Európának nagy elmaradást kell pótolnia a védelmi képességekben rövid idő alatt, és ez egy régóta várt növekedési sztorit szállíthat a befektetőknek.
(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Donald Trump második elnöki ciklusa nemcsak az amerikai (geo)politikában hozott éles váltást, hanem Európában is új stratégiai irányokat jelölt ki. Immár az EU-nak nemcsak a határain zajló orosz-ukrán háborúra kell választ adnia, hanem arra is, hogy korábbi szoros szövetségese megváltoztatta stratégiai céljait, így az öreg kontinensnek muszáj a saját kezébe vennie a sorsát védelmi kérdésekben (is).
Jól illusztrálja ezt a trendet a június végi NATO-csúcs, ahol a katonai tömörülés - elég ambiciózus - új célként a jelenlegi 2 százalékról tíz éven belül 5 százalékra akarja növelni a GDP arányában a védelmi kiadásokra fordított összeget. Ez az elképzelések szerint 3,5 százalékban a katonai kiadásokhoz szorosan kötődő tételeket takarna, míg további 1,5 százalékot a kiegészítő területekre - mint például biztonsági rendszerek, kiberbiztonság, infrastruktúra - lehetne fordítani. Összehasonlításképpen, az USA az éves GDP-jének 3,4 százalékát, Oroszország pedig 6,7 százalékát költi katonai célokra.
Az új hosszú távú 5 százalékos cél olyan korábban bejelentett programokhoz illeszkedik, mint az Európai Védelmi Alap (EDF), a ReArm Europe/Készenlét 2030 terv, a SAFE eszköz (Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszköz), vagy az a német speciális alap, amelyet infrastruktúrára, valamint zöld célokra kívánnak költeni a következő 12 évben, és mentes az adósságfékszabályok alól.
- Ezek közül a legnagyobb tétel a ReArm Europe, amely 650 milliárd eurónyi forrást kíván mobilizálni a tagállamok költségvetési forrásaiból a következő négy évben.
- A SAFE egy 150 milliárd eurós hiteleszköz kulcsfontosságú védelmi területeken történő európai beruházásokra,
- míg az EDF 2021-2027 között a kutatás-fejlesztést és innovációt, valamint az induló vállalkozásokat támogatja 7,3 milliárd euróval.
- A német speciális alap (Sondervermögen) 500 milliárd eurós méretével kiemelkedik az európai kezdeményezések közül, igaz, ebből az alapból leginkább az infrastruktúra fejlesztésére fognak költeni, de a NATO-bejelentés alapján láthatóan ennek is vannak védelmi/katonai vetületei.
Tőkepiaci hatások
Várhatóan hatalmas pénzeső hullik tehát a jövőben a védelmi iparágban tevékenykedő cégekre az európai stratégiai autonómia jegyében, ami nemcsak a politikai prioritásokat alakítja át, hanem a befektetési piacot is hosszú távon befolyásolja. A repülőgép- és védelmi ipar (A&D, azaz Aerospace & Defence) korábban relatíve kicsi és kevésbé követett terület volt, azonban mára reflektorfénybe került. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke nem kevesebbet mondott egy júniusi beszédében, mint hogy a zöld technológiák mellett a védelmi ipar Európa stratégiai iparága, és a védelmi képességet közjószágnak tekinti. Az utóbbi években egyre több új befektetési alap, valamint ETF (indexkövető részvényalap) is megjelent, amelyek dedikáltan az európai védelmi iparágba fektetnek be, és ezek az alapok több milliárd eurónyi beáramlást könyvelhettek el csak az utóbbi egy évben.
Ezt az iparág számára kedvezően változó működési környezetet azonban a piac már korábban elkezdte árazni. 2024-ben a védelmi ipar minden szektort maga mögé utasított a majdnem 46 százalékos emelkedésével, ami a piaci átlag többszöröse volt. A STOXX Europe 600 Index tíz legjobban teljesítő részvénye közül a második és a hetedik is a védelmi iparhoz tartozott, jóval 100 százalék feletti hozammal.
a befektetők úgy tekintenek a védelmi iparágra, mint egy új növekedési sztorira.
Ilyen értékeltség mellett nincs már nagy tér a „hibázásra”. Ahhoz, hogy ebbe a magas értékeltségbe „belenőjön” az iparág, egyszerre több feltételnek is teljesülnie kell: egyrészt hosszú távú politikai elköteleződés kell az egyes nemzeti kormányoktól és az EU-tól a védelmi kiadások növelésére (ez most adottnak látszik), másrészt minél nagyobb részarányban európai gyártást kell belőle finanszírozni, és az elköltendő pénzek nagyobb részét kell dologi kiadásokra fordítani.
Ami a vállalatokat illeti, nekik illene szállítaniuk a beárazott profitnövekedési várakozásokat, amihez elengedhetetlen a mérethatékonyság javulása. Ez nemcsak a nagyobb megrendelésekből, mérethatékonyságból és a profitmarzsok emelkedéséből származhat, hanem iparági konszolidációból, határokon átívelő vállalati felvásárlásokból is, ami több iparági elemző szerint szükséges feltétele a jó eredményeknek. Mindenesetre több vállalat már elkezdte az együttműködést közös projekteken keresztül, hogy az új védelmi eszközök ne csak nemzeti, hanem akár európai szinten is használhatók, kompatibilisek lehessenek.
