjegyezte, hogy „a MÁV-nál hiánygazdálkodás van, ami balesetveszélyt eredményez”.

• Bár a MÁV teljes költségvetéséhez képest valóban nem tűnik jelentős tételnek 32 milliárd forint, viszont csak a felújításokat nézve ez nincs így. A Szabad Európa szerint idén a MÁV 42 milliárdot szánt karbantartására és a szükséges felújításokra, aminek tehát a döntő részét elvinné az érintett 29 kilométeres szakasz felújítása.
• A MÁV lehetőségeit az is szűkíti, hogy a Népszavához eljutott belső elemzések szerint júniusban jelentősen visszaestek a MÁV jegybevételei a vármegyebérlet bevezetése után, amit ugyanakkor az Építési és Közlekedési Minisztérium tagadott.

: bár a kormány kommunikációjának fontos eleme, hogy még nehéz gazdasági helyzetben sem szorul költségvetési megszorításokra és adóemelésekre, az elmúlt két évben sorra hozza az ilyen döntéseket. Lázár ugyan arra utalhatott, hogy ezt a 32 milliárdot visszatérítenék a MÁV-nak, az elmúlt időszak megszorításai alapján ez kétséges lehet.

• Az autópályás sajtótájékoztatón elhangzott MÁV-os kiszólás mindenesetre a kormányzati prioritásokat is érezteti, mivel a jelek szerint az autópályák fejlesztésére több pénzt marad, mint a vasúti közlekedésre.
• A járműbeszerzések és fejlesztések leállításának pedig már érezhetőek is a következményei, az év első hónapjaiban tovább nőttek a késések a MÁV vonatain, ahogy arról részletesebben is írtunk.