Növelheti a kínai fegyverek népszerűségét a rövid indiai-pakisztáni háború

A 25 halálos áldozatot követelő kasmíri terrortámadás után India és Pakisztán között heves harcok alakultak ki, a két atomhatalom drónjai, tüzérsége és légiereje is összecsapott múlt héten, legalább 48-an meghaltak a két oldal – független forrásokból meg nem erősített – állításai alapján, mígnem szombaton a két fél amerikai közbelépést követően tűzszünetet hirdetett.

Miért fontos ez? A térség szakértői kiemelték, hogy a mostani adok-kapok emelkedő kockázatvállalási hajlandóságról tanúskodik mindkét oldalon, ami borús jövőképet fest, még ha a kiterjedt háború esélyét a kölcsönös nukleáris elrettentés erősen korlátozza is.

Tágabb kontextus: a veszélyes helyzet egy mellékszála, hogy a két légierő összecsapása ritka és fontos információkkal szolgál külső megfigyelők számára: miután a modern vadászgépek közötti éles összecsapások ritkák, így a mostani tűzharc tanulságait a külvilág hírszerzői, hadseregei és hadiipari szereplői is élénk érdeklődéssel követik.

• Pakisztán állítása szerint kínai J–10-es gépeivel*

  Egy másik verzió szerint a kínai-pakisztáni közös fejlesztésű JF-17-es vadászgépekkel. Bármelyik is igaz, valószínűleg kínai PL-15-ös, nagy hatótávolságú légiharc-rakétát használtak.

  öt indiai vadászgépet, köztük három francia Rafale-t szedett le. Ebből két találatot amerikai hírszerzési források is megerősítettek, ebből legalább egy Rafale volt.
• India szerdáig 36 Rafale-lal rendelkezett, és pont április végén kötött egy újabb, 7,4 milliárd dolláros megrendelést 26 további francia gépre.
• A Dassault által gyártott gépek renoméjának nem tenne jót, ha kiderülne, hogy valóban ilyen tempóban hullanak a kínai konkurenciával szemben. (Az persze más kérdés, hogy a légi harcban nem minden a gépek teljesítménye.)
• Franciaország tavaly – az orosz export visszaesése miatt – a világ második legnagyobb fegyverexportőrévé vált, és az európai beszerzésekben is szeretne nagyobb szeletet szakítani az amerikai importtal szemben.

Kínának ezzel szemben jó reklám a pakisztáni bejelentés, és azt is jelzi, hogy Peking politikai és gazdasági érdekkörének regionális kiterjesztése formális katonai szövetségkötések nélkül is képes befolyásolni a stratégiai erőegyensúlyt: Pakisztán hadiipari importjának 80 százaléka Kínából származik a Stockholmi Békekutató Intézet adatai szerint.

• Bár Kína pakisztáni befektetései gazdasági szempontból eddig pénznyelőnek tűnnek, India feltartóztatása és ellensúlyozása terén pénzben nehezen kifejezhető megtérülést hozhat a kapcsolat – már ameddig az eszkaláció kontrollálható szinten marad.

a pakisztáni légi sikerekről szóló első hírek megjelenése után több mint 15 százalékkal nőtt a J-10-est gyártó kínai vállalat részvényárfolyama, míg a kínai hadiipari cégeket felölelő index 1,6 százalékkal. A befektetők abban bízhatnak, hogy az eddig élesben jellemzően ki nem próbált kínai fegyverek népszerűsége nőhet a világpiacon.

(A cikk eredeti verziója a G7 Globál hírlevélben jelent meg, amelyre – szombat reggeli hírlevelünkkel együtt – itt lehet feliratkozni.)