„Anyukám mindig meghallgatta a rádióban, hogy ki kapta a Nobel-díjat. Hát most összejött” – mondta Karikó Katalin díja után a G7-nek
A nemzetközi tudományosságban is egészen ritka, hogy az átütő alkalmazási eredmények után alig három évvel valakit a világ legnagyobb tudományos elismerésében részesítsenek.
Karikó Katalin orvosi Nobel-díjának híre nem csak Magyarországon óriási szó. A nemzetközi tudományosságban is egészen ritka, hogy az átütő alkalmazási eredmények után alig három évvel valakit a világ legnagyobb tudományos elismerésében részesítsenek. Magyarország egyik legfontosabb és a világban legelismertebb személyiségét mostantól Karikó Katalinnak hívják.
Az ideje nagy részében Amerikáéban élő kutató alig 40 perccel a díj bejelentése után szűk körben, a Szegedi Egyetem által szervezett online beszélgetésen magyarul fogadta az első hazai gratulációkat. A beszélgetésen mi is ott lehettünk.
„Halljátok, hát minden folyamatosan csörög” – mondta szabadkozva a magyar kutató amerikai otthonából, amiért csak rövid időre tudott beszélni. És valóban, egyszerre minden vonalon keresték, ahogy az a világ legjelentősebb tudományos díja birtokosának dukál.
A Szegedi Tudományegyetem Karikó Katalin alma matere. Itt végzett 1978-ban biológia szakon, az egyetemmel, szak- és évfolyamtársaival azóta is szoros kapcsolata van. És Szent-Györgyi után a szegedi egyetem immár két Nobel-díjassal büszkélkedhet.
Karikó az egyetem hallgatójaként kezdett érdeklődni a mRNS akkor még periférikusnak számító témája iránt. A szolnoki születésű kutató most a mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért kapta meg az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.
Este az egyetemen ünnepséget is tartanak a tiszteletére, és mint mondták, természetesen rendesen koccintanak is rá – amin, mint a beszélgetésen elhangzott, nagyon sajnálják, hogy személyesen nem tud ott lenni.
Karikó Katalin egészen friss Nobel-díjasként a Magyarországon tanuló diákoknak küldte az egyik első üzenetét.
- mondta a friss Nobel-díjas a magyar egyetemistáknak.A legfontosabb, hogy fizikális és mentális egészség legyen. Ha valamit csinálnak, legyenek benne egyre jobbak, és amit tesznek, örömmel tegyék. Ez a legfontosabb, hogy örömmel csináljuk a munkánkat. Arra koncentráljunk, amin tudunk változtatni
Bár Karikó Katalinnak a nemzetközi tudományos élet vezető személyiségeinek hívásai miatt nem sok ideje volt, egy kérdésre a G7-nek is volt lehetősége. Karikó Katalin édesapját, a hentesként dolgozó Karikó Jánost az államszocializmusban 56-os múltja miatt évekre ellehetetlenítették. A Nobel-díjas magyar kutatót vele kapcsolatban, a szüleiről kérdeztük: „Mit mondana most az édesapjának, miről beszélne most a szüleivel, ha ezt megélhették volna?” – kérdeztük.
Karikó Katalin hosszú szünet után, elérzékenyülve válaszolt, és ezt mondta:
Karikó Katalinnak harmincévesen azért kellett kiköltöznie Amerikába (ehhez még az otthoni Trabantot is eladták, a készpénzt egy játékmackóba varrva csempészték át a határon), mert itthon eltanácsolták első munkahelyéről, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból.Az anyukám mindig meghallgatta a rádióban, hogy ki kapta a Nobel-díjat. „Hátha a te nevedet olvassák be”, mondta. Akkor persze még professzor se voltam valójában. „De hiszen annyit dolgozol”, mondta. Hát most összejött.
A nyolcvanas évek óta Amerikában, sokáig a tudományos szféra perifériáján dolgozott, kevés elismerést kapva. Úttörő eredményei lassan értek be, akkor kaptak globális figyelmet, amikor kiderült, hogy alapkutatásai segíthetnek kifejleszteni a Covid elleni védőoltást. A mRNS-alapú gyógyászattól számos más területen, többek között a daganatos betegségek kezelésében is nagyon jelentős eredményeket várnak.
Karikó Katalin az első magyar női Nobel-díjas, és Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre után ő a harmadik, aki magyar állampolgárként kapta meg a világ legrangosabb tudományos díját.
