Európa aljáról kellene felemelni jövőre a magyar egészségügy finanszírozását

Kétségek merültek fel az egészségügy következő évi költségvetésével kapcsolatban, az Egészségbiztosítási Alap jövőre ugyanis 1710 milliárd forint költségvetési hozzájárulást kap, ami 9,4 százalékkal kevesebb az idei előirányzatnál, amivel kapcsolatban a Költségvetési Tanács és sajtócikkek is aggályokat fogalmaztak meg.

Igen, de: mindezek téves híresztelések és félreértelmezések a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint, mivel a költségvetési tervezet több pontja vonatkozik az egészségügyre, és összességében az idei évhez képest 281 milliárd forinttal több, 3919 milliárd forint jut majd az ellátórendszer finanszírozására.

Előzmények: az egészségügyi ráfordítások és az ellátás iránti igény között évtizedek óta egyre szélesedő szakadék tapasztalható Magyarországon, ami egyrészt a finanszírozás átfogó reformjának elmaradása, másrészt a demográfiai folyamatok és az életmóddal összefüggő kockázati tényezők miatt egyre fokozódó terheknek tudható be a GKI elemzése szerint.

• Noha több mint háromszorosa az egészségügyre fordított összeg a 2026-os költségvetésben a 2010-es kormányváltás előtti utolsó büdzsében foglaltakhoz képest a minisztériumi közlemény szerint, az egészségügyi közkiadások a GDP arányában nézve csak átmenetileg növekedtek meg a járvány éveiben, különben csökkenő trendet mutatnak évtizedek óta.

uniós összehasonlításban Magyarországon jutott a legkevesebb pénz az egészségügyre a GDP-hez viszonyítva 2023-ban. Az ágazaton belül a kórházi ellátások GDP-arányos finanszírozása kifejezetten szerény a többi tagállamhoz képest, amelyekben általában véve növekszik az ellátórendszerre jutó források aránya a GDP-hez képest.

a finanszírozási struktúra problémáira figyelmeztetett januárban a Magyar Orvosi Kamara. A szakmai szervezet szerint a költségvetésben biztosított források elmaradnak a valós költségektől, és a kórházak adósságállományának rendezésére sem alkalmas a mostani modell. Mindez az ellátásra is kihat, morális, szakmai és mentális terheket róva az orvosokra.

• Cáfolta a Belügyminisztérium a kamara állításait, és Pintér Sándor belügyminiszter egy korábbi beszédéből kiderült, hogy az egészségügyért felelős tárca leginkább a jelenlegi finanszírozási körülmények között optimalizálná az ellátás működését. A napokban például egy központosító logisztikai intézkedés lehetősége merült fel, éles kritikát kiváltva.