Magyarországi tervein is változtatott a BYD az európai terjeszkedésének kudarcai alapján

Sok hibát vétett a BYD az európai terjeszkedésének első szakaszában, és azóta több intézkedéssel is megpróbálta ezeket a hibákat korrigálni a kínai járműgyártó. A változások többek között a szegedi üzemét és a magyarországi jelenlétét is érintik majd.

Előzmények: a BYD 2020-ban először Norvégiában kezdte értékesíteni az autóit, majd 2022-ben több európai országban is piacra lépett. Magyarországon 2023-ban kezdődött meg a BYD-járművek értékesítése, és ugyanebben az évben jelentették be, hogy Szegeden üzemet épít a kínai cég.

Felülnézet: a vállalat nagy tervekkel lépett be az európai piacra. Michael Shu, a BYD korábbi európai vezetője 2024 tavaszán azt mondta, hogy 5 százalékos részesedést fognak elérni a villanyautók európai piacán addig, amíg a szegedi üzemükben beindul majd a termelés.

• Tavaly a tervezett 70 ezerhez képest azonban csak 57 ezer elektromos autót tudott eladni a cég az EU-s piacokon, amivel 2,8 százalékos piaci részesedést ért el ebben a szegmensben.
• Ez nagy csalódás volt, főleg ahhoz képest, hogy Kínában 2020 és 2024 között hétszeresére növelték az eladásaikat.

• A BYD hibaként azonosította be, hogy egységes piacként tekintett az EU-ra, és nem vette figyelembe a tagállamok közti különbségeket. Emiatt több tapasztalt, európai helyismerettel rendelkező vezetőt csábítottak át például az olasz-amerikai Stellantistól, akik egyes európai térségek menedzsmentjét kapták meg, országspecifikus stratégiák alapján.
• Túl kicsi és szűk földrajzi lefedettségű kereskedői hálózatot építettek ki az utólagos értékelés alapján, ezért itt gyors bővülést céloztak be: Németországban például 27-ről 120-ra tervezik bővíteni a kereskedéseik számát.
• A marketingjükben is hibákat követtek el, például a 2024-es futball-világbajnokságon a világ első „újenergiás járműgyártójaként” reklámozták magukat, miközben ez a Kínában jól ismert kifejezés Európában nem terjedt el a hibrid és tisztán elektromos autókra.
• És a termékportfoliójukat is módosították: miután Alfredo Altavilla - aki korábban a Fiat-Chryslernél volt fontos pozícióban - meggyőzte a cég vezérigazgatóját, hogy Európában nem érdemes tisztán elektromos járművekkel próbálkozni, sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a tölthető (plug-in) hibridek a kínálatukban.

• nem az állami támogatások, hanem a tölthető hibridek terjedése nyithatja majd meg az utat Európában a villanyautók terjedése előtt (és ilyeneket Szegeden is fognak gyártani a stratégiaváltásnak megfelelően).
• Kutatás-fejlesztés is lesz majd Szegeden, főleg önvezető funkciókat fejlesztenek és tesztelnek majd itt a tervek szerint. Budapesten lesz a BYD európai központja.
• A helyi fejlesztő csapatok feladata lesz az is, hogy a helyi igényekre szabják az autókat (például Kínához képest feszesebb futóművek és erősebb klímák kellenek Európában).
• Több szalonja lesz a cégnek Magyarországon is, az év végére 15 (Európában pedig ezer).
• Nem fogják letarolni az európai piacot a kínai gyártók, Li szerint most ugyan sok cég jelenik meg a piacon, de végül csak a két-három legerősebb marad majd meg.