Erasmus és Horizont: lépésről lépésre bontakozik ki a magyar tudományos-felsőoktatási huxit

Egy évvel a speciális közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású magyar egyetemek és kutatóhelyek Erasmus-programból és Horizont Európa kutatási együttműködésből való kizárása után a területért felelős miniszter Magyarország és az EU-közötti tárgyalások elakadásáról nyilatkozott. Ezt lényegében megerősítve a magyar kormány bejelentette a Pannonia-cserediák- és a HU-rizont kutatási programot.

Számokban: A 8 milliárdos magyar költségvetési forrásból indított HU-rizont program mellett a magyar kormány további 6 milliárd forintot különített el külföldi kutatók magyarországi kutatásainak finanszírozására. 5,4 milliárd forintos keretösszegből támogatják idén azokat az alapítványi egyetemeket, amelyek eddig már elestek Horizont-forrásoktól. A Pannonia-csereprogram mintegy 10 milliárdos forrásból nyílt meg.

• A magyar kormánynak kedvezőtlen költségvetési helyzetben kell mintegy 24 milliárd forintot költenie saját zsebből a magyar részvétellel zajló nemzetközi kutatásokra, hogy legalább papíron valamennyire pótolja a rendszerből kiesett EU-s forrásokat.
• Ebből az összegből nemcsak a magyar, hanem az azokkal együttműködő külföldi egyetemek kutatási költségeit is finanszírozná a kormány.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Népszavának azt nyilatkozta: a kizárás az egész magyar felsőoktatásnak, kutatásnak és innovációnak kárt okoz, és minden olyan lépést, ami ezt enyhíteni szándékozik, üdvözöl.

• „El kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljesjogú tagja legyen az európai kutatási térségnek”, tette hozzá.
• Az MTA volt elnöke, Pálinkás József a HU-rizontot irracionális elképzelésnek és pénzkidobásnak nevezte: „azt a nemzetközi kutatási együttműködést, hálózatot, amit az EU összes tagországa együtt épített fel, mi nem tudjuk egyedül újraalkotni”.

A területért felelős államtitkár szerint a HU-rizont nem a Horizont pótlására jött létre: a „cél, olyan nemzetközi kutatási együttműködések erősítése, amelyek a magyar társadalom és gazdaság érdekeit szolgálják.”

• Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter Miskolc ellenzéki polgármesterét és egyben a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagját arra kérte a Portfolio cikke szerint, hogy brüsszeli kapcsolatai révén „mutasson rá és bizonyítsa”, hogy „nem politikai diszkrimináció alapján működnek az alapítványi egyetemek”.

• Árulkodó, hogy a nem EU-tag Egyesült Királyság éppen tavaly szeptemberre navigálta magát vissza a Horizontba – azzal a feltétellel, hogy évi 2,6 milliárd eurót fizetnek be uniós tudományos alapokba.
• Tavaly júniusban írtunk arról részletesen, hogy már több millió eurós kár érte a magyar tudományos kutatást, és ez még csak a kezdet lehet.

A jelentős összegeket mozgató, EU-s finanszírozású felsőoktatási-tudományos programokból bő egy évvel ezelőtt zárták ki a magyar alapítványi fenntartású egyetemeket, ugyanis az EU a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi konstrukcióban – lényegében álmagánosított, kiszervezett – formában működtetett egyetemek esetében nem látta biztosítottnak a pénz útjának átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, az érdekütközések kizárását.

• Az összeférhetetlenségi kritikák miatt az ilyen alapítványok kuratóriumaiból miniszterek, kormánytagok léptek ki, de az EB ezek után is törvényi garanciákat várt az alapítványokat fenntartó kuratóriumok sajátos túlhatalmával szemben. Ilyen például a tagság kritériumainak, a jelölés és kinevezés folyamatának rögzítése.
• Bár a fenntartóváltás célja az elérhető források szélesítése volt, annak következtében a magyar felsőoktatási intézmények jelentős forrásoktól estek el, miközben egyelőre a tanársegédek és adjunktusok bérezését sem tudták kihúzni a raktárosi fizetések szintjéről, noha történtek bérfejlesztések egyes helyeken. Nemzetközi jelentések szerint az elmúlt 10 évben a magyar akadémiai szabadság és egyetemi autonómia jelentősen csökkent.