Még a beruházó magyar céget is meglepte, hogy úgy hivatkoztak rá a gigantikus paksi adatközpontot bejelentő közleményben, mint egy „nagyszabású projektekre szakosodott vállalatra”. A társaságnak ugyanis ez lesz az első érdemi beruházása. A német partnercégnek van ugyan ágazati tapasztalata, a több milliárd eurósra tervezett fejlesztés azonban messze meghaladja ennek a vállalatnak a jelenlegi képességeit is. Így nem meglepő módon piaci körökben erős fenntartásokkal fogadták az egykori innovációs miniszter, Palkovics László által is felkarolt projektet, amelybe állami pénz is kerülhet.
Hihetetlen számok
„Közép-Európa egyik legnagyobb mesterséges intelligencia és energiainfrastruktúra-projektje.” Így jellemezték a bejelentő közleményben azt a tervezett beruházást, amelynek megvalósításáról július elején írt alá szándéknyilatkozatot a német ParTec AG és a magyar 3D Lézertechnika Zrt. A Paksi Adatközpont Campus néven futó fejlesztés keretében a tervek szerint 2027-re egy korszerű moduláris hiperskálájú MI-adatközpontot hoznának létre az atomerőmű közelében.
A beruházás azonban nem csak ebből állna, a központ mellé 530 hektáros területen egy hatalmas napelemparkot építenének, amit egy nagy teljesítményű akkumulátorrendszerrel egészítenének ki. A tervek szerint részben ez fedezné a létesítmény hatalmas, közel 100 megawattos áramigényét. A közleményben nagyon nagy hangsúlyt kapott a fenntarthatóság, amit a megújuló energia mellett az biztosítana, hogy az adatközpontban keletkező hulladékhőt a környező mezőgazdasági üzemekben tervezik hasznosítani.
A közleményben Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost is idézték, aki azt mondta, hogy a Paksi Adatközpont Campusszal Magyarország Európa digitális jövőjének központjává válik. A korábbi innovációs miniszter aztán pár nappal később egy interjúban is kitért a beruházásra, és bár ebben a nyilatkozatban nem volt minden általa említett adat pontos, így is innen tudhatta meg a közvélemény a beruházás pontos méretét. A közleményben ugyanis még csak az „egy számjegyű milliárdos nagyságrendű” jelző szerepelt, Palkovics azonban ezt pontosította, és elárulta, hogy
a beruházók 3 milliárd eurót költenének a fejlesztésre.
Ez magyar léptékkel mérve hatalmas összeg. Ahogy a 444 akkor fel is hívta rá a figyelmet: ha a tervek szerint megvalósul, akkor ez lenne Magyarország negyedik legnagyobb gazdasági beruházása. A bizonytalan jövőjű és költségű Paks II. mellett csak a két futó kínai óriásprojekt, a CATL debreceni és a BYD szegedi gyára kerül ennél is többe.
Bár a projekt sok szempontból nagyon jól hangzik, a lapunknak nyilatkozó szakértők mind üzleti, mind technológiai szempontból kétkedéssel fogadták. Nagyobb kérdéseket előbbi vet fel, a beruházásról szándéknyilatkozatot aláíró két cég ugyanis együttesen sem látott még soha annyi pénzt, amennyiből a paksi adatközpontot felhúznák.
Honnan lesz pénz?
A konzorcium nagyobb és több tapasztalattal bíró tagja egyértelműen a német ParTec AG. A vállalat saját honlapja szerint 1999-ben alakult, a Karlsruhei Egyetemről kiválva, a részvénytársasági formát azonban csak négy éve vették fel, a tőzsdén pedig 2023-ban debütáltak. A társaság életében az egyik legmeghatározóbb pont az volt, amikor 2005-ben elkezdett együttműködni a Jülich Kutatóközponttal, amely mostanra Európa legnagyobb számítógépes kapacitású kutatóközpontjává vált, és amellyel magyar szereplők is kooperálnak.
Részben ennek köszönhető, hogy a vállalat az elmúlt években számos jelentős informatikai projektben kapott szerepet, és részt vett a legerősebb európai szuperszámítógépek fejlesztésében. A referenciáik között van a 2020-ban üzembe helyezett JUWELS „Booster”, amely akkoriban Európa leggyorsabb és a világ hetedik leggyorsabb szuperszámítógépe volt. A már többször idézett közleményben pedig a JUPITER nevű géppel büszkélkedtek el. Ez jelenleg is a világ leggyorsabbjai között van a maga nemében.