Fenntarthatósági kérdések
A védelmi képességek fejlesztésének előtérbe kerülése kapcsán felmerült annak fenntarthatósági dimenziója is. Több olyan fenntarthatósági kritériumrendszer, illetve megközelítés is létezik, amely abszolút kizárás révén az egész védelmi iparágat, illetve az összes hadiipari vállalatot kizárta a lehetséges befektetések közül.
Az utóbbi időben azonban ez is változóban van. Az angol pénzügyi felügyelet márciusi közleményében azt írta, hogy „fenntarthatósági szabályaink nem tiltják a védelmi vállalatokba történő befektetést vagy azok finanszírozását.” A korábban említett Lagarde-idézethez hasonlóan egyre több európai politikus nyilatkozik úgy, hogy a védelmi képesség tulajdonképpen egy közjószág, amely mind az államok, mind a vállalkozások számára elengedhetetlenül szükséges.
Egyre inkább elterjedőben van az a nézet, hogy a védelmi iparág nem csupán a nemzetbiztonságról szól, hanem a gazdaság ellenállóképességének egy fokmérője, és a növekedés sarokköve is lehet a jövőben. Az Európai Bizottság nemrégiben kiadott közleményében arról ír, hogy a védelmi iparba történő befektetések hogyan felelhetnek meg az Európai Unió fenntartható pénzügyi információk közzétételéről szóló rendeletében (SFDR) meghatározott „fenntartható befektetés” kritériumainak.
A fenntarthatósági kritériumokat szigorúan figyelembe vevő befektetők tehát egyre inkább ösztönözve vannak arra, hogy felülvizsgálják a hozzáállásukat a védelmi iparral kapcsolatban.
Kérdések és kihívások
Mint minden befektetési történetben, itt is akadnak bőven kockázatok. A legnagyobb kérdés talán, hogy ki fogja mindezt finanszírozni, illetve miből. A fenti 650 milliárd eurós program teljes egészében a nemzeti költségvetésekre épít abban a formában, hogy a GDP 1,5 százalékának megfelelő túlköltekezést elnéz az Európai Bizottság a tagállamoknak, azaz ekkora haladékot kapnak a 3 százalékos hiánycélon felül, ha azt védelemre költik.
Ez gyakorlatilag hitelfelvételt és adósságnövelést jelent, ám jelenleg egyedül Németországnak és Svédországnak van erre fiskális tere, a többi ország eladósodottsága és a költségvetési hiányok fenntarthatósága kérdésessé teszi ezt. Ráadásul, ha mindez a nemzeti költségvetések terhére megy, akkor valamire kevesebbet kell költeni, így erős politikai elköteleződés is szükségeltetik. Ennek kapcsán az elemzők többsége arra számít, hogy valamilyen közös kötelezettségvállalás mindenképp kell majd a finanszírozáshoz, és a privát szektort is mindenképpen be kell vonni.
További kihívásként merül fel, hogy az európai védelmi ipar nem minden igényt tud (egyelőre) kielégíteni, például egyes elemzői becslések szerint az európai védelmi kiadások 50-60 százaléka importból valósul meg. Az európai stratégiai autonómia célja viszont nyilvánvalóan az lenne, hogy minél nagyobb részarányban Európában gyártott eszközökkel szereljék fel a kontinens védelmi erejét, függetlenedve a külső beszállítóktól (legnagyobb részesedéssel az USA rendelkezik), de fontos szempont, hogy a tovagyűrűző gazdasági és innovációs hatások is itt csapódjanak le.
Piaci szempontból a méretgazdaságosságot már említettük, de fontos tényező az innovációs képességek, illetve a befektetési-finanszírozási ökoszisztéma fejlesztése is. Míg Amerikában olyan innovatív védelmi cégek jöttek létre az elmúlt 20 évben, mint a 300 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező Palantir, vagy a 2017-ben alapított, de már 30 milliárd dollárra értékelt Anduril, addig Európa nem tudott említésre méltó méretű védelmi startupot kitermelni, és a legnagyobbak közül is csak egy-két védelmi iparban tevékenykedő vállalat piaci kapitalizációja haladja meg a 100 milliárd eurós értéket.
Európa a hidegháború utáni évtizedek békeévei alatt sokkal kevesebbet költött védelmi kiadásokra a kelleténél, most viszont a geopolitikai instabilitás megemelkedésével hatalmas méretű fiskális programokkal kénytelen ezt bepótolni a következő években. Ha a politikai elköteleződés kitart, akkor ebből olyan hosszú távú trend kerekedhet, ami egy régóta várt európai növekedési sztorit szállíthat a befektetőknek. Erre mindenképpen érdemes itthon is figyelni.
