A CATL akkumulátoraihoz szükséges technológia exportját is korlátozza Kína

Akkumulátorok gyártásához és a lítium bányászatához szükséges technológiák kivitelét is korlátozzák, hogy a versenytársak ne tudjanak felzárkózni.

Kína kedden exportkorlátozás alá vont bizonyos technológiákat, amelyek az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához szükséges anyagok előállításához kapcsolódnak - írja a Wall Street Journal.

Tágabb kontextus: a korlátozások például olyan technológiákat érintenek, amelyek a lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorhoz szükséges katódanyagok gyártásához, illetve például a lítium bányászatához és feldolgozásához szükségesek. Az LFP-akkuk egyik vezető globális gyártója a CATL, amely a tervek szerint idén kezdi meg a gyártást debreceni üzemében.

  • Kína kontrollálja a világ teljes lítiumbányászatának 65 százalékát, és a globális akkumulátorpiac 70 százalékát teszi ki hat kínai cég piaci részesedése.
Miért fontos ez? Kína szeretné megőrizni dominanciáját az elektromos járművek akkumulátorainak ellátási láncában, amely az akkumulátorgyártásban fontos nyersanyagok, például a lítium feldolgozásától egészen a gyártásig terjed. Az exportkorátozás célja, hogy a versenytársak ne jussanak hozzá azokhoz a technológiákhoz, amelyekkel fel tudnának zárkózni.
  • A kínai cégek számos nagy európai és amerikai járműgyártó akkumulátorbeszállítói, de az amerikai-olasz Stellantis és CATL például közös LFP-akkumulátor gyárat is épít Spanyolországban, amit tavaly év végén jelentettek be.
Előzmények: a januárban beharangozott intézkedés értelmében a kínai hatóságok engedélyére lesz szükség az érintett technológiák exportjához. Hasonlóan fog működni, mint a modern elektronikai rendszerekben nélkülözhetetlen ritkaföldfémek kivitelének korlátozása, ami miatt többek között egyes autóalkatrészek és a Suzuki Swift gyártása is leállt egy időre.
  • Mivel a kínai hatóságok gyakran utasították el a kérelmeket, az intézkedést széles körben Donald Trump vámháborús intézkedéseire adott ellenlépésként értelmezték.
  • Az új exportkorlátozások bevezetése előtt pár nappal találkozott egymással az amerikai és a kínai külügyminiszter, a tárgyalást Marco Rubio eredményesnek nevezte.
Felülnézet: a második világháborút követően a világban fokozatosan felszámolták a kereskedelmet akadályozó úgynevezett mennyiségi korlátozások - például az import- és exporttilalmak, vámkontingensek, kvóták és a kereskedelmi engedélyek kötelezettségének - többségét, azonban a 2008–2010-es globális pénzügyi válság óta ezek a korlátozások újra egyre nagyobb számban terjednek.
  • 2020-ban és 2022-ben fogadták el a legtöbb ilyen intézkedést a Peterson Institute for International Economics blogján megjelent gyűjtés alapján.
  • Az exportengedély volt az egyik leggyakrabban bevezetett intézkedés: a gyűjtés lezárásáig idén elfogadott 93 intézkedése csaknem harmada (30) volt ilyen.
Mi várható? A növekvő geopolitikai feszültségek valószínűleg hosszú távon is fenn fogják tartani a mennyiségi korlátozok alkalmazását, és más országok is csatlakozhatnak Kínához és az USA-hoz a korlátozások szélesebb körű alkalmazásában.
  • Az eddigi tapasztalatok alapján Trump importkvóták és ezek felett magas vámok kombinációjára (vámkontingensekre) cserélheti a jelenleg beharangozott magas vámok egy részét. Egyelőre nem sok esélye van a mennyiségi korlátozásoktól mentes szabadkereskedelem visszatérésének - írja Gary Clyde Hufbauer és Ye Zhang, a poszt két szerzője.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!