Ezek a referenciák önmagukban azonban korántsem jelentik azt, hogy a cég fel van készülve egy, a tervezett paksihoz hasonló méretű fejlesztésre. Egyrészt a hivatkozott referenciák közül a JUWELS „Booster” költsége becslések szerint durván 200 millió dollár volt, ami jóval kevesebb, mint a magyarországi beruházás tervezett büdzséje. Másrészt a ParTec az összes eddigi komolyabb projektjében (a Jülich mellett) globális gigavállalatokkal dolgozott együtt. Ezekben a fejlesztésekben így
a német cég inkább a szakértelmet szállította, a pénzügyi háttérről, a finanszírozásról a nagyok gondoskodtak.
A német vállalat beszámolóiból is az derül ki, hogy nincs felkészülve egy eurómilliárdos beruházásra. A ParTecnek az elmúlt években sem a bevételi számai, sem a rendelkezésre álló forrásai nem közelítették meg ezt a nagyságrendet. A vállalat az eddigi legjobb eredményeit 2023-ban mutatta fel. Akkor az árbevétele közel 100 millió euró volt, ami azonban még inkább bizakodásra adott okot, hogy több mint félmilliárdos nyereséget mutatott ki (pdf). Utóbbi azonban csak egy egyszeri tételnek volt köszönhető.
Az éves jelentés szerint korábban nem értékelték fel a szabadalmaikat, és ezt pótolták be két éve. A felértékelés eredményeként pedig több mint 750 millió eurós egyéb üzleti bevételt könyveltek el, ez vezetett a jelentős profithoz, illetve az egy évvel korábbihoz képest több mint tízszeresére ugró eszközállományhoz. A gond csak az, hogy az ilyen szabadalmi értékelések esetenként eléggé félre tudnak menni. A ParTec maga írja a beszámolójában, hogy
„a licenc értékelése jelentős becslési bizonytalanságokkal járt”.
Ráadásul 2024 – legalábbis annak alapján, amit eddig tudunk – nem sikerült annyira jól a vállalatnak. Az első fél évben alig több mint 5 millió euró volt az árbevétel, eredménysoron pedig veszteséget mutatott ki a cég (pdf). Persze a második fél évben akár változhatott is a helyzet, de ezt egyelőre nem tudjuk, a társaság ugyanis elhalasztotta az éves beszámolója publikálását. A tervek szerint erre június végén került volna sor, de bő egy hónapja a német tőzsde honlapján közölték: nem fejeződik be júniusban a 2024-es beszámolójuk ellenőrzése, így nem is tudják közzétenni. Azt ígérték, hogy a publikálás dátumáról később tájékoztatják a befektetőket, de erre egyelőre nem került sor: a cég honlapján továbbra is az látszik, hogy nincs konkrét időpont.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy a ParTec nem is akarta magára húzni a paksi projekt saját profilján kívüli részeit. A közleményben azt írták, hogy „a beruházás jelentős részét az infrastruktúra bővítése és kiépítése teszi ki, amelyet elsősorban a 3D Lézertechnika Zrt. végez. A ParTec AG feladata a szuperszámítógépes rendszerek szállítása és integrációja lesz. A projekt ezen részét a ParTec AG finanszírozza egy stratégiai partnerrel együttműködve, amellyel a cég már előrehaladott tárgyalásokat folytat.”
Mindez arra utal, hogy a beruházáshoz szükséges pénz nagy részét a magyar partnernek kellene előteremtenie. Egyelőre azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ez milyen forrásból történik majd. A 3D Lézertechnika Zrt.-ről a szándéknyilatkozatról szóló közleményben azt írták, hogy „nagyszabású projektekre szakosodott vállalat, amelynek fő fókusza az infrastruktúrafejlesztés, az energetikai technológia és a digitális technológiák”. A vállalatnál rákérdeztünk, hogy milyen korábbi fejlesztésekre utalhattak a szövegben, amire azt válaszolták, hogy ezt a részt ők is érdeklődéssel olvasták a médiában. Mint fogalmaztak:
„a 3D Lézertechnika Zrt.-t háromdimenziós lézeres fémmegmunkálásra létrehozandó technológia és projekt céljára alapítottuk évekkel ezelőtt, mely azonban nem valósult meg. Jelenleg egy olyan projekttársaságként működik, mely kizárólag a paksi adatközpont projektben érdekelt.”
