Uniós forrásokat bukhat Magyarország az arcfelismerő rendszer miatt

Vizsgálatot indított az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben az arcfelismerő technológia lehetséges használata miatt - írta meg a Politico. A kormány többek között a tüntetéseken és a betiltott Budapest Pride rendezvényen azonosítaná ennek segítségével a résztvevőket.

Felülnézet: a valós idejű biometrikus megfigyelést tiltja az EU mesterséges intelligenciáról (AI) szóló szabályozása. A vizsgálat tehát arra összpontosul, hogy a kormány által tervezett arcfelismerős megfigyelés valós idejű lesz-e, vagy az adatok feldolgozása később történik.

• Az eltolt idejű adatfeldolgozáshoz is szükséges hatásvizsgálat és bírói engedély. Ezek tagállami hatáskörben vannak, így részben a februárban AI-kormánybiztosnak kinevezett Palkovics László felelhet értük.
• Az Európai Bizottság alelnöke, Henna Virkkunen múlt héten találkozott Palkoviccsal. A Politico azonban nem ír arról, hogy a találkozón szóba került az arcfelismerő rendszer.

az AI-rendelet alapján akár 35 millió eurós bírságot is kaphat a kormány, ha pedig az EU Alapjogi Chartáját is sérti az arcfelismerő technológiával, akkor újabb uniós forrásokat függeszthetnek fel.

• Az EU hasonló feltételek megsértése miatt ebben a ciklusban felfüggesztett közel 9 milliárd euró Magyarországnak szánt forrást.

a rendelet egyik társszerzője, az olasz Brando Benifei szerint a magyarországi alkalmazás amiatt is problémás, mert az arcfelismerő rendszerrel a hatóságok az állampolgárok szexuális orientációjára is következtethetnek, például a Budapest Pride-on.

Mi következik? Az Európai Parlament költségvetési bizottsága minden uniós forrás kifizetését jogállamisági feltételekhez kötné. Az erről szóló jelentést szerdán fogadták el, és a tervek szerint a következő, 2028-2034-es pénzügyi ciklusban lépne hatályba.

Tágabb kontextus: Lengyelországban a másik irányba tartanak a kormány és az Európai Unió közötti kapcsolatok. A Donald Tusk vezette lengyel kormány visszaállítaná az igazságszolgáltatás függetlenségét, bár az eddigi törekvéseket Andrzej Duda, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párthoz húzó elnök jellemzően megvétózta.

• Lengyelország május 18-án elnököt választ, a legesélyesebb jelölt a jelenlegi varsói főpolgármester, a liberális Rafal Trzaskowski, akit Tusk is támogat.

a Jog és Igazságosság párt 2015 és 2023 között irányította Lengyelországot. Ebben az időszakban az Európai Bizottság több eljárást is indított a kormánnyal szemben a jogállamiság sérülése miatt. Lengyelország több milliárd euró uniós forrástól esett el, 2022-ben és 2023-ban pedig 320 millió euróra büntette a Bizottság a lengyel kormányt.