Áfa- és jövedékiadó-emelés, bankadó, az állami bérek befagyasztása és még számos intézkedés jön, hogy javuljon a költségvetés egyenlege.
Drasztikus megszorító csomagot jelentett be augusztus 1-től a román miniszterelnök, azzal érvelve, hogy ha ezt nem teszik meg, államcsőd vagy az évekig lefelé tartó görög spirális pálya réme fenyeget.
Számokban: az áfa általános mértéke 19-ről 21 százalékra, a kedvezményes kulcs 5-9 százalékról egységesen 11-re emelkedik.
- Az üzemanyag, az alkohol és a dohány jövedéki adója emelkedik (egyelőre nem tudni, milyen mértékben), a fuvarozók kompenzációt kaphatnak.
- A 3000 lejnél (237 ezer forint) magasabb nyugdíjaknál a 3000 lej feletti rész után ezentúl meg kell fizetni az egészségügyi járulékot.
- A tervek szerint 10-ről 16 százalékra nő az osztalékadó 2026-tól.
- Megjelenik a bankok nyereségére és a szerencsejátékból származó nyereményekre kivetett extra (a jelenlegi terhelésen felüli) adó.
- Az állami vagyon „nem eléggé kihasznált” részeit eladhatják.
- A minisztériumokban megszüntetik a jelenleg több, egymásra épülő külön elemből álló premizálási rendszereket, amelyekkel adott esetben meg lehet duplázni a fizetéseket.
- Befagyasztják a fizetéseket a közszférában.
- Az ingatlanadó rendszerét felülvizsgálják, korrigálják a piaci értékekhez.
- Az induló iskolaévtől kezdve a tanárok terhelését heti két tanórával növelik (18-ról 20-ra), fizetésemelés nélkül, a fizetett túlórázás lehetőségét pedig szűkítik.
- Az állami tanulmányi ösztöndíjakhoz való hozzáférést szűkítik, a teljesítmény alapúak helyett a szociális alapúakra helyezik a hangsúlyt.
Románia 2024-ben az Európai Unió legmagasabb, 9,4 százalékos költségvetési hiányát hozta össze, emiatt az uniós Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) azonnali beavatkozást javasolt a tagállamnak.
Reakció: az elmúlt évek román gazdasági csodájában jelentős szerepet játszott, hogy az állam (túl) sokat költött, ennek látjuk most a kiigazítását, amely várhatóan lassú és fájdalmas folyamat lesz – véli Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója.
- Szerinte van rá esély, hogy az intézkedések olyan hosszabb távú lakossági elégedetlenséget szülnek, amely csökkenti az egyébként is ingatag kormányba vetett bizalmat.
- Mint minden megszorító csomag, Móricz Dániel szerint várhatóan ez is visszafogja majd a GDP-növekedést, ami idővel egy sor kedvezőtlen tovagyűrűző hatást okoz a gazdaságban. A szakértő szerint a lej (szándékos, tervezett) leértékelésével a csomagnak kevésbé fájdalmas kiegészítő lábat lehetett volna adni.
- A közszféra béreinek befagyasztása a szakértő szerint jelentős egyenlegjavító tényező lesz, de nagy elégedetlenséget szülhet, annak ellenére, hogy az elmúlt években nagy béremelések voltak (vagy éppen azért, mert ehhez hozzászoktak).
Ilie Bolojan miniszterelnök háztartási hasonlattal élve azt mondta, minden beszedett 100 lej után 132 lejt költ az állam jelenleg, ezt hosszabb távon egyetlen család sem bírná ki, és az ország sem tudná.
- Az ország államcsődöt kockáztat, amennyiben a megszorító csomagot nem vezetik be. Az áfaemelések ugyan növelhetik az inflációt, de a kormány szerint ez az a lépés, amit a pénzpiacok igazán komolyan vesznek, ezért nyúltak ehhez az eszközhöz.
- A helyzetet a 2009-es görögországi válsághoz hasonlította (bár azt alaposan tetézte, hogy eurózónás államról volt szó), és az EU-források elvesztését, a hitelminősítőknél a bóvli kategóriába való lecsúszást, mély recessziót, növekvő munkanélküliséget és a lej leértékelődését helyezte kilátásba változatlan pálya esetén.
Móricz Dániel ezt a helyzetértékelést túlzónak tartja, mert a görög válság jóval rosszabb makroadatok mellett alakult ki, mint a mai romániai helyzet, a befektetők pedig már egy ideje úgy kezelik az országot, mintha bóvli besorolása lenne, vagyis a leminősítés hatása a valóságban mérsékelt maradna.
