Végül az Európai Bíróság döntheti el, áthárították-e a boltok az árstopot

A kiskereskedelmi különadó és az árstop összeegyeztethetetlenek az uniós jogi környezettel, állítja a Spar. A hollandiai központú, nálunk leginkább osztrák jelenlétéről ismert nemzetközi élelmiszerbolt-hálózat panaszt nyújtott be az EU-nál a magyar kormány diszkriminatív intézkedései miatt, írta meg kedden a Financial Times, majd magyarul a Portfolio.

Háttér: a magyar kormány 2022-ben vezette be az úgynevezett szektoriális különadót (extraprofitadót) a kiskereskedelmi cégek árbevételére, majd az adókulcsokat 2023-tól megemelte. A 24.hu korábbi összesítése szerint a sávos kulcsú adó veszteségbe lökte a nagy kereskedelmi multik többségét.

• A Spar az árstopot is kifogásolja, mert az a gyakorlatban arra kötelezte a bolthálózatot, hogy az érintett termékeket beszerzési ár alatt értékesítse. Az árstop mára megszűnt, de a nagy külföldi láncoknál lett helyette kötelező akciózás, amelynek üzleti hatása hasonló.

a Magyarországon forgalom szerinti második legnagyobb kiskereskedő cég állítása szerint a kormányzati intézkedések 90 millió euróval növelték a költségeit, 2023-ban pedig közel 50 millió euró veszteséget okoztak.

Tágabb perspektíva: a kormány az árstopot azért vezette be, hogy az Európa-rekorder magyar élelmiszerinfláció lakosságra gyakorolt hatását mérsékelje, a különadó célja pedig a külföldi tulajdonú multicégek megsarcolása, vagyis adóbevétel-növelés volt.

• A miniszterelnök kijelentette, hogy ezek a cégek a kelleténél jobban emelték a fogyasztói áraikat; a kormány pedig máig kitart amellett, hogy az árstop hatékonyan fékezte az inflációt.

a szakértői elemzések és számok más képet mutatnak. A Magyar Nemzeti Bank átfogó elemzése például a következőkre jutott:

• mivel az adóköltséget és az előírt stopokból származó veszteséget az élelmiszerboltok áthárították a vásárlókra, az intézkedéseknek piactorzító – és közvetetten inflációnövelő – hatása volt. A vásárlók terheit valójában nem csökkentették, hanem növelték.
• A kiskereskedelmi szektorban az ágazati szinten, összes termékre együttesen számított aggregált árrés, tehát a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékéhez viszonyítva nem változott 2022-ben 2021-hez képest. Következésképp más termékek árán hozták be az előírt stopokat és akciókat.

[caption id=„attachment_146454” align=„aligncenter” width=„1024”] Forrás: MNB elemzés[/caption]

• Az MNB elemzése szerint az Európa-bajnok magyar élelmiszer-infláció fő oka a magyar élelmiszeripari vállalatok fejletlensége, nem eléggé hatékony működése és a földgáznak, illetve elektromos áramnak való nagyfokú kitettsége volt.

Ha a panasz végigjárja a szokásos utat, elképzelhető, hogy a végén az Európai Bíróság hoz ítéletet arról, okozott-e veszteséget az árstop (és okoz-e a kötelező akciózás) a kiskereskedelmi láncoknak, vagy más termékeken be tudták szedni a kiesett profitot.

• A különadóval kapcsolatban nem jók a Spar esélyei, az Európai Bíróság ugyanis egyszer már – a Tesco keresetére – úgy ítélte meg, hogy nem ütközik uniós jogba a korábbi, de a maihoz hasonló magyarországi, a nagy árbevételű kiskereskedőket sávos kulcsokkal kiemelten adóztató közteher.

[related_post post_id=„145467”]

[related_post post_id=„131631”]

[related_post post_id=„124266”]

[related_post post_id=„125270”]