Jogi nyilatkozat
Jelen dokumentum elemei kizárólag tájékoztatás céljára készültek, azok nem minősülnek pénzügyi eszközök vételére/eladására tett ajánlatnak, befektetési tanácsnak, befektetési elemzésnek, befektetési ajánlásnak, vagy egyéb befektetési szolgáltatás nyújtására vonatkozó ajánlatnak, illetve adójogi tanácsadásnak, és nem adnak teljes körű tájékoztatást a dokumentumban szereplő kibocsátókkal, pénzügyi eszközökkel, ügyletekkel kapcsolatban. Jelen kiadványban szereplő információk 2025. július 10-én tekintendők pontosnak.*
Jogi nyilatkozat
Jelen dokumentum elemei kizárólag tájékoztatás céljára készültek, azok nem minősülnek pénzügyi eszközök vételére/eladására tett ajánlatnak, befektetési tanácsnak, befektetési elemzésnek, befektetési ajánlásnak, vagy egyéb befektetési szolgáltatás nyújtására vonatkozó ajánlatnak, illetve adójogi tanácsadásnak és nem adnak teljes körű tájékoztatást a dokumentumban szereplő kibocsátókkal, pénzügyi eszközökkel, ügyletekkel kapcsolatban. Jelen kiadványban szereplő információk 2025. július 10-én tekintendők pontosnak.
Bármely itt szereplő előrejelzés, értékelés és statisztikai elemzés célja, hogy segítséget nyújtson a címzettnek a leírt kérdések megértésében. Az ilyen előrejelzések, értékelések és elemzések szubjektív értékeléseken és feltételezéseken alapulhatnak, és eltérő eredményeket produkáló alternatív módszertanok között választanak. Ennek megfelelően az ilyen előrejelzéseket, értékeléseket és statisztikai elemzéseket nem szabad tényként, illetve a jövőbeli események pontos előrejelzéseként kezelni.
Ha nincsen másképp feltüntetve, jelen dokumentumban szereplő valamennyi információ az Amundi Asset Management SAS-tól és az Amundi Alapkezelő Zrt.-től származik. A piaci meglátások a szerzőtől származnak, nem feltétlenül tükrözik az Amundi Csoport véleményét. A tájékoztatás olyan forrásokon alapult, melyet a szerző a felhasználás időpontjában megbízhatónak ítélt, de azok a gazdasági és egyéb körülményektől függően bármikor változhatnak. Nincs rá biztosíték, hogy az egyes országok, piacok vagy ágazatok a várakozásoknak megfelelően fognak alakulni, mint ahogy arra sem, hogy a tájékoztatásban bemutatott piaci előrejelzések megvalósulnak, illetve a most tapasztalt piaci folyamatok változatlanok maradnak.
A tájékoztatás nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, így nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom.
Bár az Amundi Alapkezelő Zrt. különös gondot fordított a jelen dokumentumban foglaltak kialakítására, annak pontosságáért, helyességéért, teljességéért, vagy tényállításként történő felfogásáért semmilyen jogcímen - kifejezett vagy vélelmezhető - felelősséget nem vállal. Az Amundi Alapkezelő Zrt. felhívja figyelmét, hogy a dokumentumban foglalt tájékoztatást csak saját kockázatára használhatja fel, az arra támaszkodó döntéshozatalból az olvasó által elszenvedett esetleges veszteségért, elmaradt haszonért az Amundi Alapkezelő Zrt.-t, az Amundi Csoporthoz tartozó egyéb vállalatot, vagy azok bármely tisztségviselőjét semmilyen – közvetlen vagy közvetett – jogi felelősség nem terheli.
A dokumentumban szereplő tájékoztatást az Amundi Alapkezelő Zrt. – előzetes értesítés nélkül – jogosult aktualizálni vagy megváltoztatni.
A diverzifikáció nem garantálja a profitot és nem véd a veszteségtől. A befektetések kockázattal – többek között politikai és devizakockázattal – járnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy befektetésének értéke emelkedhet, illetve csökkenhet is, és akár a teljes befektetett tőke elveszhet. A múltbéli siker nem tekinthető és semmiképp sem tekintendő a jövőbeli siker zálogaként. Kérjük, hogy minden esetben mérlegelje a befektetés tárgyát, kockázatát, díjait és a befektetésekből származó esetleges károkat.
A közölt információk a rájuk vonatkozóan feltüntetett időpontban, ennek hiányában a publikálás idején irányadó piaci helyzetet tükrözik. A dokumentum nyomtatási és elütési hibát tartalmazhat.
Az Amundi Alapkezelő Zrt. - az Amundi Csoport tagja / Székhely: 1011 Budapest, Fő u. 14. III. em., Tel: +36 1 577 4200 / E-mail: alapkezelo@amundi.com /
Amundi Asset Management, "société par actions simplifiée" - SAS, – egy portfólió- és alapkezelő társaság - amit a francia értékpapír-felügyeleti hatóság (Autorité des Marchés Financiers – „AMF”) felügyel, engedélyének száma: GP04000036 – Tőkéje: 1 143 615 555 euró - Székhelye: 91-93 boulevard Pasteur, 75015 Párizs, Franciaország, 437 574 452 RCS Paris - www.amundi.com.
