Távolodnak a magyar régiók az uniós átlagtól, csak Budapest tört előre

Régiós bontásban is közzétette az Eurostat a 2023-as GDP-adatokat, amiből többek között az is kirajzolódik, hogy mennyire nem egyenlően hatott Magyarországra a 2023-as recesszió.

Számokban: a magyar GDP 2023-ban 0,7 százalékkal csökkent, a volument a mezőgazdaság teljesítménye 2,2 százalékponttal növelte, míg az építőipar 0,3, a szolgáltatások 0,9, az ipar pedig 1 százalékponttal csökkentette.

• Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson (az eltérő árszínvonalak hatását kiszűrve) számolt GDP értéke ebben az évben az EU átlagához képest Budapesten 2022-höz képest 163 százalékról 168-ra emelkedett, az Észak-Alföldön 49 százalékon stagnált, az összes többi hazai régióban pedig csökkent.

• A debreceni központú Észak-Alföld régióban a GDP ebben az évben 1,6 százalékkal, Budapesten pedig 1,1 százalékkal nőtt, de nagy különbség, hogy a fenti adatokból is láthatóan előbbi jóval kisebb szintről növekedett.
• Az összes többi régióra igaz, hogy az uniós átlaghoz képest meglehetősen alacsony szintről csökkent, azaz fordult recesszióba 2023-ban.

e számítás szerint az EU gazdaságilag legfejlettebb régiója Dublin körzete volt (Eastern and Midland), amely az átlag 245 százalékán állt 2023-ban, a legelmaradottabb térség pedig a bulgáriai Plovdiv és környéke volt, 41 százalékkal.

Alulnézet: Észak-Magyarország (48%), Észak-Alföld (49%) és Dél-Dunántúl (51%) továbbra is az unió legszegényebb régiói között volt, alulról a 9., 10. és 13. helyen állt.

Tágabb kontextus: pont az uniós átlagnak, azaz 100 százaléknak felelt meg 2023-ban például az a régió, amelynek központja a németországi Dortmundban, a franciaországi Lyonban, az olaszországi Torinóban vagy a svédországi Malmőben van, emellett ide tartozott még Írország északnyugati része és a spanyolországi Baleár-szigetek (Mallorca, Ibiza) is.