Már nem számít, ha túl meleg a Duna az atomerőműnél, de mi lesz, ha elkészül Paks 2?
Az éjszaka megjelent rendelet lehetővé teszi az eddigi határérték túllépését, amivel már ma is élhet az erőmű, de a jövőben még fontosabbá válhat.
A Duna túlmelegedése miatt csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű teljesítményét csütörtök délután, de a hőmérsékleti határérték mára miniszteri engedéllyel átléphetővé vált a Magyar Közlönyben éjjel megjelent rendelet szerint. Nagy melegben évek óta rendre visszatér a környezetvédelmi és energiaellátási szempontokat szembeállító probléma.
Miért fontos ez? Az erőmű Dunából kivett, majd oda magasabb hőmérsékleten visszaengedett hűtővize tovább melegíti a kánikulában eleve felmelegedett folyót, káros körülményeket teremtve az ottani élővilág számára.
- Ha egy meghatározott szakaszon eléri a 29,5 fokot a víz hőmérséklete, eddig le kellett szabályozni a reaktorok működését, erre került sor tegnap a 4. blokk esetében.
ellátásbiztonsági kihívásokat és extrém áramárakat okozhat az atomerőművi kapacitás kiesése az áramtermelésből, ezek kiküszöbölésére lazított a kormányzat az eddigi szabályokon a július végén társadalmi egyeztetésre bocsátott, majd mára elfogadott módosítással. A lazítást több szakmai civil szervezet is bírálta az egyhetes véleményezési időszakban.
Előzmények: a Paksi Atomerőműnél 2018-ban felismerhették, hogy egyre nehezebb lesz elkerülni a Duna vizének túlmelegedését a klímaváltozás miatt, amire egy, a problémakörrel kapcsolatos vizsgálat indítása utal. Ebben az évben csak egy jogi kiskapu révén sikerült megúszni a leszabályozást, a víz hőmérsékletét ugyanis nem a legmelegebb órákban mérték.
- Tavalyelőtt egyszer, tavaly két alkalommal volt szükség július-augusztusban az úgynevezett részleges visszaterhelésre, 22-72 órányi időtartamban. Az atomerőmű üzemelésének kezdete óta a Duna maximális hőmérséklet átlaga közel 3 fokkal emelkedett az Energiaügyi Minisztérium bejegyzésében idézett adatok szerint.
Európa-szerte előfordul, hogy hasonló okok miatt kell visszafogni az atomerőművek működését, ami akár a fűtés költségeit is befolyásolhatja. A kieső nukleáris kapacitásokat ugyanis gáztüzelésű erőművekkel lehet viszonylag könnyen helyettesíteni, amelyek nyári működtetése megnehezíti a felkészülést a közelgő fűtési szezonra.
Mi várható? A felmelegedés miatt várhatóan egyre gyakrabban lesz olyan hőség, amikor elérheti a Duna vize a kritikus hőmérsékletet. Paks 2 miatt ráadásul még több hűtővízre lesz szükség, vagyis fokozódik az atomerőművek által okozott hőterhelés. Az ennek megelőzésére alkalmas létesítményekkel kapcsolatban is műszaki, társadalmi problémák merülnek fel.