Ezt megerősíti a vállalat eddigi üzleti teljesítménye is. A 2018-ban alapított cég 2024 végéig egyetlen fillér árbevételt sem termelt, azzal azonban, hogy a társaságot alapszinten fenntartották, ebben a hat évben összehozott összesen 6,8 millió forint veszteséget. A cég eszközállománya az előző év végén mindössze 2,7 millió forint volt, saját tőkéje pedig évek óta negatív. Utóbbi nemcsak üzleti, de jogi szempontból is problémás, elvileg ugyanis tartósan egyetlen cég sem működhetne így. Ráadásul az elérhető cégiratok alapján ezt a helyzetet 2025-ben sem rendezték még.
Az alapítás óta kiesett a cég egyik tulajdonosa is. A vállalatot ugyanis eredetileg három másik cég tulajdonolta, amelyek közül azonban az egyik egészen furcsa módon először – két ízben is – kényszertörlési, majd az idén év elején felszámolási eljárás alá került. A 3D Lézertechnika Zrt. ugyanakkor most a G7 kérdésére jelezte, hogy az érintett vállalat „már évek óta nem tulajdonos a társaságban, a felszámolására már a kiszállását követően került sor”, és nincs is semmi információjuk az eljárás okairól.
Mindenesetre érdekes kérdés, honnan teremt elő eurómilliárdokat a beruházás magyar partnercége.
A vállalatnál kérdésünkre azt írták, hogy „a szükséges forrás bevonását a ParTec AG-vel közösen tervezzük, ennek a részletei üzleti titok tárgyát képezik”. Hozzátették ugyanakkor, hogy „amint az a sajtóközleményből is látható, a projekt várhatóan nyilvános (állami) támogatásban fog részesülni. Azonban a részletek egyelőre még nem kerültek véglegesítésre.”
Amint láthattuk azonban, a – vélhetően a tőzsdei szabályokra is figyelő – ParTec a beruházás egy jelentős részének financiális hátterét kifejezetten eltolta magától, és csak a szuperszámítógép telepítéséhez kapcsolódó költségek előteremtéséről írt.
Emellett a sajtóközleményben konkrétan pénzügyi állami támogatásról sem esik szó.
Bár a Palkovics Lászlótól idézett mondatban valóban szerepel, hogy a kormány támogatja a projektet, de ezt az adott szövegkörnyezetben elég sokféleképpen lehet értelmezni.
Főleg ezek miatt fogadták a lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők és szakértők kivétel nélkül kétkedéssel a projektet. Többen is azt mondták, hogy meglepődnének, ha valóban megvalósulna a gigantikus fejlesztés.
Két projekt összecsomagolva
A tervek emellett technológiai kérdéseket is felvetnek, ráadásul épp azon a területen, ahol vélhetően a 3D Lézertechnika Zrt. szerepe lesz meghatározó. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ugyanis egy napelempark önmagában egészen biztosan nem elegendő ahhoz, hogy egy adatközpont energiaellátását fedezze. Az ilyen létesítményeknek ugyanis folyamatos ellátásra van szükségük, amit az időjárásfüggő megújulók nem tudnak biztosítani. Persze akkumulátorokkal ezen lehet segíteni, de akkora akkuparkot nem lehet építeni, ami teljes egészében lefedné a központ áramigényét.
Kérdésünkre a 3D Lézertechnika Zrt.-nél is azt mondták, hogy az ilyen típusú – mesterséges intelligenciára tervezett és optimalizált – adatközpontok jellemzően folyamatos, úgynevezett „zsinór” fogyasztók, amelyek „alapterhelésű” áramellátást igényelnek, vagyis az energiafogyasztásuk nem rugalmas. Ezért is települne egyébként – a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan – az atomerőmű mellé a központ, hiszen egy nukleáris erőműnek pont ilyen a termelési profilja, és tudja biztosítani a folyamatos áramellátást. A cégnél azonban úgy számolnak, hogy a paksi erőműre csak biztonsági tartalékként lesz szükség, az adatközpontot elsősorban a naperőmű és a kapcsolódó akkuk szolgálnák ki.
A folyamatos és rendkívül stabil áramigény miatt azonban szakértők szerint ez elég nehezen elképzelhető. Olyannyira, hogy kérdésünkre többen is úgy vélekedtek: a két fejlesztés teljesen különálló, valójában két külön projektről van szó, csak egyszerűen összecsomagolták őket. Önmagában ezzel egyébként semmi probléma nincs, el lehet képzelni olyan üzleti modellt, amely egyszerre próbál a villamosenergia-piacon és egy nagyfogyasztó üzemből is pénzt termelni. Csak nem biztos, hogy erre épp egy adatközpont a legalkalmasabb.
