Feleakkora növekedést sem tudnak elérni a magyar e-kereskedők, mint a Temu és társai

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly az e-kiskereskedelmi piac Magyarországon, de a hazai kereskedők számára egyre nehezebb a bevétel növelése – derült ki a PwC E-toplista rendezvényén ismertetett Digitális Kereskedelmi Körkép tanulmányból.

Számokban: a magyarországi e-kiskereskedelem összesített bevétele 2024-ben 1945 milliárd forint volt, ami 15 százalékos növekedés egy év alatt.

• Ezen belül a magyar székhellyel (is) rendelkező kereskedők összesített forgalma 1616 milliárd forint volt, ez már csak 9,8 százalékos bővülés (3,7 százalékos infláció mellett).
• Az import (vagyis nem magyarországi székhelyű kereskedők eladásából származó) bevétel 330 milliárd forint volt, ez a szegmens 25,8 százalékkal bővült.
• Az importba tartozik a Temu is, amely 2024-ben már 120 milliárd forintos forgalmat ért el, vagyis a teljes magyar piacon már 6,2 százalékos volt a részesedése.

a legnagyobb forgalmú Magyarországon aktív e-kereskedő 2024-ben az Alza.hu, a második a Kifli.hu, a harmadik a MediaMarkt lett. (A jelentős szereplők közül az Emag ezúttal nem adott forgalmi adatokat, ezért nem szerepel a rangsorban.)

• A magyar tulajdonban lévők közül a legnagyobb e-kereskedő 2024-ben a Euronics volt, a második helyen az Aqua, a harmadik helyen pedig az iPon webáruház végzett. Az Euronics mint legnagyobb magyar szereplő bevétele a teljes lista hatodik helyére volt elég, vagyis az első öt helyen már nincs magyar tulajdonú vállalkozás.

a kelet-európai régió összesített forgalma tavaly 81 milliárd euró volt (32,7 ezer milliárd forint jelenlegi árfolyamon), és ennek kimagaslóan nagy, 53 százaléka lengyelországi értékesítésből származott. Magyarország (Lengyelország, Csehország és Románia után) a negyedik legnagyobb piac volt.

Tágabb kontextus: a magyar e-kereskedők számára több okból is nehezebbé vált a növekedés, a globális szereplők egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból, a határok a magyar vásárlók szemszögéből eltűnnek, azaz egyre inkább hajlandók külföldről vásárolni, de a vásárlóerő csökken, és új magyar vásárló már szinte nem jelenik meg a piacon,

• A magyarok ugyanis kelet-európai összehasonlításban élen járnak az internetezésben (a népesség 94 százaléka rendszeres használó), és az online vásárlásban is (71 százalék a rendszeres vásárló).

Ebben a piaci környezetben a magyar webshopoknak vagy a külföld felé kellene terjeszkedniük (ennek azonban a magyar gazdasági környezet jelenleg nem kedvez), vagy a meglévő vásárlókat kellene rávenni arra, hogy többet és többször költsenek.

• Az utóbbi irány azt jelenti, hogy a hazai webshopoknak egymástól kell elvenniük a vásárlókat, egy alig növekvő tortából kell egymás kárára növekedniük, a külföldi (főleg kínai) kihívás ellenszelében.

A magyar e-kereskedők az üzleti kihívások közül messze legnagyobb mértékben (74,1 százalékban) a magyar gazdaságpolitikát jelölték meg problémaként, ez erős elégedetlenségre utal. A jogszabályi környezet túl gyakran és kiszámíthatatlan módon változik. Emellett a kereskedők 67,5 százaléka tapasztalja azt, hogy a magyar ügyfelek vásárlóereje csökken.