Nem tetszik a Fradinak, hogy több fiatal magyar focistát kell játszatnia

Minden mérkőzésen őt magyar játékos, köztük egy 21 év alatti legyen a pályán – a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) közgyűlése pénteken elfogadta azt a stratégiát, amely erre ösztönzi a labdarúgó élvonal csapatait.

• Amelyik csapat ennek nem tesz eleget, jövőre nagyon jelentős, akár félmilliárd forintos bevételtől is eleshet.

Az MLSZ döntése a legnagyobb ostobaság, amit az elmúlt 14 évben láttam – így kommentálta Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke (egyben a Fidesz országos pártigazgatója és alelnöke) a magyarosítást célzó határozatot.

Előzmények: az MLSZ elég régóta nehezményezi, hogy rendkívül kevés magyar játékos jut szerephez a hazai élvonalban. Ebben a mutatóban évek óta nemzetközi összevetésben is rosszul állunk.

• A hazai futballisták, és különösen a fiatal játékosok alacsony száma főleg annak fényében visszás, hogy az elmúlt években közpénz százmilliárdok mentek el utánpótlás-nevelésre. Ennek azonban láthatóan nincs akkora hatása, mint ami elvárható lenne.
• Nem véletlenül Kubatov Gábor szólalt fel először a döntés ellen. A Ferencvárosban hazai és nemzetközi összevetésben is rengeteget játszanak az idegenlégiósok, eközben azonban magyar focistáknak kevés szerep jut.

: A CIES Football Obeservatory adatai szerint a most futó idényben a játékpercek mindössze egynegyedét kapták hazai focisták a Fradi meccsein. Az NB1-ben ennél csak a Győrnél volt rosszabb az arány, ezzel szemben Pakson egy percet sem játszottak idegenlégiósok.

• A Fradi mutatója nemzetközi összevetésben is nagyon magas. A régióban csak elvétve akadnak olyan együttesek, amelyek ennél is nagyobb arányban foglalkoztatnak légiósokat. A nagy ligákban ugyan nem példa nélküli a magasabb arány sem, de egyrészt ott sem általános, másrészt a nyugati bajnokságok teljesen más üzleti modellben működnek.

• A magyar bajnoksággal a másik probléma az, hogy kifejezetten kevés játékidőt kapnak a fiatalok. Ez nem csak a Fradinál van így, az akadémia szót a nevében is viselő Puskásnál például brutálisan kevés a 25 év alatti futballista.
• Felcsúton a játékpercek közel 83 százalékát kapták 25 év felettiek. A CIES által megfigyelt több mint 800 csapat közül alig ötvennél volt magasabb ez az arány, de ezek többsége is távol-keleti vagy dél-amerikai volt. Európában csak elvétve akad egy-két ilyen csapat, főleg Törökországban.

• Kor szempontjából nem sokkal jobb a helyzet a Ferencvárosnál és a Paksnál sem. Felcsúton egyébként némi bizakodásra adhat okot, hogy ott 21 év alattiak vannak, csak a 22 és 25 közötti korosztály hiányzik teljesen.

nem véletlen, hogy az MLSZ erőből próbálja megoldani a légiós problémát. A magyar bajnokság ugyanis Közép-Európában egyedüli módon nem küldő, hanem inkább fogadó a játékospiacon, ez pedig nagyon nem illik az utánpótlás-nevelési stratégiába.

• Itthon nem az történik, ami a térség országaiban, vagy mondjuk Hollandiában, hogy a klubok kinevelik a saját játékosaikat, majd amikor azok beértek, értékesítik a játékjogukat, és így komoly bevételre tesznek szert. Épp ellenkezőleg, a magyar csapatok veszik a külföldi futballistákat.
• Ennek a fő oka furcsa módon az, hogy az elmúlt években ennyire sok állami pénzt kapott a magyar futball. A csapatok így nincsenek rákényszerítve, hogy kineveljenek tehetségeket, hiszen van pénzük megvenni őket.
• Így viszont a szintén százmilliárdokkal támogatott utánpótlás-nevelés sem lehet sikeres. A fiatalok eljutnak egy szintig, ám onnan nincs továbblépés, hiszen a felnőtt csapatba jönnek a kiöregedett légiósok a helyükre. Ezt látja évek óta az MLSZ is, ezért nyúltak a pénzügyi ösztönzőkhöz.