Zelenszkij Merzre vár, Orbán viszont az AfD-re

Kijevben vélhetően rettentően várják már február 24-ét, amikor a német választásokat követően minden bizonnyal Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kap kormányalakítási megbízást, aki a kampányban elődjénél jóval nagyobb elkötelezettséget mutatott az ország támogatása mellett.

Számokban: az utolsó hetekben nem volt elmozdulás a pártpreferenciákban, a közvélemény-kutatások szerint az Unió 30–32 százalékon, az AfD 20 százalékon, a szociáldemokraták 14–16, a Zöldek 13–15 százalék környékén állnak.

• Ugyan az AfD a kampány hajrájában nyíltan is koalíciós ajánlatot tett Merznek, ő ezt a migrációs kokettálás ellenére kizárta. Így továbbra is az a kérdés, hogy a Zöldekkel vagy a szociáldemokratákkal, esetleg hármasban kell majd kormányoznia.

• Ukrajna számára a Zöldek lennének a kívánatos opció, de ehhez a CDU bajor testvérpártja, a kampányát a Zöldek savazására felépítő Keresztényszocialista Unió (CSU) testén keresztül vezet az út.
• Sok múlik majd azon, hogy hány párt jut be a parlamentbe, ami a Bundestag méretét és – az arányos kompenzációs rendszer miatt – az összetételét is erősen befolyásolja majd.
• Az utolsó felmérések alapján a szabad demokraták kiesnek, és a balpopulista–bevándorlásellenes, a tavaly szeptemberi keletnémet tartományi választásokon nagyot futó Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) sem fogja megugrani az 5 százalékos küszöböt.
• Ezzel szemben a balszélső, a migrációt illetően szelíd Baloldal (amelyből a BSW kivált) bejuthat, 6–7 százalék közé mérték.

Merz deregulációt, a szociális kiadások visszafogását, fegyverkezést és keményebb külpolitikát, Ukrajna melletti kiállást, valamint a menekültügyi rendszer radikális szigorítását és a bevándorlás letörését ígérte.

• Utóbbit illetően a német választók többsége egyetért vele, az ARD felmérése szerint a németek kétharmada támogatja a határellenőrzések visszaállítását és a befogadott menekültek számának csökkentését, 57 százalékuk pedig azt, hogy visszafordítsák a máshol regisztrált menedékkérőket a határon.
• Ugyanakkor 61 százalékuk szerint európai szintű megoldásra van szükség, és csak 31 százalékuk bízik a nemzeti szintű válaszokban, ami azért érdekes, mert az előbbiek ellentmondanak az uniós szabályozásnak.

a biztonságpolitikai helyzet szempontjából lényegesebb, hogy a határozatlan Olaf Scholz után Merz alatt mutatkozik némi esély az elhalt német Zeitenwende, azaz biztonságpolitikai korszakváltás felélesztésére és egy, a jelenleginél ambiciózusabb európai védelmi projekt tető alá hozására.

• Ez azonban a magyar és a szlovák kormány, valamint az EU névleg semleges országai – Ausztria, Írország, Ciprus, Málta – miatt reálisabb tagállamok egy kisebb csoportjának megerősített együttműködésével, esetleges brit és norvég részvétellel.
• Merz sértőnek nevezte az amerikai alelnök, JD Vance Münchenben elmondott, a trumpistákon kívül a teljes európai politikai elitet élesen bíráló beszédét, és azt is kifogásolta, hogy az amerikai alelnök találkozott a biztonsági konferenciáról kitiltott Alice Weidel AfD-elnökkel Münchenben.

Vance-hez és – a Trump mellett szinte társelnökként tevékenykedő – Elon Muskhoz hasonlóan Orbán Viktor is beállt az AfD mögé, fogadta Weidelt, és magyar szempontból előnyösnek nevezte a párt megerősödését.

• Pár napra rá viszont a miniszterelnök a Kossuth Rádióban közölte, hogy az EU-t csak az energiaárak csökkentésével és a tőkepiaci unió megvalósításával lehet megmenteni.
• Ebből különösen utóbbi az érdekes, hiszen a tőkepiaci unió lényege, hogy az uniós tagállamok tőzsdei és befektetési szabályozásait egységesítsék, a tőkepiaci felügyeletet az európai szintre emeljék, egy közös elszámolási eszközt hozzanak létre, és ezzel ösztönözzék az unión belüli tőkeáramlást és a befektetéseket.
• Az AfD a programjában az eurózónából való kilépést és az európai gazdaságpolitikai integráció legtöbb elemének leépítését hirdeti, ami felveti a kérdést, hogy a fenti két elképzelés hogyan egyeztethető össze.

A fentiek egy másik, magyar vetülete, hogy Trump autóipari vámemelési tervei a magyar autóiparra is csapást mérhetnek, hiszen a német gyártókon keresztül Magyarország amerikai piaci kitettsége is jelentős.

• A miniszterelnök azonban a vám-világháborús tervek ellenére arról beszélt, hogy Magyarországnak az Egyesült Államokkal és Ázsiával kell erősítenie kapcsolatait, és nagy lehetőségnek nevezte, hogy Oroszországot visszaintegrálhatják az európai gazdasági, biztonsági és energiarendszerbe.
• Ez utóbbi terén jótékony homályban maradt, hogy mindez nem Trump, hanem Merz, Macron francia elnök vagy Donald Tusk lengyel kormányfő döntésein is múlik, akik egyelőre nem mutatnak erre komolyabb hajlandóságot.